A döntés nem okozott meglepetést, miután a tagországok külügyminiszterei már hétfőn egyetértésre jutottak a témában, bár a végső szó kimondását meghagyták a csúcstalálkozónak.

Az EU végrehajtó szerve, az Európai Bizottság még februárban adott véleményében javasolta a tárgyalások megkezdését. Több ország, mindenekelőtt Nagy-Britannia és Hollandia mindazonáltal eddig akadályozta az ajánlás elfogadását, miután az Icesave bank csődje miatt sok brit és holland kisbefektető nem jutott hozzá Izlandon elhelyezett - összesen több milliárd euróra rúgó - pénzéhez.

Brüsszeli hírek szerint utolsóként a holland delegáció járult hozzá a tárgyalások megkezdéséhez, bár Jan-Peter Balkenende ügyvezető kormányfő kiemelte, hogy a belépés előtt Izlandnak teljesítenie kell a két országgal szembeni kötelezettségeit.

Ez utóbbit William Hague brit külügyminiszter is hangsúlyozta hétfőn, kijelentve: "világossá akarjuk tenni, hogy amint Izland megkezdi a (tárgyalási) folyamatot, elkötelezi magát a pénzügyi és jogi kötelezettségeinek teljesítésére".

Az izlandiak hosszú évtizedeken át elutasítóan vélekedtek az uniós tagságról, ám az országot súlyos helyzetbe hozó pénzügyi válság miatt a csatlakozás komoly támogatottságot kapott (igaz, azóta a lelkesedés ismét visszafogottabbá vált). A kormány tavaly nyújtotta be a csatlakozási kérelmet.

Korábbi közlések szerint a csatlakozási tárgyalások egy-két esztendő alatt lebonyolíthatók, mert Izland jogharmonizációja - azaz törvényeinek az uniós joganyaghoz illesztése - már most jelentős mértékűnek tekinthető, hiszen az ország az Európai Gazdasági Térség tagjaként gyakorlatilag része az EU belső piacának és tagja a schengeni övezetnek is. Ezzel együtt legkorábban 2012-ben kerülhet sor csatlakozására.

A mostani döntés azt is jelenti, hogy Izland tagjelölti státust nyer.