Az Európai Unió tagországai megnevezték az Európai Bizottságba a 2009–2014-es ciklusra delegáltak többségét. A névsor ugyan nem végleges, az azonban biztos, hogy csak Magyarország jelöltjének nincsenek államigazgatási, diplomáciai és gyakorlati politikai tapasztalata.
A huszonhét uniós tagország közül huszonöt jelöl biztost, azaz kváziminisztert az EU kvázikormányába, az Európai Bizottságba. Két ország képviselőjének megkülönböztetett szerep jut. Utóbbiak közül már szeptemberben eldőlt, hogy a testület elnöke további öt évig a portugál José Manuel Barroso marad. Egy másik ország jelöltje a december 1-én hatályba lépő lisszaboni szerződés értelmében létrehozott új, külügyi és biztonságpolitikai képviselői posztot tölti majd be.
E külügyminiszteri székért folyó verseny mellett további bizonytalanságot okoz, hogy az Európai Tanácsnak is elnököt kell keresni. Az új poszt megszerzéséért szintén komoly diplomáciai csata zajlik, és az alkufolyamat hatással lehet a versenyben lévő országok biztosjelöltjeire. A huszonötös lista azért sem végleges, mert még nem minden ország nevezte meg a jelöltjét.
Bajnai Gordon a múlt héten közölte, hogy Andor László közgazdász Magyarország biztosjelöltje. A miniszterelnök döntését az ellenzék elsősorban azzal kritizálta, mert Andornak sem diplomáciai, sem politikai, államigazgatási tapasztalatai nincsenek. Ha azonban Bajnai Veres János volt pénzügyminisztert, Kovács László jelenlegi biztost, esetleg Herczog Edit EP-képviselőt vagy Vadai Ágnes honvédelmi államtitkárt jelöli, a felzúdulás várhatóan még hevesebb lett volna. Az MSZP őket ajánlotta Andor mellett a kormányfőnek.
Andor László jelölése a kormány és az MSZP kényes viszonyának, valamint a szocialisták káderhiányának a következménye. Ám ha megfelel az Európai Parlament meghallgatásain, minden bizonnyal ő lesz az egyetlen olyan uniós biztos, aki civil létére jut portfólióhoz Brüsszelben. (Andor önmagát nem tekinti teljesen civilnek, az Indexnek adott interjújában arról beszélt, hogy az EBRD-nél végzett munkája "nem tekinthető politikától elzárt tevékenységnek".)
A biztosok egyik része politikus, ők a jelölő ország belpolitikai viszonyai és saját ambícióik alakulásának függvényében kerülnek a biztosi székbe. A többiek karrierdiplomaták, pályafutásuk kezdettől fogva ilyen vagy hasonló pozíciókból állt össze. Hogy Andor civil hátterét a posztok elosztásáról döntő Barroso előnynek vagy hátránynak tekinti-e, az csak utólag, a magyar jelöltnek jutó portfólió ismeretében lehet majd megítélni.
Ha átmennek a teszteken, a korábbi biztosok közül többen is Brüsszelben maradhatnak, persze kérdés, hogy milyen területen. Ilyen a jelenleg a gazdasági és monetáris területért felelős spanyol Joaquín Almunia és a közlekedési biztos, az olasz Antonio Tajani. Feltehetőleg nem kell új munkát keresnie Andris Piebalgs lett energiaügyi biztosnak sem. Maradhat a belga Karel de Gucht is, ő a külügyminiszterséget cserélte fel idén júliusban az EU fejlesztési biztosi tisztére.
Helsinkiben újabb öt évre bizalmat kapott Olli Rehn bővítési biztos, és nem kell csomagolnia az információs társadalomért és médiáért felelős luxemburgi Viviane Redingnek sem. Az észt kormány kitart Siim Kallas, az adminisztrációt felügyelő biztos mellett. Újabb mandátumhoz juthat Janez Potocnik szlovén kutatási biztos, és hosszabbíthat a litván Algirdas Gediminas Semeta is, a költségvetés és a pénzügyi tervezés felelőse.
A jelöltek közül odahaza sokan miniszterek voltak. Angela Merkel német kancellár meglepetésre az EU-ügyekben tapasztalatlannak számító Günther Oettinger baden-württembergi miniszterelnököt jelölte biztosnak, amivel Bajnaihoz hasonlóan sikerült felbőszítenie az ellenzékét. Ausztria új biztosjelöltje Johannes Hahn tudományügyi miniszter lett.
Bulgária Rumjana Zselevát delegálta, ő július óta vezeti a külügyi tárcát, előtte EP-képviselő volt. Biztos lehet Stefan Füle cseh Európa-ügyi miniszter is. A román jelölt, Dacian Colos korábban agrárminiszter volt. Janusz Lewandowski már öt éve EP-képviselő, a 90-es évek elején viszont privatizációs miniszter volt Varsóban. Szlovákiát Marcis Sefcovic egykori brüsszeli nagykövet fogja képviselni, ő már január óta biztos egyébként.
Több országban nem született még döntés. Ilyen az Egyesült Királyság, ahol nem dőlt el, hogy Catherine Ashton jelenlegi kereskedelmi biztos vagy Geoff Hoon volt brit közlekedési miniszter lesz a jelölt. Görögországban a szocialisták választási győzelme kavarta meg a paklit: Stavros Dimas környezetvédelmi biztos helyett új jelölt érkezhet Stavros Lambrinidis szocialista EP-képviselő személyében.
Dániában sincs még döntés, miután a korábbi biztos októberben bejelentette, hogy távozik, de mindhárom számításba jövő politikus jelenleg is miniszteri posztot tölt be. Nem tudni, ki lesz az ír jelölt: Dublinban az EP korábbi elnöke, Pat Cox és több miniszter is versenyben van még.
A franciák legvalószínűbb jelöltje Michel Barnier volt miniszter és halászati EU-biztos, aki a júniusi választás óta EP-képviselő. Egyelőre nem biztos a helye a Barniert a Európai Bizottságban váltó máltai Joe Borgnak sem. Valószínűleg Brüsszelben maradhat viszont a ciprusi Androulla Vassiliou egészségügyi biztos.
A korábbi svéd biztos távozása után még nem dőlt el, hogy Carl Bildt volt miniszterelnök és jelenlegi külügyminiszter vagy Gunilla Carlsson fejlesztési miniszter kapja a jelölést. Hollandiában eközben még öt kormánytag esélyeit is latolgajták.