Német politikai körökben pártállástól függetlenül üdvözölték a csütörtök hajnalban véget ért európai uniós csúcstalálkozó eredményeit. A Német Bankszövetség Görögországot és a többi eladósodott államot további reformokra szólította fel.

Az Angela Merkel vezette Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a kisebbik keresztény párt, a CSU közös nyilatkozatban dicsérte a kancellárt, hangoztatva, hogy Merkelnek  messzemenően sikerült érvényre juttatni az adósságválság rendezésével kapcsolatos elképzeléseit, jól képviselte Németország érdekeit, és egyidejűleg bizonyította európai vezetői képességeit. A konzervatív pártok ugyanakkor óvtak a túlzott eufóriától, rámutatva, hogy a részletek megvalósításához, a válság megoldására előirányzott mechanizmus megfelelő működéséhez még sok munkára van szükség. Hangsúlyozták annak szükségességét is, hogy Görögország  megsegítését továbbra is szigorú feltételekhez kell kötni.

A koalíciós partner liberális FDP ugyancsak elismerően szólt a kancellár szerepvállalásáról, és üdvözölte a csúcs határozatait. Philipp Rösler alkancellár, gazdasági miniszter annak a nézetének adott hangot, hogy fontos lépések születtek, ami jó hír Európának és jó hír Németországnak. Rainer Brüderle, a liberális párt parlamenti frakcióvezetője sürgette, hogy a Brüsszelben elhatározott intézkedések mielőbb megvalósuljanak. A piac megnyugtatása szempontjából ezt elengedhetetlennek nevezte. Brüderle kiemelte azt is, hogy a 211 milliárd eurós német garanciavállalás nem emelkedik.

Az ellenzéki szociáldemokraták és a Zöldek képviselői szintén teljes támogatásukról biztosították a csúcsértekezleten született megállapodásokat, ugyanakkor figyelmeztettek arra, hogy Görögországnak és a többi eladósodott országnak teljesíteniük kell saját házi feladataikat. Az ellenzéki pártok ugyanakkor úgy vélték, hogy korábban kellett volna cselekedni, és akkor a kockázatok kisebbek lettek volna.

Berlinben ugyanakkor bírálatok is elhangzottak. Több politikus - akik korábban is ellenezték az EFSF kibővítését  - úgy vélekedett, hogy a csúcson született megállapodások "katasztrófát" jelentenek Görögország és az európai adófizetők számára. Az ellenzők közül többen  aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a jövőben a többi eladósodott ország  adósságainak leírását követelheti, és ismét felvetették: az egyetlen megoldást Görögországnak az euroövezetből történő kizárása jelenthetné.

A Német Bankszövetség állásfoglalásában úgy vélte: a Brüsszelben elhatározott intézkedések - mindenekelőtt a görög államadósságok egy részének elengedése, a bankok feltőkésítése, továbbá az euroövezeti támogatási alap kibővített alkalmazása - csak akkor lehetnek sikeresek, ha a politika továbbra is nyomást gyakorol Görögországra és a többi nehéz helyzetben lévő euroövezeti államra a reformok érdekében.

Szakértők szerint a feltőkésítés a német bankokat a többieknél csekélyebb mértékben érinti. Ebből a szempontból az első helyen a görög bankok állnak mintegy 30 milliárd euróval, a spanyol bankoknak mintegy 20, az olasz bankoknak pedig mintegy 15 milliárd euróra van szükségük. A francia bankok  feltőkésítési igénye körülbelül 10 milliárdos, míg a német bankoké 5,2 milliárd euró.