Nem tartják demokratikusnak a módszert, amivel a kormány megalkotta Magyarország új alkotmányát, ami alapvető emberi jogokat is sérthet, és elmossa a határt a hatalmi ágak között, ráadásul kollektív jogokkal ruházza fel határon túli magyarokat, jelentette ki az EP egyik szlovák képviselője, aki szerint román és francia képviselőkkel közösen az Európai Bizottság állásfoglalását fogják kérni.
Egy baloldali szlovák EP-képviselő szerint az Európai Parlament (EP) szlovák, francia és román képviselőinek egy csoportja felszólította az Európai Bizottságot (EB), foglaljon állást a magyar alkotmánnyal kapcsolatban, hogy az összhangban van-e az európai joggal. Viviane Reding, az EB igazságügyi biztosa az EP csütörtöki vitanapján visszautasította, hogy véleményt nyilvánítson az alkotmányról, mert az tagállami hatáskör.
"A szlovák kormánynak kellene lépnie, de az nem tesz semmit. Mi az európai és a nemzetközi intézményeknél most az ő szerepét töltjük be. Miután a Szlovák Köztársaság kormánya, a külügyminisztérium és a kormányfő nem léptek, írásos kérdést intéztünk az Európai Bizottsághoz, hogy foglaljon állást a magyar alkotmány néhány pontjával kapcsolatban" - jelentette ki Boris Zala, az ellenzéki Smer, Robert Fico volt kormányfő pártjának EP-képviselője. Zala szerint az EP folytatni fogja a csütörtöki vitát, amíg határozatot nem fogadnak el a magyar alkotmányról. Zala azt is mondta, hogy "jelenleg a Velencei Bizottság állásfoglalására várunk".
A Velencei Bizottság hivatalosan még nem adta ki állásfoglalását, de a hvg.hu értesülései szerint a jelentéstervezet több aggályt is megfogalmaz. Például azt, hogy számos területet nem szabályoz részletesen az alkotmány, és kétharmados, sarkalatos törvények körébe utalja azokat a szabályozásokat is, amelyek a legtöbb jogrendben a napi politikai jogalkotás területére tartoznak, és egyszerű többségi döntést igényelnek. Kifogásolták az alkotmánybírósági jogkörök korlátozását és azt, hogy a független szabályozótestületeket hosszú időre megszállhatják a kormánypártok kinevezettjei.
A Velencei Bizottság kifogásokat fogalmazhat meg a preambulum határon túli magyarok jogairól szóló kitételeiről is.
Boris Zala szerint az EP-képviselőknek három fő kifogása van. Az első, hogy az alkotmányt nem demokratikusan fogadták el, a másik, hogy vita van az alapvető emberi jogokról és az állam hatalmi ágai közti jogkör megosztása nem demokratikus, míg a harmadik a határon túli magyar kisebbségekkel való visszaélés, például a kollektív jogok bevezetése.