Ahogy múlt szerdán az Európai Bizottság megígérte, most kedden megszületik a döntés, hogy indul-e kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, legalább három ügyben. A Bruxinfo értesülései szerint biztosan indul.

Erre erősen utalt a bizottság már múlt szerdán is, amikor jelezték, hogy a jogi aggályok megalapozottak. Akkor a bizottság szóvivője egy kérdésre azt mondta, hogy „most Magyarország térfelén van a labda”.

A magyar kormány érdemben nem lépett, de kommunikációján változtatott. A múlt szerdai fenyegetés után Martonyi János külügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszéltek, hogy kész Magyarország változtatni egyes törvényeken, ha a bizottság érvei elég erősek lesznek.

Ugyanakkor a magyar kormány álláspontja az volt, hogy nem lép a bizottság újabb kinyilatkoztatásáig, vagyis semmilyen törvény megváltoztatását nem kezdeményezik, amíg nem látják a konkrét jogi kifogásokat. Éppen ezek bejelentése várható kedd délután. A biztosok egytől tanácskoznak Stasbourgban, utána kiderül, hogy milyen, és hány ügyben indítanak kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen.

A jegybanktörvényen a hitel is múlik

Három törvényt támadhat meg a bizottság kedd délután. A legfontosabb közülük a jegybanktörvény. Azért ez a legjelentősebb ügy mind közül, mert ennek a törvénynek a jogi rendezése a feltétele annak, hogy az EU (és a vele tartó IMF) egyáltalán tárgyalni kezdjen a magyar hitelkérelemről. Ezt Olli Rehn pénzügyi biztos már világosan megüzente a magyar kormánynak.

Nem lesz sok ideje a magyar félnek reagálni a jogi aggályokra, amelyek alapján legalább egy, de az is lehet hogy több eljárás indításáról is dönthetnek kedden. Január 20-án találkozik ugyanis Olli Rehn és Fellegi Tamás, hogy a magyar hitelkérelemről beszéljenek. Vagyis kedd délután küldi el a bizottság a konkrét jogi aggályokat, és ahhoz hogy a tárgyalásnak értelme legyen, péntekre a magyar félnek úgy kellene reagálnia, hogy arról még el is dönthesse a bizottság, kiindulásnak megteszi-e a magyar javaslat.

A másik két ügy, amiben várhatóan az eljárás megindításáról döntenek, az adatvédelmi ombudsman hivatalának átalakítása és az igazságügyi reform. Az első esetében várhatóan az lesz a fő kifogás, hogy az eddigi ombudsman az átszervezés után nem maradhatott az intézmény élén. A bírósági reform kapcsán is felmerülhet az a probléma, hogy átszervezéssel lecserélték a bíróság vezetőjét, de leginkább a bírák korai nyugdíjazásából lehet eljárás.

Az össztűz a probléma, nem egy eljárás

Egy-egy ilyen eljárás nem különleges, Magyarországgal szemben például a telekom cégekre kivetett különadó miatt már folyamatban van ilyen, és sok más tagállam ellen is indítanak eljárásokat. A helyzet különlegességét részben a magyar hitelkérelem adja, amelyet legalább a jegybanktörvénnyel – és nem kizárt hogy másokkal is – összekapcsol a bizottság.

A másik különlegesség, hogy általában is van aggodalom Brüsszelben a magyar demokrácia állapota miatt, a bizottság már a múlt héten is az alapvető jogok betartásának fontosságára emlékeztette a magyar kormányt. Ráadásul a túlzott deficiteljárás fenntartásáról is döntött a bizottság múlt szerdán Magyarországgal szemben, vagyis gyorsan gyűlnek a konfliktusos témák.

Brüsszeli forrásaink szerint az sem kizárt, hogy újabb ügyekben is felmerül már most kedden további eljárások kilátásba helyezése. Elsősorban a végtörlesztést vehetik elő a biztosok, de a stabilitási törvény vagy a munka törvénykönyvének egyes részei is felmerülhetnek.

Ha kedden elindulnak az eljárások, akkor Magyarországnak válaszolnia kell a felvetésekre, és ezt még egy egyeztetési kör követheti. Ha ekkor sincs megegyezés, akkor a bizottság bíróság elé viheti az ügyeket. Nomrális esetben a bíróság bevonásáig fél év vagy annál több idő is eltelhet. Azonban a bizottság felgyorsíthatja az eljárást, és brüsszeli források szerint van rá esély, hogy most élni is fog ezzel a jogával a testület.

A szavazati jog felfüggesztése is téma lesz

A bizottság mellett a parlament is Magyarországgal készül foglalkozni a héten. Az EP napirendjén szerda délután szerepel „A közelmúltbeli magyarországi politikai fejlemények” című vita. Itt várhatóan a zöldek, a liberálisok és a szocialisták támadják majd az új magyar alkotmányt, a bizottság által kifogásolt törvényeket, a választójogi törvényt és a sajtószabadság állapotát.

A vita az EP alapjogi bizottságában már múlt csütörtökön elkezdődött. Akkor sok képviselő még nagyobb keménységet követelt Magyarországgal szemben a bizottságtól. Az EP-vitán részt vesz majd José Manuel Barroso bizottsági elnök is, aki a múlt héten Koppenhágában így fogalmazott: „Az Európai Bizottság minden rendelkezésre álló eszközt be fog vetni annak érdekében, hogy Magyarország megfeleljen az uniós jognak és értékeknek”.

Várható, hogy az EP-ben az említett három frakció kezdeményezni fogja, hogy Magyarország ellen induljon eljárás a lisszaboni szerződés hetedik cikkelye alapján, vagyis az alapjogok megsértése miatt függesszék fel a magyarok szavazati jogát. Ehhez a parlament többsége mellett a tanács, vagyis az EU-s kormányok minősített többsége is kellene. Vagyis gyorsan ezt a lépést biztosan nem hozzák meg, és az se bizonyos, hogy egyáltalán a tanács elé kerül az ügy.

Fontos kérdése lesz a vitának, hogy a magyar képviselőkön kívül lesz-e aki védelmébe veszi az Orbán-kormányt. A Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt eddig inkább óvatoskodó volt: arra figyelmeztettek, hogy a bizottság konkrét aggályai után várjuk meg a magyar választ, előzetesen ne kritizáljunk. Azt viszont nem mondták, hogy szerintük Magyarországon minden rendben van.

Jövő héten is téma leszünk

A következő héten is európai terítéken marad a magyar kérdés. 24-én a pénzügyminiszterek tanácsa elé kerül a túlzottdeficit-eljárás fenntartásáról, és újabb fázisba léptetéséről szóló múlt heti bizottsági javaslat. A tanácsnak kellene döntenie majd abban, hogy az eljárás alapján 2013-tól felfüggesszék-e a Magyarországnak járó EU-s támogatásokat. Ilyen döntést most még biztosan nem hoznak, inkább ajánlásokat adhatnak Magyarországnak, amelyek teljesítésével elkerülhető lenne a szankció.