Az Európa Tanács jelentése szerint a pozitív fejlemények ellenére is éri diszkrimináció a romákat Magyarországon, ezért a rasszista beszéd és a gyűlöletbeszéd jogi szankcióinak felülvizsgálatát javasolják. Szerintük meg kellene teremteni az intézményi kereteket, hogy a nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletet kapjanak a magyar parlamentben is.
Magyarország jelentős erőfeszítéseket tett az elmúlt években a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogi védelmének javításáért, ám a pozitív fejlemények ellenére a romákat diszkrimináció éri, és rasszista motivációból lépnek fel velük szemben, olvasható a strasbourgi székhelyű Európa Tanács szerdán közzétett jelentésében.
A dokumentum méltatja, hogy Magyarországon kiterjesztették az antidiszkriminációs jogalkotást, és az Egyenlő Bánásmód Hatóság szankciókkal élt a nemzeti kisebbségekhez tartozókkal szembeni diszkrimináció miatt. A romák esetében azonban a jelentés szerint előfordultak a rendőrök részéről nem megfelelő bánásmódról tanúskodó esetek is.
A magyar társadalom egy részében növekvő intoleranciáról írnak, ezért az Európa Tanács azt ajánlja, hogy vizsgálják felül a rasszista beszéd, illetve gyűlöletbeszéd jogi szankcióit a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartása mellett.
A jelentés megállapítja, hogy a magyar hatóságok ambiciózus cselekvési tervet indítottak a romák lakhatásának, foglalkoztatási helyzetének, oktatásának és egészségügyi ellátásának javításáért. Strasbourg szerint azonban több erőfeszítésre van szükség, elsősorban az oktatás területén.
Az Európa Tanács úgy látja, bár fejlett kisebbségi képviseleti rendszer működik Magyarországon, sürgősen meg kellene teremteni annak az intézményi kereteit, hogy a nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletet kapjanak a magyar parlamentben is.