A magyar belügyekbe való beavatkozásnak, a tényeket mellőző döntésnek minősítették az Európai Parlament Magyarországról megszavazott állásfoglalását a néppárti és konzervatív EP-kommentárok. A szöveget támogató baloldali, szocialista, liberális és zöld képviselők közül többen viszont szükséges figyelmeztetésnek nevezték azt.
Az Európai Néppárt magyar képviselőcsoportja által kiadott nyilatkozat szerint „a koncepciós pereket idézi", hogy csütörtökön annak ellenére fogadták el a négypárti, szocialista, liberális, zöld és egyesült baloldali frakciók által benyújtott állásfoglalást Magyarországról az Európai Parlamentben, hogy a Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetések hamarosan lezárulnak. Szerintük a határozat Magyarország önrendelkezését súlyosan sértő pontokat tartalmaz.
Az állásfoglalás alapján nyolc terület monitorozására szólítják fel az Európai Bizottságot, egyben kimondták, hogy a magyar kormánynak teljesítenie kell az Európai Bizottság, az Európai Tanács és a Velencei Bizottság kívánalmait.
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője a szavazás után azt mondta, hogy sem a korábbi, sem a mostani állásfoglalásokban nem szerepel egyetlen olyan mondat sem, amely elítélné Magyarországot. A kritika az Orbán-kormánynak szól, de az nem egyenlő Magyarországgal, mondta a politikus, aki Göncz Kingával, az EP állampolgári jogi szakbizottságának alelnökével együtt az állásfoglalás-tervezet társszerzői közé tartozott.
A néppárti kommentár szerint a hetedik cikk alkalmazása esetén Magyarország elveszítheti a szavazati jogát, és veszélybe kerülhet több ezermilliárd forint uniós támogatás is. A szocialista delegációvezető szerint az elfogadott állásfoglalás az Európai Unióról szóló Szerződés 7.1. cikkére tesz utalást, amely „mindössze egy folyamatos monitoring eljárás megindításának lehetőségét veti fel."
Gyürk András, a magyar néppárti EP-delegáció vezetője szerint az EP-határozat nyugodtan nevezhető párthatározatnak is, hiszen gyakorlatilag a nemzetközi baloldal véleményét tükrözi. A fideszes politikus szerint lehet, hogy a határozattal Magyarországnak akartak ártani, ám az valódi kárt az európai gondolatnak okoz, a szélsőségeseket erősíti.
A most elfogadott EP-határozat ugyan csupán a 7. cikk első bekezdését említi, amely nem szankciós, hanem pusztán megfigyelési szakaszt jelent, de Gyürk András szerint a 7. cikk bekezdései egymásra épülnek, és végeredményben elvezethetnek akár egy tagállam EU-szavazati jogának, illetve az uniós források folyósításának a felfüggesztéséhez is. A 7. cikket Gyürk szerint meglengetik, de alkalmazásáról viszont az uniós tagállamoknak kellene dönteniük, ez pedig szerinte kizárt.
Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár szerint politikailag motivált döntés született, amely nem veszi figyelembe, hogy „a kormány éppen jogi eszmecserét folytat az Európai Bizottsággal." Szerinte Magyarország egy olyan demokratikus jogállam, amelyben minden olyan érték érvényesül, amelynek az EU-ban érvényesülnie kell. Úgy vélte, hogy sok olyan kérdés vetődik fel az EP-ben folyó vitákban, amelyek tévedésekből és a megismerés, illetve a megismerés szándékának hiányából táplálkoznak.
„Soha nagyobb boldogsága ne legyen Mesterházynak, Tabajdinak, Göncz Kingának mint, hogy az európai kommunistákkal, zöldekkel és liberálisokkal karöltve minden ok nélkül elítéltették a saját hazájukat az Európai Parlamentben!" – írta Deutsch Tamás a csütörtöki szavazás után a Facebookon.
A kormánypárti magyar EP-képviselők szerint pedig „fontos azt is kiemelni, hogy a mai határozat nem születhetett volna meg, ha sok életvitelszerűen már nem Magyarországon élő, korábban a megbukott SZDSZ-hez köthető személyiség nem szítja folyamatosan álinformációkkal az EP liberális frakcióját".
Guy Verhofstadt, a liberális EP-frakció vezetője szerint az EP az állásfoglalással megerősítette elkötelezettségét, hogy a közös európai értékeket vagy a demokráciát bármely tagállam vagy kormány részéről ért sérelem ellen kész harcolni. Szerinte a szavazás célja "a magyar polgárok és mindazok védelme volt, akik az EU-ban a szabadságjogaikat, illetve a demokratikus fékeket és ellensúlyokat illetően fenyegetésnek vannak kitéve".
Hannes Swoboda, a szocialista EP-frakció vezetője arról beszélt, hogy a labda most Orbán térfelén van. „Az elmúlt napokban alkalmazott dühös retorika folytatása helyett meg kell értenie, hogy ideje akcióba lépni népe érdekében, és konkrét törvényjavaslatokat készíteni, hogy javítsa a magyar nép helyzetét".
A jobboldali képviselők viszont arról beszéltek, hogy az állásfoglalással az EP veszélyes példát teremthet arra, hogy megpróbál beleszólni egyes tagállamok belső ügyeibe. A néppárti Bernd Posselt úgy értékelte, hogy ami történt, az az orwelli Igazság Minisztériumára emlékezteti, mert a bírálók nem a tényekről beszélnek, hanem elrugaszkodnak azoktól.
A lengyel konzervatív Ryszard Czarnecki azt kifogásolta, hogy a szöveg egy tagállam miniszterelnökét teszi ki támadásnak. Úgy vélte, Orbán Viktor kormányának a korábban keletkezett romokat kell eltakarítania. A néppárti Simon Busuttil szerint az EP felelőtlenül járt el, mert olyan jogszabályok módosítását igyekszik elérni, amelyekben nincs illetékessége.
A liberális Kristina Ojuland viszont azt hangoztatta, hogy uniós alapértékekről van szó, amelyek teljesülését nem lehet belügyként kezelni. Frakciótársa, Norica Nicolai szerint az állásfoglalás „vészjelzés" az európai értékek és a demokrácia tiszteletben tartására. Szerinte az uniós jogszabályokhoz minden tagállamnak ragaszkodnia kell, de az alkotmányt is tiszteletben kell tartani.