Az európai fogyasztóknak joguk van ahhoz, hogy visszakérjék a repülőjegyek árát, ha a koronavírus miatt törölték a járatukat – jelentette ki Margrethe Vestager digitális ügyekért és versenyjogért felelős biztos szerdán. Vestager négy másik kollégájával együtt mutatta be az Európai Bizottság nyári turistaszezonra vonatkozó javaslatcsomagját.
A versenyjogi biztos ezzel véget vetett egyes légitársaságok és uniós tagállamok hetek óta tartó nyomásgyakorlásának. A cégek a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságra hivatkozva azt akarták elérni a Bizottságnál, hogy térjen el uniós fogyasztóvédelmi szabályozástól, rákényszerítve ezzel az európai fogyasztókat, hogy a pénzvisszatérítés helyett elfogadják az utalványokat is.
Vestager elismerte, hogy a bevételek kiesése miatt likviditási problémákkal küzdő légitársaságok helyzetén sokat javíthatna, ha az ügyfeleik beérnék a későbbi utazásra feljogosító kuponokkal is. De
az uniós jog az uniós jog: a fogyasztók védelme az első.
Ennek szellemében a biztos arról is beszélt, hogy kötelezettségszegési eljárást fognak indítani azon tagállamok ellen, amelyek megengedték a légitársaságaik számára, hogy ne fizessék vissza a törölt jegyek árát az utasoknak.
A kompromisszumos megoldásként a Bizottság azonban olyan ajánlásokat tett közzé a nyári turistaszezonra vonatkozó csomagjában, amely vonzóvá teheti az utasok számára, hogy az utalványt válasszák az azonnali pénzvisszatérítés helyett. Például a kuponnal együtt adhatnak a cégek extra szolgáltatásokat vagy az eredeti jegyárnál magasabb értéket, vagy megígérhetik, hogy ha az utas 12 hónapon belül nem használja fel az utalványt, akkor visszakapja az árát készpénzben.
A magyar koronavírus-törvényről és a jogállamiság helyzetéről vitáznak csütörtökön délelőtt az Európai Parlamentben, erre az alkalomra Orbán Viktort is meghívta David Sassoli, az Európai Parlament elnöke. A miniszterelnök MTI-hez eljuttatott közleménye szerint neki minden energiáját a járvány elleni védekezés köti le, ezért arra kérte Sassolit, biztosítsa a felszólalási lehetőséget Varga Judit igazságügyért és európai ügyekért felelős miniszternek.
A Sassoli-kabinet által nyilvánosságra hozott levél szerint az állam és kormányfői szintű részvétel a megfelelő egy ilyen horderejű vitán. Ennek megfelelően nem szólalhat fel Varga Judit a csütörtöki eseményen – erről Jaume Duch Guillot, az EP szóvivője tájékoztatta az RTL Klub Híradóját. Azt mondta, Orbán Viktor az elmúlt években kétszer is élt a lehetőséggel, hogy a hasonló horderejű vitán felszólalhasson, és most is meghívták, hangzott el egy csütörtöki sajtótájékoztatón.
A szóvivő szerint miniszterek csak akkor szoktak felszólalni a plenáris ülésen, ha az egy uniós intézményt vagy az uniós soros elnökségét betöltő országot képviselik, és ettől a gyakorlattól ezúttal sem fognak eltekinteni, áll az RTL Klub honlapján.
Orbán Viktor azután kérte Sassolit, hogy felszólalhasson Varga, hogy az igazságügyi miniszter kérelmét már egyszer elutasították, és meghívták Orbán Viktort a plenáris ülésre.
frissítés: Orbán Viktor az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint minden energiáját a járvány elleni védekezés köti le, ezért a vitában Varga Judit igazságügyért és európai uniós ügyekért felelős miniszter venne részt, és arra kérte levélben Sassolit, hogy biztosítsa a felszólalást Vargának.
Csütörtök reggel 9 órára az Európai Parlamentbe invitálta Orbán Viktort David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, hogy vegyen részt a magyar koronavírus-törvényről és a jogállamiság helyzetéről szóló vitán. Az Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő és később a Sassoli-kabinet által is nyilvánosságra hozott levél szerint
az állam és kormányfői szintű részvétel a megfelelő egy ilyen horderejű vitán.
Az ügy előzménye, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter az nyilatkozta az MTI-nek kedden: az Európai Parlament a magyar kormány mellőzésével akar ítéletet mondani Magyarország felett egy világjárvány közepén.
A videós bejelentkezések segítségével megtartott plenáris ülésen a magyar miniszter is fel szeretett volna személyesen vagy online szólalni, ezt azonban az EP elnöke, David Sassoli hivatalos levélben elutasította, tájékoztatta Varga az MTI-t. Ezzel a miniszter szerint az EP a tisztességes eljáráshoz fűződő legalapvetőbb elvet veszi semmibe, mert nem teszi lehetővé a magyar kormányzat számára, hogy elmondja a saját álláspontját a vitában.
Az EP vezetése a belső eljárási szabályokra hivatkozva űz csúfot a jogállamiságról egy éppen a jogállamiságról szóló vitán
– írta Varga.
Sassoli május 11-i keltezésű levelében azt írja, megkapta Varga levelét, nagyon fontosnak tartja és támogatja, hogy a magyar kormány részt vehessen és kifejthesse az álláspontját a vitában. De a bevett gyakorlatnak megfelelően az EP állam- vagy kormányfői szintű részvételt vár el. Ezért érdeklődne, hogy
a magyar miniszterelnök megjelenik-e CSÜTÖRTÖK 9 órakor az EP brüsszeli plenárisülés-termében?
Emellett udvariasan arra is emlékezteti, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezett intézkedések ellenére csak a személyes részvétel engedélyezett a vitán az Elnökök Értekezletének legújabb döntése értelmében.
Tegye karanténba a családon belüli erőszakot, és vegye rá a tagállamokat az Isztambuli Egyezmény ratifikációjára – szólítja fel az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent közös levélben 123 európai parlamenti képviselő.
Az eredetileg Dobrev Klára DK-s EP-képviselő által meghirdetett felhíváshoz szociáldemokrata, néppárti, zöld és liberális-centrista, illetve a frakcióhoz nem tartozó politikusok is csatlakoztak. A képviselők állítják:
az összezártság miatt drámaian megnőtt a családon belüli erőszak gyakorisága Európában.
Példaként Marlène Schiappa francia esélyegyelőségi minisztert idézik, aki szerint egy hét alatt 32 százalékkal több lett a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyek száma az országban.
A levélben azt is írják, hogy
a magyar kormány arra használta fel a koronavírust, hogy egy rendkívüli eljárás keretében elutasíttassa az Országgyűléssel az Isztambuli Egyezmény ratifikációját. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a kormány az erőszakot akarja eltörölni, az Isztambuli Egyezmény pedig a családokat.
A német alkotmánybíróságnak az Európai Központi Bank 2015-ben indított államkötvény-vásárlási programját érintő döntése után fel kell tenni a kérdést: honnan ered, és miért megdönthetetlen az európai jogban az Európai Unió Bíróságának mindenek felett állása? A német bíróság ugyanis szembement egy korábbi uniós ítélettel, és ezzel azt demonstrálta, hogy ezt megteheti egy nemzeti hatóság.
Több cikkben is „példa nélküli legitimációs válságként” írtak az ítéletről, amely „gigantikus jogi és hatalmi harcot indított el”, és elszabadulhatnak miatta az EU-ellenes tagállami vezetők. Szánthó Miklós, az Orbán Viktor aláírásával nemzetgazdasági érdekké nyilvánított médiaholding, a KESMA kuratóriumi elnöke már rá is repült a döntésre, ami szerinte „lényegében azt jelenti, hogy az EU szuverenitássértő döntéseit a tagállamok figyelmen kívül hagyhatják”.
Az ügy hátteréről, lehetséges politikai és gazdasági következményeiről ebben a cikkben írtunk részletesen.
Hetvenöt százalékos költségtérítést fizet az EU azoknak a kormányoknak, amelyek az uniós segítségnyújtási mechanizmuson keresztül utaztatják haza állampolgáraikat a koronavírus-járvány miatt. Több tízezer uniós polgár tért már így vissza – nem híreszteli, de a külföldön rekedt magyar állampolgárok többségét más módon hazaszállító magyar kormány is élt már a költségkímélő lehetőséggel.
Az EU Polgári Védelmi Mechanizmusának (CPM) az uniós tagállamokon kívül hat ország a tagja (Izland, Norvégia, Szerbia, Észak-Macedónia, Montenegró és Törökország). 2001-ben hozták létre, azóta több mint 330 esetben volt szükség a koordinált fellépésre. A CPM lényege, hogy ha egy vészhelyzet meghaladja egy ország reagálási képességét, akkor segítségnyújtást kérhet ezen a mechanizmuson keresztül.
Tulajdonképpen egy kölcsönösségen alapuló együttműködés, ami jól koordinálható abban az esetben, ha valaki csak azt tudja, hogy milyen segítségre van szüksége, de az nem érhető el számára. Az uniós központban ilyenkor gyorsan és hatékonyan lehet a segítséget felkutatni, célzottan eljuttatni a rászorulóknak. Hozzá kell tenni, hogy a segítség nem csak az együttműködésben részes államok számára érhető el.
A mechanizmuson keresztüli segítségkérést követően a Vészhelyzeti Reagálási Koordinációs Központ (ERCC) mozgósítja a segítségnyújtást vagy a szakértelmet. Az ERCC minden nap, 24 órában figyelemmel kíséri az eseményeket, és a nemzeti polgári védelmi hatóságokkal együttműködve biztosítja a sürgősségi támogatást.
Legyen szó speciális csapatokról és felszerelésekről, például erdőtűz oltásához használt repülőgépekről, kutatási és mentési, valamint orvosi csapatokról Európában vagy azon kívül.
Az előbbiek részeként a Kopernikusz Vészhelyzeti Szolgáltató Szolgálat által készített műholdas térképek szintén támogatják a polgári védelmi műveleteket. A Kopernikusz térinformatikai információkat nyújt, ezek hasznosak az érintett területek körvonalazásához és a katasztrófa-elhárítási műveletek megtervezéséhez.
A kreatív karantén szellemében ünnepli a kontinens az Európa-napot: online torna, videóbeszélgetés, virtuális tárlatvezetés vagy épp erkélybuli közül választhat az, aki szeretne megemlékezni a Robert Schuman francia külügyminiszter éppen 70 éve kiadott nyilatkozatáról.
A politikus 1950. május 9-én tett javaslatot arra, hogy a nyugat-európai országok - elsősorban Franciaország és Németország - hangolják össze a szén- és acéltermelésüket. Schuman azzal érvelt, hogy a nehézipari együttműködés hozhat majd békét és gazdasági fejlődést Európa számára. A felhívás hatalmas gesztus volt Németország felé öt évvel a második világháború lezárása után.
Az Európai Unió Schuman ötletén alapul.
Június 15-ig hosszabbítaná meg az EU területére történő beutazás tilalmát az Európai Bizottság, mivel a koronavírus-helyzet „még Európában és a világon sem stabil”.
Az európai állam- és kormányfők március közepén egyeztek meg arról, hogy 30 napra felfüggesztik a nem uniós állampolgárok beutazását az EU területére, majd az intézkedést áprilisban egy újabb hónappal toldották meg.
A tilalom alól csak az orvosok, nővérek és kutatók kaptak felmentést.
Az Európai Bizottság áprilisban javasolt forgatókönyve szerint először a tagállamokban oldanák fel teljesen a korlátozásokat, hogy az emberek a saját településeiken és az országban is szabadon közlekedhessenek. Ha ezután nem köszönt be egy újabb járványhullám, akkor az uniós országok közti határokat nyitnák meg, hogy a közös piac működése helyreállhasson. A nem uniós állampolgárok beutazására vonatkozó tilalmakat csak legutoljára törölnék el.
A kínai cenzorok belenyúltak a 27 pekingi uniós nagykövet levelébe, amelyet a China Dailyben publikálták szerdán az EU és Kína közti diplomáciai kapcsolatok felvételének 45. évfordulója alkalmából. A szövegből egyszerűen kihúztak egy félmondatot, miszerint a koronavírus-járvány Kínából terjedt szét a világban – vette észre a változtatást a Süddeutsche Zeituing német napilap.
A cenzúráról a nemzeti diplomáták és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) is tudott, mégis hozzájárultak a véleménycikk közzétételéhez. Mint azt az uniós diplomáciai szolgálat szóvivője a Politico hírportálnak elmondta: az eredeti formájában a kínai külügy nem engedélyezte volna, hogy az írás megjelenjen a pártlapban.
Összegyűlt az 1 millió aláírás a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett európai polgári kezdeményezéshez. A nemzeti régióknak közvetlen uniós támogatást kérő petíciót a szabályok értelmében mégsem lehet az Európai Bizottság elé vinni, mert
csak Magyarországon, Romániában és Szlovákiában haladta meg az aláírók száma a népességarányos nemzeti küszöböt, miközben hét ország kellett volna.
Az SZNT elnöke, Izsák Balázs azonban abban reménykedik, hogy a koronavírus-helyzetre való tekintettel a Bizottság kitolja a határidőt. Mint az MTI-nek elmondta: a problémával az uniós intézmény tisztában van, és várhatóan a jövő héten dönthetnek a hosszabbításról. Izsák szerint ha csak az elzártság időszakával hosszabbítják meg az aláírásgyűjtést, akkor is valós esély van valamennyi előírás teljesítésére.
A szervezők azt szeretnék elérni, hogy az uniós kohéziós politika kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő térségektől. Mint korábban megírtuk, az SZNT szerint az uniós támogatások elosztásánál Romániában burkoltan előnyben részesítik azokat a régiókat, ahol a román nemzetiségű lakosság van többségben.
"Az EU ismét hitet tett amellett, hogy támogatja a nyugat-balkáni országok európai jövőképét" - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós és balkáni országok vezetőinek virtuális csúcstalálkozója után szerdán.
A 27 uniós ország, illetve Albánia, Észak-Macedónia, Montengró, Szerbia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina állam- és kormányfői eredetileg Zágrábban gyűltek volna össze egy nagyszabású konferencia keretében, de a járványveszély miatt egy pár órás videokonferenciára és lényegében a koronavírus elleni harc témakörére csökkentették a megbeszélést.
"A Nyugat-Balkán prioritás az EU és az általam vezetett Európai Bizottság számára" - jelentette ki a konferencia után a testület elnöke, Ursula von der Leyen.
Az EU arra azonban kínosan ügyelt a csúcs zárónyilatkozatában és vezetők kommunikációjában is, hogy a bővítés szót elkerülje.
Ehelyett következetesen az "európai perspektíva" kifejezést használták. Emellett Von der Leyen és az EU Tanácsának soros elnökségének képviselétében Andrej Plenković horvát miniszterelnök is többször felhívta a figyelmet a jogállamisági és korrupcióellenes reformok fontosságára.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által március végén benyújtott salátatörvény születési nemre vonatkozó passzusa senkit nem foszt meg attól, hogy éljen az emberi méltóságból fakadó alapvető jogaival, sem pedig annak a lehetőségétől, hogy a nemi identitásának megfelelően éljen – válaszolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter annak a 63 európai parlamenti képviselőnek, akik három hete levélben tiltakoztak a transzneműek jogait csorbító törvénytervezet ellen.
A koronavírus miatti veszélyhelyzet árnyékában beterjesztett törvénymódosítás lényege, hogy bekerülne a születési anyakönyvbe a születési nem, ami a javaslat szerint „az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem”. A születési nem felváltaná a személyazonosító adatok nyilvántartásában szereplő „nem”-et, ez az adat pedig a javaslat alapján nem lenne megváltoztatható.
Ez az Index által megkérdezett közigazgatási jogi szakértő, a civil szervezetek és a levélben a magyar kormánytól a törvénymódosítás visszavonását kérő EP-képviselők szerint is
jogilag ellehetetleníti a nemváltást.
Példátlan mértékű recesszióra számíthat az Európai Unió az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott tavaszi gazdasági előrejelzése szerint: az euróövezet gazdasága 2020-ban 7,75 százalékos rekordmértékben fog zsugorodni, majd 2021-ben 6,25 százalékos növekedésre van kilátás. Az EU gazdasága a várakozások szerint 2020-ban 7,5 százalékkal zsugorodik, míg 2021-ben megközelítőleg 6 százalékkal bővül. Az EU-ra és az euróövezetre vonatkozó növekedési előrejelzések a 2019. őszi gazdasági előrejelzéshez képest mintegy kilenc százalékponttal lefelé módosultak.
Magyarország esetében az előrejelzés erre az évre hét százalékos csökkenéssel számol, amelyet jövőre hat százalékos növekedés követ.
Még két napig lehet csatlakozni a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett aláírásgyűjtéshez, melynek célja, hogy
közvetlen uniós támogatást szerezzen a nemzeti régióknak.
Azonban még 390 ezer alaírásra van szükség ahhoz, hogy az európai polgári kezdeményezés keretében az ügyet az Európai Bizottság elé lehessen vinni.
A szervezők azt szeretnék elérni, hogy az uniós kohéziós politika kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő térségektől. Mint korábban megírtuk, az SZNT szerint az uniós támogatások elosztásánál Romániában burkoltan előnyben részesítik azokat a régiókat, ahol a román nemzetiségű lakosság van többségben.
Március végén zajlott a kormány és az ellenzék között az a számháború, amely arról szólt, hogy vajon Magyarország kap-e uniós forrást a koronavírus-járvány elleni védekezéshez. Az egyszerűnek tűnő kérdés bonyolultságát mi is taglaltuk. Az Európai Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlament és a tagállamok döntése nyomán egy jogszabálycsomag sorolja fel a lehetőségeket.
Ezek egyike, hogy lehetővé tették az uniós források eredetitől eltérő felhasználását, ha ez a védekezést, vagy a járvány hatásainak enyhítését szolgálja. Ezen kereteken belül a Bizottság
A magyar koronavírus-törvényről és a jogállamiság helyzetéről rendez vitát az Európai Parlament a jövő heti plenáris ülésén, derült ki Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti képviselő, a hetes cikk szerinti eljárás EP-jelentéstevőjének online sajtótájékoztatóján.
A politikus szerint teljesen felesleges belemenni a további 13 – más számítások szerint 15 – uniós tagállamban a koronavírus miatt bevezetett vészhelyzeti intézkedések részleteinek elemzésébe, ugyanis
a magyar törvény az egyetlen, amely határozatlan időre szól, nem teszi kötelezővé a kormány döntéseinek parlamenti felülvizsgálatát.
Különösen fontos, hogy az EP kiálljon a demokrácia és a jogállamiság értékei mellett akkor is, ha az Európai Bizottság és a tagállami miniszterekből álló Európai Unió Tanácsa nem teszi – mondta Delbos-Corfield az EUrologus kérdésére.
7,4 milliárd eurót sikerült összegyűjteni a koronavírus elleni globális harcra a nemzetközi donorkonferencián, amelyet az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen vezetett.
"A világ ma bebizonyította, hogy képes összefogni egy közös jó cél érdekében" - méltatta Von der Leyen az eredményeket. A "Globális válasz a koronavírusra" névre keresztelt kezdeményezés célja az volt, hogy 7,5 milliárd eurót vagy 8 milliárd dollárt gyűjtsön össze a koronavírus-fertőzések diagnosztizálásához és kezeléséhez, illetve az oltóanyag kifejlesztéséhez.
Az eseményen felszólaló több politikus is rámutatott:
nem lehet kivételezni, a föld összes lakója számára lehetővé kell tenni a védőoltást.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke például arról beszélt, hogy a koronavírus elleni kezelés kifejlesztése" fontos Európa, és életbevágóan fontos a nemzetközi partnereik számára.
"A közmédia Oroszországban, Lengyelországban és Magyarországon a kormány szócsövévé vált, amely kényelmes propagandaeszközként működik a választások előtt és alatt" - állapította meg az Európa Tanács friss jelentése a média helyzetéről Európában. A dokumentum azt is hozzáteszi, hogy a
2019-es választások során a lengyel és magyar kormányok olyan módon avatkoztak bele a médiaszektor - főként a közmédia - működésébe, hogy azzal a kormánypártok komoly szavazati előnyre tettek szert.
A 2020-ast jelentést az Európa Tanács újságírók biztonságát segítő platformja adta ki a sajtószabadság május 3-i világnapja alkalmából. (Az Európa Tanács egy 47 tagú nemzetközi szervezet, és független az Európai Uniótól, nem szabad összekeverni az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanáccsal.) A jelentésnek már a címe is aggasztó képest fest a média állapotáról: "El a kezekkel a sajtószabadságtól - a média elleni támadás nem válhat megszokottá Európában." A dokumentum szerint tavaly egyre jobban érzékelni lehetett az újságírók megfélemlítésére és elhallgattatására irányuló trendet.
Az Európa Tanács 47 tagországában összesen 142 alkalommal jelentettek az újságírók ellen irányuló komoly fenyegetést, ami 33 alkalommal fizikai erőszakba torkollott. Egy brit és egy ukrán újságírót megöltek, míg Máltán és Szlovákiában a hatóságok nem haladtak azzal, hogy feltárják Daphne Caruana Galizia és Ján Kuciak meggyilkolásának ügyét, és elszámoltassák a felelősöket. 105 újságíró még mindig börtönben van Törökországban, Azerbajdzsánban és Oroszországban.
„Olyannyira nem befolyásoltam senkit, hogy nem is tudtam, mi történik. Aznap volt a születésnapom, így délután szabad akartam lenni. De egyszer csak hívott egy barátom Spanyolországból, hogy láttam-e, mi van a sajtóban” – magyarázta Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője csütörtökön az Európai Parlamentben tartott videókonferenciás meghallgatásán.
Az uniós biztosnak nemhogy a 73. születésnapját nem sikerült megünnepelnie, de lassan egy hete azzal kell foglalkoznia, hogy megvédje az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) a vádaktól, miszerint a szervezet kínai befolyás alatt állna. Ugyanis a New York Times amerikai napilapban múlt pénteken jelent meg egy tényfeltáró írás arról, hogy
a kínai diplomaták nyomására az EKSZ finomította a koronavírussal kapcsolatos álhírekről szóló jelentését.
„Még nem állnak rendelkezésre pontos adatok a munkanélküliségről” – mondta pár nappal ezelőtt Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős uniós biztos, amikor a koronavírus-járvány hatásairól kérdezték. Az Eurostat csütörtökön közzétett összesítése is ezt támasztja alá: az euroövezetben februárról márciusra 7,3-ról 7,4 százalékra, a 27 tagállamra vonatkoztatva pedig 6,5-ről 6,6 százalékra nőtt a munkanélküliség.
Hozzá kell tenni, hogy az adatok nem is március végére, hanem március 20-ára vonatkoznak, amikor Európa nagy részében még csak a korlátozások és üzletbezárások első hetében jártunk. Az EU teljes területére nézve ez azt jelenti, hogy 14,1 millió ember volt állás nélkül, ami egy hónap alatt 241 ezer fős növekedést jelent. Az ifjúsági munkanélküliség továbbra is jelentős, 15 százalék fölött van, az ő számuk már 0,4 százalékkal nőtt.
Ezek a becslések a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet általánosan alkalmazott munkanélküliség-meghatározásán alapulnak, amely szerint az számít munkanélkülinek, akinek nincs munkája, de a megelőző négy hétben aktívan munkát keresett, és képes a következő két hétben munkába állni. A jelentés megállapítja azt is, hogy a korlátozó intézkedések bevezetése után a munkanélküli-ellátások iránti kérelmek száma hirtelen megnőtt az EU-ban, ezek az emberek azonban értelemszerűen nem voltak munkakeresők a megelőző egy hónapban.
Vagyis pontosabb adatok majd egy hónap múlva várhatók.
A Közös Európai Menekültügyi Rendszernek a tagállamok közti szolidaritásra kell épülnie, de azon tagállamok számára, amelyek nem hajlandóak részt venni a menedékkérők elosztásában, lehetővé kell tenni, hogy más módon járuljanak hozzá a rendszer fenntartásához – írja az Európai Néppárt EP-frakciója egy csütörtökön nyilvánosságra hozott állásfoglalásban.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője közleményében úgy értékelte a Néppárt szerda este elfogadott migrációs és menekültügyi állásfoglalását, hogy
Több hónapnyi nehéz munkával sikerült elérni, hogy a papír sok eleme az évek óta hangoztatott magyar álláspontot tükrözze.
A következő hónapokban újraindul az uniós migrációs politikáról szóló vita az uniós tagállamok, illetve intézmények között. Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos az uniós belügyminiszterek keddi videokonferenciája után jelentette be:
az Európai Bizottság hamarosan előrukkol a hónapok óta várt új migrációs- és menedékjogi paktummal.
Davor Božinović, az Európai Unió Tanácsának soros elnökséget ellátó Horvátország belügyminisztere azt mondta, a júniusban esedékes következő ülésükön már tárgyalni fogják az új menekültügyi jogszabály-javaslatot.
Kötelezettségszegési eljárást indított a lengyel szájkosártörvény miatt az Európai Bizottság – jelentette be Věra Jourová európai értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos szerdán.
A törvény lehetővé teszi, hogy az ítéletetek tartalmát a politika befolyásolja, és ellenkezik az uniós normákkal
- indokolta a döntés Jourová. A biztos azt is hangsúlyozta, hogy a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége európai ügy, mivel az EU csak úgy működhet hatékonyan, ha a tagállamok kölcsönösen meg tudnak bízni egymásban.
A lengyel bírák véleménynyilvánítási és gyülekezési jogait korlátozó jogszabályt
a nemzetközi jogászszakma tiltakozása és a lengyel legfelsőbb bíróság negatív véleménye ellenére szavazta meg januárban másodjára is a lengyel parlament alsóháza, miután a szejm visszadobta a decemberben elfogadott jogszabályt. A törvény februárban lépett végül életbe.
Az Európai Bizottság három, közel 900 millió eurós (315 milliárd forint) összköltségvetésű magyar támogatási intézkedést hagyott jóvá, amelyeknek célja a magyar gazdaság megsegítése a járvány közepette.
A döntés kapcsán Margrethe Vestager , versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök azt mondta, hogy
ez az intézkedés lehetővé teszi Magyarország számára, hogy akár 5000 különböző méretű vállalatot tudjon támogatni a koronavírus-járvány alatt és után az azonnali likviditási szükségleteik kielégítésében, pénzügyi terheik enyhítésében és a munkahelyek megőrzésében.
A miniszterek egyetértettek abban, hogy – ahogy eddig is – a határok átjárhatósága különösen fontos az alapvető élelmiszerek, illetve a gyógyszerek és orvosi eszközök, védőberendezések szállításakor. A belügyi tárcavezetők a határokon bevezetett korlátozások enyhítésével összefüggésben arra hívták fel a figyelmet, hogy a szomszédos államok közötti szoros együttműködés elengedhetetlen, csak akkor lehet lazítani az előírásokon, ha a határok mindkét oldalán nyilvánvalóan és jelentős mértékben csökkent a fertőzöttek száma.
60 menedékkérelmet hagyott jóvá Magyarország 2019-ben, míg az összes uniós országban összesen 295 800 ember kapott nemzetközi védelmet, derült ki az Eurostat hétfőn nyilvánosságra hozott adataiból.
Ez azt jelenti, hogy
egymillió lakosra öt befogadott menedékkérő jut Magyarországon.
Szlovákiában és Lengyelországban is ugyanez az arány, ami a legalacsonyabb az európai országok között. Az uniós átlag 660 fő egymillió lakosra vetítve. A legmagasabb Görögország mutatója 1750 fővel, míg ezt követi Ausztria, ahol 1550 jóváhagyott kérelem jut egymillió lakosra, ezt követi Ciprus 1500, majd Németország 1400 fővel.
A magyar hatóságok 2019-ben összesen 710 kérelmet bíráltak el, ebből 60-at hagytak jóvá első fokon,
míg egyetlen fellebbezésnek sem adtak helyet. Ez azt jelenti, hogy a menedékkérelmek 8 százalékát hagyták jóvá, ami az egyetlen egyszámjegyű adat az európai összehasonlításban, bár csak 2, illetve 5 százalékponttal alacsonyabb a cseh és a lengyel mutatóknál.
7,5 milliárd eurót szeretne az Európai Unió összegyűjteni a koronavírus elleni globális küzdelemre – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felhívására május 4-én egy virtuális donorkonferenciát – vagy ahogy Von der Leyen fogalmazott világméretű adakozási maratont – tartanak, ahol a koronavírus-fertőzések diagnosztizálásához és kezeléséhez, illetve az oltóanyag kifejlesztéséhez várnak felajánlásokat.
A Bizottság elnöke már a múlt héten beszélt arról, hogy az EU támogatja a WHO kezdeményezését, amelyhez azóta a Bill és Melinda Gates Alapítvány és a brit gyógyszergyáros Henry Wellcome által 1936-ban alapított, mára a világ negyedik legtehetősebb jótékonysági szervezetének számító Wellcome Alap is csatlakozott.
A héten több mint negyven videókonferenciát tartottak az EU és Nagy-Britannia brexittárgyalói, az álláspontok mégsem közeledtek egy tapodtat sem a március elején megtartott első tárgyalási forduló óta. Michel Barnier, az EU főtárgyalója a legújabb fordulót lezáró pénteki sajtótájékoztatóján csalódottságának adott hangot, és finoman
azt is javasolta a briteknek, hogy gondolják át, biztosak-e abban, hogy december 31-én megállapodás nélkül akarnak-e távozni a gazdasági integrációból.
Azzal ugyanis, hogy az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az EU-ból, a brexit politikai része lezajlott. Ám gazdaságilag Nagy-Britannia továbbra is az európai integráció része maradt, és a feleknek meg kell egyezniük a gazdasági és egyéb kapcsolatokról az év végéig tartó átmeneti időszakban.
Vagy megállapodhatnak abban is, hogy az átmeneti időszakot és a tárgyalásokat jövőre is folytatják. Erről azonban június 30-ig kell dönteniük, de addig már csak két tárgyalási forduló van csak hátra – emlékeztetett Barnier.
Az uniós állam- és kormányfőknek annyiban sikerült megállapodniuk csütörtöki virtuális csúcstalálkozójuk során, hogy megbízzák az Európai Bizottságot a koronavírus utáni gazdasági helyreállítási terv kidolgozásával.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a videókonferenciát követő sajtótájékoztatón jelentős előrelépésként értékelte, hogy az európai vezetők döntöttek a keretről: a helyreállítási alapot összekapcsolják az uniós költségvetéssel annak érdekében, hogy a koronavírus után talpraállítsák az európai gazdaságot.
Ehhez a kezdeti tervek szerint
a bruttó nemzeti jövedelem körülbelül 1 százalékára rúgó tagállami költségvetési befizetéseket 2 százalékra emelnék a következő két-három évben.
A megnövelt büdzsé pedig lehetővé tenné az Európai Bizottságnak, a nemzetközi pénzügypiacokon vegyen fel hitelt, amelyeket a helyreállításra fordítanak majd.
A pontos összegről azonban Von der Leyen még nem tudott részleteket elárulni, ahogy arról sem, hogy az alapból milyen arányban adnának visszafizetendő hiteleket és vissza nem térítendő támogatásokat a tagállamoknak. Ennek ellenére a Bizottság elnöke azt ígéri, május második-harmadik hetére elkészülnek egy olyan javaslattal, amelyről a tagállamok tárgyalni tudnak majd.
Egyszerre két, az uniós tagállamok jogállamiságával kapcsolatos elemzést is készít ezekben a hetekben az Európai Bizottság. Az egyik a koronavírus-helyzet miatt meghozott rendkívüli intézkedéseket vizsgálja, a másik pedig egy új, éves ellenőrző mechanizmus, amely egy általános képet ad a demokrácia helyzetéről az egyes országokban. Ezekről vitatkoztak az Európai Parlament Állampolgári Jogi- Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE), különös tekintettel a járványhelyzetben meghozott magyar intézkedésekre.
Didier Reynders, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős tagja az éves ellenőrzéssel kapcsolatban azt mondta, hogy május elejére érkeznek be a kért elemzések, adatok a tagállamokból, ezt követően összesítik ezeket, és a tervek szerint szeptemberben hozzák nyilvánosságra. Ezt követően a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, de a tagállami parlamenteknek is lehetőségük lesz a jelentés megvitatására.
Jogellenesen tartja őrizetben a menedékkérőket a röszkei tranzitzónában a magyar állam – ez áll az Európai Bíróság főtanácsnokának csütörtöki indítványában. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fordult a luxemburgi bírósághoz iráni és afganisztáni menedékkérők ügyében, akik pert indítottak a magyar állammal szemben.
A négy férfi menedékkérelmét 2018 végén és 2019 elején elfogadhatatlannak találták a magyar hatóságok, mert „biztonságos tranzitországon” keresztül érkeztek Magyarországra, így a magyar jog szerint a kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A magyar hatóságok ezt követően megkeresték az illetékes szerb hatóságokat az érintett személyek visszafogadása érdekében. Szerbia azonban megtagadta ezt, majd a magyar hatóságok elrendelték Iránba, illetve Afganisztánba való kitoloncolásukat. Ugyanakkor jelenleg is a tranzitzónában tartózkodnak.
A „biztonságos tranzitország” jogi megítélése kapcsán az Európai Bíróság március 19-én egy másik ügyben kimondta, hogy ez ellentétes az uniós joggal, a vonatkozó jogszabályok ugyanis nem ismerik ezt a kifejezést, így erre hivatkozással nem lehet eltekinteni a menedékkérelmek elbírálásától.