Kroes szerint Navracsicsnak négyszemközt nem voltak feltételei, hogy a magyar kormány elfogadja azokat a változtatási javaslatokat, amelyeket az Európa Tanács kér a magyar médiajogszabályokban. A magyar miniszterelnök-helyettes kiállt az alkotmány és a sarkalatos törvények mellett, és a Klubrádió ügye szerinte egyelőre a magyar igazságszolgáltatásra tartozik.
Rövid szóváltás alakult ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Neelie Kroes, a digitális és médiaügyekkel foglalkozó uniós biztos között csütörtökön Brüsszelben a magyarországi jogalkotási folyamatról az Európai Parlamentben tartott bizottsági szintű közmeghallgatáson.
A holland biztos arra kért egyértelmű választ, hogy a kormány kér-e átfogó véleményt az Európa Tanácstól (ET) a magyar médiajogszabályok módosításainak megfelelőségéről és azok végrehajtásáról, továbbá elfogadja-e és gyakorlatba iktatja-e az ET majdani ajánlásait.
Navracsics Tibor igennel válaszolt, hozzátéve: persze csak akkor, ha ezek az ajánlások nem ellentétesek a magyar jogrendszerrel és alkotmányossággal.
Kroes erre - az EP-bizottság számos képviselőjének tetszésnyilvánítását is kivívva - azzal reagált, hogy a válasz nem ugyanaz, mint amit a kormányfőhelyettes korábban négyszemközt mondott neki ugyanerről.
Navracsics Tibor ezt követően jelezte: ő a magyar alkotmányra esküt tett képviselőként volt kénytelen megfogalmazni ezt a fenntartását, egyébként pedig nem feltételezi, hogy az ET a magyar jogrendszerrel ellentétes ajánlásokat tesz.
A magyar médiatörvény módosítási tervezetét, amint az elkészül, el fogják küldeni az Európa Tanácsnak, és a parlamenti eljárással megvárják majd a strasbourgi székhelyű testület véleményét - közölte Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter csütörtökön Brüsszelben, a magyarországi jogalkotási folyamatról az Európai Parlamentben tartott közmeghallgatáson.
Magyar néppárti képviselők felszólalásával is támogatva hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett, és folytatni kívánja a párbeszédet az uniós intézményekkel.
Mindazonáltal a meghallgatás első negyedében felszólaló európai bizottsági illetékesek és a képviselők jelentős része is annak a véleményének adott hangot, hogy a kormánynak folytatnia kell a munkát az unió részéről megfogalmazott aggályok teljes körű eloszlatásának érdekében. Az elnöklő Juan Fernando López Aguilar megerősítette, hogy jövő heti strasbourgi ülésén az EP plénuma állásfoglalást tervez elfogadni a témában.
Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke egyebek között arról beszélt: ha a médiajogban nem egyértelmű szabályok esetleges megsértését magas büntetési tétellel fenyegetik, akkor az öncenzúrához vezethet, akár büntetések kiszabása nélkül is.
A biztos a rendezvény előtt megbeszélést folytatott Navracsics Tiborral, és súlyos aggodalmának adott hangot a magyarországi helyzet miatt. Felszólította a magyar kormányt: kérjen átfogó véleményt az Európa Tanácstól arról, hogy a magyar médiaszabályok gyakorlati alkalmazása mennyiben felel meg az alapvető értékeknek, majd fogadja meg az Európa Tanács ajánlásait.
A meghallgatáson a kormányfőhelyettes erre ígéretet is tett, de hozzátette: persze csak akkor, ha az ajánlások - amint azt feltételezi - nem ellentétesek a magyar jogrendszerrel és alkotmányossággal.
Kroes és Francoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója kitért arra is, hogy a végrehajtó testület aggályai szélesebbek a múlt hónapban indított kötelezettségszegési eljárásokban szereplő problémáknál, a demokrácia általános "állapotára" és a politikai struktúrára is vonatkoznak.
Le Bail megismételte a bizottság igazságügyi és adatvédelmi téren korábban ismertetett kifogásait. Jelezte, hogy a testület fenntartja a szakmai kapcsolatot a magyar hatóságokkal, és próbál segíteni a problémák megoldásában. Nem fog ugyanakkor vonakodni attól sem, hogy ha szükségesnek látja, további lépéseket tegyen.
Navracsics Tibor leszögezte, hogy a kormány az európai intézményekkel folytatott együttműködés mellett is elkötelezett. Példaként említette a médiatörvény tavalyi módosításait.
Kiállt a miniszterelnök-helyettes az új alkotmány és a tavaly hozott sarkalatos törvények szükségessége mellett, és hangoztatta, hogy Magyarországon a demokrácia szabályainak megfelelően működik "a fékek és ellensúlyok rendszere" is.
Ami az Európai Bizottság által kifogásolt magyar jogszabályokat illeti, Navracsics egyebek közt elmondta: az adatvédelmi hatóság függetlenségének növelése érdekében már elkészült a módosító normaszöveg tervezete, a bírák nyugdíjazása ügyében pedig kompromisszumos javaslattal él a magyar fél.
A Klubrádiót illetően azt kérte a miniszterelnök-helyettes, hogy ezen a mostani EP-meghallgatáson - éppen az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása érdekében - tartózkodjanak a politikai véleménynyilvánítástól, mert az ügy jelenleg a bíróság előtt van. Leszögezte azt is, hogy a magyar média jelenleg is sokszínű, plurális.
A vita első részében felszólaló képviselők közül a néppártiak és néhány más jobboldali EP-tag intettek attól, hogy kollégáik a tények mellőzésével bírálják a kormányt. Ugyanakkor hangoztatták annak fontosságát, hogy a magyar hatóságok orvosolják az uniós eljárásokban megfogalmazott kifogásokat.
Liberális és zöld képviselők megerősítették azt a véleményüket, hogy szükségesnek látják az uniós értékekre jelentett kockázat esetén igénybe vehető, úgynevezett hetes cikkely életbe léptetését, a jelenleginél szélesebb körű eljárás kezdeményezését Magyarország ellen.
Az ET két jelentéstevője február 16-17-én tesz látogatást Magyarországon, az ET égisze alatt működő Velencei Bizottság pedig nyolc magyar sarkalatos törvényről készít jogi szakvéleményt az elkövetkező hónapokban, mondta Andrew Cutting, az ET brüsszeli EU-összekötő irodájának munkatársa a közmeghallgatáson.
Két törvény tekintetében március közepére, a többi hat vonatkozásában pedig júniusra készül el a szakvélemény tette hozzá. Mint mondta, Thornbjorn Jagland, az ET főtitkára ez év elején kezdeményezte, hogy Magyarország vegye igénybe a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásán őrködő összeurópai intézmény szakértői segítségét, amire a magyar hatóságok nyitottnak is bizonyultak.