Index Vakbarát Hírportál

EP-szavazás: kisorsolták a pártok sorrendjét

2009. május 15., péntek 07:03 | aznap frissítve

Megvan a pártok sorrendje a szavazólapokon: a Fidesz-KDNP közös listája az első, őket az SZDSZ követi, az MSZP az ötödik, míg az MDF az utolsó, vagyis a nyolcadik helyen lesz.

Az Országos Választási Bizottság (OVB) csütörtöki ülésén kisorsolta, hogy a pártok milyen sorrendben szerepeljenek a június 7-i európai parlamenti választások szavazólapján. Az első Fidesz–KDNP közös listája lesz, derül ki az OVB honlapján közzétett határozatból.

A sorrendet az OVB testületének tagja, Ivancsics Imre sorsolta ki, akit a parlament választott a feladatra. Az A4-es méretű szavazólapokon a pártok emblémája, neve, a jelöltek nevei, valamint az ikszelés helyéül szolgáló karikák lesznek feltüntetve. Érvényesen szavazni egy pártra lehet, a lista fölötti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal (x vagy +).

A szavazólapon a listák az alábbi sorrendben szerepelnek majd:

  1. Fidesz – Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt (FIDESZ–KDNP)
  2. Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ)
  3. MCF Roma Összefogás Párt (MCF)
  4. Magyar Kommunista Munkáspárt (MUNKÁSPÁRT)
  5. Magyar Szocialista Párt (MSZP)
  6. Jobbik Magyarországért Mozgalom (JOBBIK)
  7. Lehet Más a Politika – Humanista Párt (LMP–HP)
  8. Magyar Demokrata Fórum (MDF)

Azoknak a pártoknak, amelyek nem tudták összegyűjteni a húszezer, listaállításhoz szükséges ajánlást, a birtokukban lévő szelvényeket hétfőn, délután négy óráig kellett megsemmisíteniük, majd az erről szóló jegyzőkönyvet csütörtökig eljuttatniuk az Országos Választási Bizottsághoz.

Még két hétig lehet pártdelegáltakat bejelenteni

Május 29-ig delegálhatnak tagokat a választási bizottságokba a június 7-i európai parlamenti (EP) választáson listát állító pártok. A jogszabály szerint e pártok jogosultak arra, hogy a tizenegyezer szavazatszámláló bizottságba, a húsz területi választási bizottságba és az Országos Választási Bizottságba (OVB) egy-egy tagot küldjenek. A megbízott tagot május 29-én 16 óráig lehet bejelenteni a választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottság esetén a helyi választási iroda vezetőjénél.

euvalasztas

Az OVB tíz párt nyolc listáját vette nyilvántartásba. E testületbe azonban csak azok a pártok delegálhatnak tagot, amelyeknek még nincs abban képviselője. Így a parlamenti frakcióval rendelkező pártok nem küldhetnek újabb delegáltat az OVB-be. (Az MDF speciális helyzetben van: miután megszűnt a parlamenti frakciója, nemrég kiesett a testületből, de mivel önálló listát állított, újra küldhet delegáltat.)

A közös listát állító pártok közösen bízhatnak meg tagot a választási bizottságokba. A június 7-i EP-választáson a Fidesz és a KDNP, valamint a Lehet Más a Politika és a Humanista Párt állít közös listát. Mivel a Fidesznek és a KDNP-nek már van egy-egy képviselője a testületekben, újabb delegáltakat már nem küldhetnek.

Önállóan jogosult delegáltat küldeni a választási bizottságokba az MSZP, a Jobbik, az SZDSZ, az MDF, a Munkáspárt és az MCF Roma Összefogás (az MSZP-nek és az SZDSZ-nek is van már képviselője a testületekben, tehát újabbakat nem küldhet).

Széles körű társadalmi ellenőrzés

A pártok a választások tisztaságáról saját megbízottjaikon keresztül győződhetnek meg közvetlenül a szavazatszámláló bizottságokban. A törvény azért biztosít lehetőséget a delegálásra, mert a bizottságok így széles körű társadalmi ellenőrzés keretében végezhetik a szavazatok számolását, és állapíthatják meg a szavazóköri eredményeket.

A szavazatszámláló bizottságok öttagúak, kivéve azokban a szavazókörökben, amelyekben az igazolással (tehát más településről átjelentkezők) szavaznak; itt hét embernek kell ellenőriznie a szavazás törvényességét.

A bizottságoknak három olyan tagja van, akikről még az országgyűlési választások előtt döntött a helyi képviselő-testület. A működőképességhez legalább öt tag kell, így ha a pártok delegáltjaival együtt sincs meg az öt tag, akkor póttagokat hívnak be a testületbe. (A póttagokat korábban ugyancsak a képviselő-testület választotta meg.)

A szavazatszámláló bizottságokban ülő tagoknak azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. Döntéseiket határozat formájában hozzák; csak igennel vagy nemmel szavazhatnak, nem tartózkodhatnak. A testület határozataival szemben a területi választási bizottsághoz lehet fordulni.

A párt által megbízott tag nemcsak figyelemmel kíséri a választási bizottság munkáját, hanem tevékenyen részt vesz benne, a bizottság rendelkezésére álló valamennyi információt megismerheti. A tevékenysége során tudomására jutott személyes adatokat azonban sem az őt megbízó pártnak, sem senki másnak nem adhatja ki.

A szavazatszámláló bizottság munkájában részt vevő, nem pártdelegált tagok bruttó tizenötezer forint díjat kapnak egész napos munkájukért. A megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj a választás állami költségvetéséből, a párt azonban díjazásban részesítheti az általa megbízott tagot.

Rovatok