Megvan a pártok sorrendje a szavazólapokon: a Fidesz-KDNP közös listája az első, őket az SZDSZ követi, az MSZP az ötödik, míg az MDF az utolsó, vagyis a nyolcadik helyen lesz.
Az Országos Választási Bizottság (OVB) csütörtöki ülésén kisorsolta, hogy a pártok milyen sorrendben szerepeljenek a június 7-i európai parlamenti választások szavazólapján. Az első Fidesz–KDNP közös listája lesz, derül ki az OVB honlapján közzétett határozatból.
A sorrendet az OVB testületének tagja, Ivancsics Imre sorsolta ki, akit a parlament választott a feladatra. Az A4-es méretű szavazólapokon a pártok emblémája, neve, a jelöltek nevei, valamint az ikszelés helyéül szolgáló karikák lesznek feltüntetve. Érvényesen szavazni egy pártra lehet, a lista fölötti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal (x vagy +).
A szavazólapon a listák az alábbi sorrendben szerepelnek majd:
Azoknak a pártoknak, amelyek nem tudták összegyűjteni a húszezer, listaállításhoz szükséges ajánlást, a birtokukban lévő szelvényeket hétfőn, délután négy óráig kellett megsemmisíteniük, majd az erről szóló jegyzőkönyvet csütörtökig eljuttatniuk az Országos Választási Bizottsághoz.
Május 29-ig delegálhatnak tagokat a választási bizottságokba a június 7-i európai parlamenti (EP) választáson listát állító pártok. A jogszabály szerint e pártok jogosultak arra, hogy a tizenegyezer szavazatszámláló bizottságba, a húsz területi választási bizottságba és az Országos Választási Bizottságba (OVB) egy-egy tagot küldjenek. A megbízott tagot május 29-én 16 óráig lehet bejelenteni a választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottság esetén a helyi választási iroda vezetőjénél.
Az OVB tíz párt nyolc listáját vette nyilvántartásba. E testületbe azonban csak azok a pártok delegálhatnak tagot, amelyeknek még nincs abban képviselője. Így a parlamenti frakcióval rendelkező pártok nem küldhetnek újabb delegáltat az OVB-be. (Az MDF speciális helyzetben van: miután megszűnt a parlamenti frakciója, nemrég kiesett a testületből, de mivel önálló listát állított, újra küldhet delegáltat.)
A közös listát állító pártok közösen bízhatnak meg tagot a választási bizottságokba. A június 7-i EP-választáson a Fidesz és a KDNP, valamint a Lehet Más a Politika és a Humanista Párt állít közös listát. Mivel a Fidesznek és a KDNP-nek már van egy-egy képviselője a testületekben, újabb delegáltakat már nem küldhetnek.
Önállóan jogosult delegáltat küldeni a választási bizottságokba az MSZP, a Jobbik, az SZDSZ, az MDF, a Munkáspárt és az MCF Roma Összefogás (az MSZP-nek és az SZDSZ-nek is van már képviselője a testületekben, tehát újabbakat nem küldhet).
A pártok a választások tisztaságáról saját megbízottjaikon keresztül győződhetnek meg közvetlenül a szavazatszámláló bizottságokban. A törvény azért biztosít lehetőséget a delegálásra, mert a bizottságok így széles körű társadalmi ellenőrzés keretében végezhetik a szavazatok számolását, és állapíthatják meg a szavazóköri eredményeket.
A szavazatszámláló bizottságok öttagúak, kivéve azokban a szavazókörökben, amelyekben az igazolással (tehát más településről átjelentkezők) szavaznak; itt hét embernek kell ellenőriznie a szavazás törvényességét.
A bizottságoknak három olyan tagja van, akikről még az országgyűlési választások előtt döntött a helyi képviselő-testület. A működőképességhez legalább öt tag kell, így ha a pártok delegáltjaival együtt sincs meg az öt tag, akkor póttagokat hívnak be a testületbe. (A póttagokat korábban ugyancsak a képviselő-testület választotta meg.)
A szavazatszámláló bizottságokban ülő tagoknak azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. Döntéseiket határozat formájában hozzák; csak igennel vagy nemmel szavazhatnak, nem tartózkodhatnak. A testület határozataival szemben a területi választási bizottsághoz lehet fordulni.
A párt által megbízott tag nemcsak figyelemmel kíséri a választási bizottság munkáját, hanem tevékenyen részt vesz benne, a bizottság rendelkezésére álló valamennyi információt megismerheti. A tevékenysége során tudomására jutott személyes adatokat azonban sem az őt megbízó pártnak, sem senki másnak nem adhatja ki.
A szavazatszámláló bizottság munkájában részt vevő, nem pártdelegált tagok bruttó tizenötezer forint díjat kapnak egész napos munkájukért. A megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj a választás állami költségvetéséből, a párt azonban díjazásban részesítheti az általa megbízott tagot.