Index Vakbarát Hírportál

Figyelmeztető levelet küld a magyar kormánynak az Európai Bizottság, mert az április elején elfogadott felsőoktatási törvény indokolatlanul szigorú feltételekhez köti a külföldi egyetemek működését Magyarországon. Ez az első szakasza annak az eljárásnak, amelyet uniós kötelezettségek megszegése miatt indít az Európai Unió ellenőrző szerve.

A törvény arra kötelezi a budapesti Közép-európai Egyetemet, hogy csak akkor adhat ki amerikai diplomát, ha amerikai kampuszt is nyit, illetve, ha az amerikai kormány nemzetközi egyezményben járul hozzá az egyetem működéséhez Magyarországon. A jogszabály minden más külföldi egyetemre is hasonló korlátozásokat vezet be. 

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság egyik alelnöke jelentette be szerda délben, hogy megindul az eljárás. „Alapos jogi elemzésnek vetettük alá a törvényt, amelyek alapján főként a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát korlátozza” – mondta röviden, és hozzátetette, hogy az uniós alapjogok betartatásáért felelő másik alelnök, Frans Timmermans beszél majd a részletekről az Európai Parlamentben. Délután három órakor kezdődik „a Magyarországi helyzetről” szóló vita, ahol Orbán Viktor is felszólal majd.

Az Európai Bizottság nem a Közép-európai Egyetem miatt indít eljárást, hanem mert olyan problémákat lát a törvényben, amelyek általában korlátozhatják a felsőoktatási intézmények működését az Európai Unióban.

A magánpiaci oktatási intézményekre is vonatkozik az az európai uniós alapelv, hogy a szolgáltatások szabad mozgását csak nagyon indokolt esetben lehet korlátozni az EU-ban. Az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy a törvény túlságosan korlátoz, amikor például megszabja, hogy egy egyetemet hogyan hívhatnak, illetve, hogy csak akkor végezhet külföldön is oktatási tevékenységet, ha az anyaországában is végez hasonlót.

A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályaiba is ütközhetnek ezek a megkötések, ami miatt pedig az EU-nak kell tartania a hátát a világszervezet felé. A WTO-ban az Európai Bizottság képviseli az egész Európai Uniót, és a kereskedelmi biztos, a svéd Cecilia Malström háttérbeszélgetéseken már most jelezte, hogy változtatni kellene a magyar szabályokon, ha az EU el akarja kerülni a konfliktust a WTO-val.

Egy hónapon belül válaszolnia kell a kormánynak

A magyar kormánynak egy hónapon belül reagálnia kell a Bizottság aggályaira egy hivatalos levélben. A magyar válasz fényében ezután eldöntik, hogy van-e rá szükség, hogy változtassanak a törvényen. Ha igen, akkor a Bizottság egy következő levélben felszólítja majd a kormányt, hogy végezze el a módosításokat. Újabb két hónapja lesz rá a kormánynak, hogy rendezze a helyzetet. Ha nem teszi, az Európai Unió Bíróságára kerül az ügy.

A nemzeti konzultáció félrevezető

Az Európai Bizottság elkészítette a válaszait a nemzeti konzultáció állításaira is, amelyek sok helyen „nem felelnek meg a valóságnak, és félrevezetőek – mondta Dombrovskis. – Fontos, hogy helyretegyük a dolgokat, és közzétegyük a saját válaszainkat a kérdőívre” – jelentette ki.

A civil szervezetekről szóló törvénytervezettel is foglalkozik az Európai Bizottság, de eljárást egyelőre nem indít, különösen, hogy a törvényt még el sem fogadták. Problémákat itt is látnak: a tőke szabad mozgását korlátozhatja a törvény. Az egyik tervezett előírás az, hogy azok a magyar civil szervezetek, amelyek évente több mint 7,2 millió forint támogatást kapnak külföldről, külföldről támogatott szervezetnek minősülnek, és ezt a jogállást be kell jelenteniük.

FRISSÍTÉS!!!

A Fidesz délután szűkszavú, egy mondatos közleményben reagált a kötelezettségszegési eljárás kezdeményezésére. Teljes terjedelmében közöljük:

Vajúdtak a hegyek, és egeret szültek.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Tegyük fel egy pillanatra, hogy az Európai Unió javaslatairól szóló nemzeti konzultáció és az „Állítsuk meg Brüsszelt” plakátkampány nemcsak pofonegyszerű propaganda, ami arra való, hogy ellenségképet teremtsen, és lelkesítse a Fidesz saját szavazótáborát. Tegyük fel, hogy tényleg szükség van minden magyar ember támogatására ahhoz, hogy megvédjük a rezsicsökkentést, kiverjük Brüsszel fejéből az új adókat, elkergessük a migránsokat és megtarthassuk az elmúlt években teremtett új munkahelyeket.

Ha így van, hogyan fog az segíteni, ha befut Budapestre egymillió felhúzott magyar állampolgár válasza? De főleg, miért nekünk kell megállítani Brüsszelt, amikor a Fidesznek és a kormánynak közel kétszáz embere dolgozik az unió fővárosában? Ők közelebb is vannak, jobban is értenek hozzá, hogy miről van szó, és ráadásul pontosan ez a dolguk!

„A kérésünk lényege, hogy hagyjanak minket békén, hadd csináljuk, amit az egyetemek csinálnak!” – mondta Michael Ignatieff, a Közép-európai Egyetem rektora Brüsszelben hétfő este. A Brüsszeli Szabadegyetem (ULB/VUB) meghívására vett részt egy beszélgetésen az egyetem francia és holland nyelvű részlegének a rektoraival, 150-200 fős nemzetközi hallgatóság előtt. 

„Nem politikai intézmény vagyunk, hanem egy valódi egyetem. Izgalmas dolgokat tanítunk, például középkori történelmet és mikroökonómiát” – magyarázta, hogy miért teljesen érthetetlen, amikor a magyar kormány Soros Györggyel vívott háborújának egyik szereplőjeként tekintenek a Közép-európai Egyetemre.

„Büszke vagyok rá, hogy Soros úr pénzügyi támogatást adott az egyetem működéséhez. Csodálom őt, magyar hazafinak tartom. De ő nem ad nekem utasításokat. – szögezte le. – Az egyetem 21 fős kuratóriumának tartozom felelősséggel. A kurátorok olyan egyetemekről jönnek, mint Oxford, Berkeley, a Stanford és a Columbia.” 

Nem hagyott kétséget afelől, hogy politikai támadásnak tartja a magyar felsőoktatási törvény módosítását, amely előírja a Közép-európai Egyetem számára, hogy csak akkor adhat ki amerikai diplomát, ha az Egyesült Államokban is kampuszt alapít, és ha az USA egy Magyarországgal kötött nemzetközi szerződésben támogatja az egyetem működését. Ha nem teljesítik ezeket a feltételeket, 2018. szeptembertől nem vehetnek fel új hallgatókat az amerikai rendszerű képzésekre. A rektor azt mondta, hogy a kormány nem konzultált velük, mielőtt módosították a törvényt.

A Central European University (CEU) New York államban be van jegyezve oktatási intézményként, de ott nem folytat tevékenységet. Az egyetemi munkát a CEU nevében is a budapesti Közép-európai Egyetem végzi. „Egy identitásunk van, de két útlevelünk – magyarázta a rektor. – Most az egyik útlevelet el akarják venni.” Úgy látja, hogy a kormány szeretné ellehetetleníteni, hogy amerikai diplomát is kiadhasson az iskola. Leszögezte, hogy erről a jogukról nem fognak lemondani, és azt is bizonyosan állította, hogy az egyetem nem fog bezárni. 

Továbbra is vitában áll az uniós statisztikai hivatal a magyar kormánnyal az államadósságról és a költségvetési hiányról. A helyzet nem egyedi, az Eurostat két másik tagállam adataihoz is fenntartásokat fűzött az április 24-i jelentésében, de hazánknál több problémát is felvetettek.

„Meggyőződésem, hogy 2017 a lázadás éve lesz”

– jelentette ki Orbán Viktor tavaly év végén. A miniszterelnök a több fontos európai országban választásokat hozó év előtt fogta a vonalzóját, és rátette arra az egyenesre, amit Donald Trump győzelme és a brexit jelölt ki.

Valószínűleg alaposan megbonyolítja a múlt heti török népszavazás az ország amúgy sem egyszerű viszonyát az Európai Unióval. Az igenek szűk győzelme jelentősen kiszélesíti az elnök jogköreit, Recep Tayyip Erdoğan államfő így lényegében teljhatalmat szerezhet.

Európa továbbra is a demokrácia "világítótornya" a világban, de az utóbbi években a kontinens számos országában romlott a jogállamiság helyzete, figyelmeztetett csütörtökön közzétett jelentésében az Európa Tanács (ET).

Orbán Viktor megint a legforróbb téma lett a brüsszeli sajtóban a húsvét utáni uborkaszezonban. Ezen a héten az eurokraták és a politikusok szokás szerint szabadságra mennek, nincs kit kérdezgetni, az idő pont a legmegfelelőbb a találgatásra, hogy mit tehet a magyar kormánnyal az Európai Unió, ha elszánja magát a cselekvésre.

A Politico szerint Orbán Viktor évek óta szúrja Európa szemét, és Brüsszelben már igencsak fogy a türelem a magyar miniszterelnökkel szemben. Öt forgatókönyvet vázolt föl a lap, hogy mi történhetne, ha lenne rá politikai akarat.

Nehéz lett volna baloldali elfogultsággal vádolni az előadók zömét a Közép-Európa Társaság április 11-i vitáján, amelyet az Európai Unió jövőjéről rendeztek. A megszólalók szinte mindegyikét valahogyan Fidesz-kormányhoz lehetett kötni:

• Bod Péter Ákost gazdasági főtanácsadóként,
• Németh Zsoltot külügyminisztériumi államtitkáraként, jelenlegi parlamenti képviselőként
• és Jeszenszky Gézát nagykövetként.
• Egyedül Schiffer András lógott ki a sorból, bár az LMP alapítója volt a TASZ ügyvivője, amikor a mára sorosista ügynöknek kikiáltott szervezet Orbán Viktort védte bíróságon.

Az előírások szintjén nincsenek rendszerszintű fenyegetésnek kitéve az európai értékek Magyarországon, mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke szerdán. A jövőkép viszont, amit a kormány felvázol Magyarországról, szerinte nyugtalanító.

Timmermans megismételte, hogy vizsgálatot indít az Európai Bizottság a magyar felsőoktatási törvény előző heti módosításával kapcsolatban, amely sokak szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU). Az alelnök arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság saját válasszal fog előállni a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! nevű kampányára.

Emellett az összes Magyarországgal kapcsolatos ügy, amelyek az uniós intézmények asztalain összegyűltek az elmúlt hónapokban, aggasztják a Bizottságot, ezért politikai párbeszédet kezdenek a magyar hatóságokkal.

A következő hónapban felpörgetik a cigányok oktatásban való diszkriminációjáról szóló kötelezettségszegési eljárást, válaszolnak a nemzeti konzultáció hazugságaira, kiértékelik, hogy a felsőoktatási törvény sérti-e az európai szabadságjogokat, nagyon odafigyelnek a civil szervezeteket megbélyegző törvénymódosításra, és megkérdezik Orbán Viktortól, hogy merre szeretné elvinni az országot. 

Az uniós biztosok mind egyetértettek, hogy most már indokolttá vált, hogy az európai alapértékek védelmében az összes rendelkezésükre álló eszközt bevessék a Magyarországgal kapcsolatos ügyekben, de egyelőre nem teszik meg.

Timmermans többször kiemelte, hogy a magyar hatóságok mindig hajlandóak voltak a párbeszédre, és arra számít, hogy ez most sem lesz másként. Arról, hogy Orbán Viktor nem tisztel a nyugati demokráciákban alapvetőnek számító értékeket, és illiberális államot épít, azt mondta:  természetesen joga van a magyar vezetésnek olyan irányba vinni az országot, amilyenbe szeretné. De most már nagy szükség van rá, hogy tisztázzák, mik Orbán céljai.

Az illiberalizmus fontos politikai tényező Európában, mondta. Egy sokszínű és nyitott társadalom képe azért ijeszt meg sokakat, mert egy fenyegetésnek fogják föl, pedig nem az. Világos, hogy politikai és kulturális különbségek vannak közöttünk, de a jövő a sokszínűség. Azt mondta, keményen harcolt érte holland politikusként, hogy bővítsék az Európai Uniót a kelet-európai tagállamokkal, mert történelmi felelősségnek érezte, hogy a kelet és a nyugat többé ne jelentsenek erkölcsi kategóriákat. Úgy látszik, hogy ennek a munkának még messze nincs vége.

Nemcsak a magyar felsőoktatási törvény módosításáról tárgyalnak szerdán az európai uniós biztosok Brüsszelben. A civil szervezetekre vonatkozó szabályok tervezett szigorítása, az „állítsuk meg Brüsszelt” nemzeti konzultáció, a migrációs politika és a jelenleg futó kötelezettségszegési eljárások együtt lesznek a terítéken az Európai Bizottság politikai vezetőségének az ülésén.

Az  EU-s jogszabályokat betartató testület főnökei azt próbálják majd megállapítani, hogy mennyire egyeztethető össze a magyar kormány tevékenysége az európai értékekkel.

Az Európai Bizottságtól szokatlan nyíltsággal beszélt a magyarországi demokrácia helyzetéről az igazságügyi biztos, Věra Jourová. A cseh centrista-liberális politikus hétfőn a Bruxinfo kérdésére azt mondta az elmúlt napok magyarországi eseményeiről:

„Örülök, hogy azt látom, hogy az emberek bátrak, nyitottak, kiállnak a véleményükért és hallatják a hangjukat. Az Európai Bizottság erre biztatja az embereket. Adminisztratív lépések, kötelezettségszegési eljárások nem segítenek túl sokat.

Az uniós tagállamok polgárai kell, hogy felszólaljanak a változásért.

A felsőoktatási törvény módosításáról még zajlik a vizsgálat, szögezte le, de a saját véleménye az, hogy mivel vannak olyan kitételei, amelyek egyetlen oktatási intézményre vonatkoznak, ezért nem felel meg a jogszabályokkal szembeni alapvető elvárásnak: hogy általánosak legyenek.

Szerdán tárgyalja a biztosok testülete a törvényt. Ennek kapcsán kijelentette: éppen itt az ideje, hogy az Európai Bizottság foglalkozzon Magyarországgal, mert aggasztó fejleményeket látnak.

A New York Times arról kérdezte, mit szól hozzá, hogy Magyarország bevallottan illiberális demokráciát épít. 

„A jelenlegi kormány szabad választások után kezdte a munkáját. Fareed Zakaria azt írta, hogy a szabad választások néha olyan rezsimeket juttatnak hatalomra, amelyek nem liberálisak.

A szabad választások önmagukban nem jelentenek garanciát. 

A független bíróságnak is végeznie kell a dolgát.”

Hozzátette: attól félek, hogy Magyarországon igyekeznek csökkenteni a civil társadalom erejét és befolyását, és igyezekeznek csökkenteni a politikai pluralizmust.

Jourová az Európai Unió éves jelentését ismertette az EU-s országok igazságügyi rendszereiről. Magyarországgal kapcsolatban azt mondta: a tavalyi eredményekből nem látszik, hogy károsodott volna az igazságszolgáltatás függetlensége, és nincsenek aggasztó jelek. Ennek ellenére attól tart, hogy a jövőre megjelenő felmérés más képet mutat majd.

A felsőoktatásért felelős államtitkár, Palkovics László kedden Brüsszelbe látogat, és találkozik az Európai Bizottság első alelnökével, Frans Timmermansszal, valamint az oktatási biztossal, Navracsics Tiborral.

„Most kielemezzük a törvényt. Jövő héten az első alelnök, Frans Timmermans bemutatja majd az ügyet a kollégiumi ülésen, és a biztosok megtárgyalják majd” – mondta az EUrologus kérdésére Alexander Winterstein, az Európai Bizottság szóvivője, amikor arról kérdeztük, hogy hogyan fog reagálni az Európai Bizottság a már elfogadott CEU-törvényre. Korábban azzal hárította el a Bizottság a hivatalos reakciót, hogy javaslat-fázisban álló törvénymódosításokat nem kommentálnak. 

Arra a kérdésre, hogy pontosan milyen eljárás alapján tárgyalják majd, azt válaszolta: „nincsen eljárás, csak az első eszmecserére fog sor kerülni jövő héten.”

A kutatási és az alapjogi EU-biztos is kiakadt

Korábban Navracsics Tibor oktatásért is felelős EU-biztos az EUrologusnak adott interjújában kiállt a CEU mellett. Szerdán újabb kollégái csatlakoztak hozzá.

„Kutatásért, tudományért és innovációért felelős uniós biztosként mélyen aggasztanak a magyar felsőoktatási törvény tegnap elfogadott változtatásai”, írja közleményében Carlos Moedas. Az Európai Bizottság portugál tagja attól tart, hogy ez a lépés „egyenesen szembemegy a tudományos kutatás szabadságával” és a nyíltság uniós értékével.

Az Európai Unió tagjaként Magyarország elkötelezte magát az uniós alapértékek fenntartása mellett, beleértve az oktatás biztosítását. Attól tartok, hogy ez a fejlemény egy nem szívesen látott példát teremthet az magyarországi felsőoktatási intézmények autonómiájára nézve

– írta. A CEU fontos szerepet játszott a magyar felsőoktatási közösség összekötésében a világ maradékával, és az Európai Unió egy tucatnyi alkalommal nyújtott támogatást egyetemi projektekre az Európai Kutatási Tanácson keresztül.

Az Európai Bizottság teljes és átfogó elemzést készít a jogszabályról és arról, betartja-e az uniós előírásokat. Addig is Carlos Moedas arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy tartózkodjon az olyan döntésektől, amelyek korlátozzák a tudományos és egyetemi szabadságot, Magyarország egyetemi jó hírét és a kapcsolatait más uniós partnerekkel.

A portugál biztos nem csak a saját nevében adta ki a nyilatkozatát, az Európai Bizottság második embere, az alapjogok betartatásáért felelős Frans Timmermans is „teljes mértékben támogatja”.

A dán biztos a nacionalista tendenciáktól tart

Dán kollégájukat, Marghrete Vestagert az Euractiv kérdezte arról, hogy mit gondol a brüsszeli támadásokat emlegető magyar nemzeti konzultációról. Azt válaszolta: őt az zavarja, hogy úgy tűnik, egyre gyakrabban megkérdőjeleződik az európai demokrácia állapota. „Látom az előnyeit annak, hogy nem csak helyi és nemzeti szintű, hanem európai szintű demokráciát is felépítettünk.”

Aggódom, amikor nacionalista tendenciákat látok, és azt, hogy országok önmagukba fordulnak.

Emlékeztetett rá, hogy ezzel nincs egyedül. Azt mondta, egyetért azzal, amiről a német államfő, Frank-Walter Steinmeier kedden beszélt az Európai Parlamentben. A német szövetségi elnök ebben a beszédében többek között aggodalmát fejezte ki a Közép-európai Egyetem működését ellehetetlenítő törvényjavaslat miatt.

Már egy hete elemzik a törvényt

Brüsszeli forrásból úgy tudjuk, hogy az Európai Bizottság oktatási főigazgatósága már legalább a törvényjavaslat közzététele óta vizsgálja, hogy az megfelel-e az uniós előírásoknak. A 444.hu szerdán arról számolt be, hogy információik szerint három másik főigazgatóságot is ráállítottak az ügyre.

Azt is vizsgálják, hogy a felsőoktatási rendszereket szabályozó, úgynevezett „Bolognai folyamat” nevű megállapodást sérti-e a magyar törvény. Ez nem EU-s szerződés, hanem tágabb annál, 48 ország írta alá 1999-ben, és ez alapján beszélünk a magyar felsőoktatásban „bolognai rendszerről”. A megállapodásban lefektetett kutatási szabadságot sértheti az új magyar törvény.

A bizottság már kigyűjtötte, hogy mennyi támogatást nyert eddig az EU-tól a CEU, és milyen futó közös programok vannak. A mostani, 2014–2020-as pénzügyi ciklusban tizenhét program fut a CEU-n, amelyeket összesen 6,6 millió euróval, kb. 2 milliárd forinttal támogat Brüsszel. Három program esetében a CEU koordinátorként vezeti a több országban is zajló munkát.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Az Európai Unió nemcsak ugatja, hogy az európai piacon szabadság kell, hogy legyen. Részletesen ellenőrzik, hogy az uniós országok hoznak-e olyan törvényeket, amelyek alapos ok nélkül akarnak kizárni termékeket a piacról. Ezért minden olyan törvényjavaslatról értesíteni kell az EU ellenőrző szervét, az Európai Bizottságot, amelyek megszabják egy termék tulajdonságait.

Ez történt, amikor a magyar kormány a Heineken gyárra akart nyomást gyakorolni, hogy hagyja békén az Igazi Csíki Sört, és törvényileg tiltotta volna be a Heineken palackok jól ismert vörös csillagos dizájnját. „Védjegyügyre védjegyüggyel kell válaszolni” – adott magyarázatot Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter arra, hogy miért támadják be az egyébként stratégiai szövetséges magyar Heinekent az anyacég romániai leányának a román-holland tulajdonú Csíki Sörrel vívott védjegyvitája után.

A tervezett jogszabály megtiltaná, hogy Magyarországon horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet haszonszerzés céljából jelenítsenek meg. Méghozzá azért, hogy nehogy „lopakodva” legitimálja valaki a diktatúrákat. Vagyis a Heineken esetében, hogy ne legyünk minden korty sörrel egyre kommunistábbak.

A törvényjavaslatról  annak rendje és módja szerint az Igazságügyi Minisztérium kikérte az Európai Bizottság véleményét.

A fenyegetés hatásos lehetett, mert a Heineken   megegyezett   a Csíki Sör Manufaktúrával, hogy mégiscsak békésen meg fognak férni egymás mellett a piacon.  

Nem fog megváltozni Gibraltár szuverenitása az Egyesült Királyság beleegyezése nélkül, jelentette ki Boris Johnson. A brit külügyminiszter azután nyilatkozta ezt a brit fennhatóság alatt álló Szikláról Spanyolország déli csücskében, hogy a brexit miatt ismét kiéleződött a háromszáz éves vita a területről.

Kedden délután interjút adott nekünk Navracsics Tibor EU-biztos. Még azelőtt beszélgettünk, hogy nyilvánossá vált volna a törvényjavaslat, ami ha életbe lép, ellehetetleníti a budapesti székhelyű amerikai-magyar Közép-európai Egyetem (CEU) működését, így ez a téma nem került szóba. Miután hallgatók, tanárok, tudósok, diplomaták és politikusok sora emelt szót a lépés ellen, nem szerettük volna úgy kiadni az interjút, hogy az oktatásért felelős magyar európai uniós biztos nem szól hozzá az ügyhöz.

Szerdán már beszéltek a törvényjavaslatról az Európai Bizottság politikai vezetőinek, a biztosoknak az értekezletén. Navracsics akkor annyit mondott: „egyelőre tájékozódunk” az ügyben. Vasárnap délelőtt írásban ezt tette hozzá:

A Közép-európai Egyetem egyike a legfontosabb felsőoktatási intézményeknek nemcsak Magyarországon, de az egész európai felsőoktatási térségben. Ezért tartom fontosnak, hogy az esetleges szabálytalanságok korrekciója után zavartalanul folytathassa működését Budapesten.

Kelet-Európa robbantotta ki a botrányt az EU-ban

Olvasson tovább, mondott még érdekeseket Navracsics Tibor:

• Lehet, hogy korábban arról szólt a biztosi munka, hogy havonta megkeresték egy kisautó árát és eljártak kirándulni, de mostanra, hogy naponta az Európai Unió halálhírét keltik, bedurvult a rendszer.
• Az oktatásnak az kell, hogy legyen a célja, hogy megtartsa az európai közösség stabilitását, és erre egyre többen jönnek rá.

• Mindegyik országban az a cél, hogy gyakorlatibb oktatás legyen, de senki nem áll vele túl jól.

• Míg a magyar kormány az Európai Bizottság sunyi módszereit szidja, amivel rá akarják erőltetni az akaratukat az uniós országokra, az Európai Bizottságban arra panaszkodnak, hogy a kormányok beleegyeznek valamibe, nem hajtják végre, és aztán amikor a Bizottság eljárást indít ellenük, brüsszeli támadást kiáltanak.

• Mondhatjuk, hogy válságban van az Európai Unió, de ez nem párját ritkító az EU történetében. Sőt, éppen a válság vezethet oda, hogy létrejön egy európai politikai tér, amit sokan hiányolnak. A következő EP-választáson egy európai téma már biztosan lesz: a bevándorlás.

• A menekültválság már évek óta zajlik, de amíg nem érte el Kelet-Európát, nem lett belőle botrány. A kelet-európaiak olyan sokkal reagáltak rá, amire nem számítottak Brüsszelben, és azóta vitatkoznak Európa jövőjéről.

A római szerződés évfordulója olyan alkalom, amikor „fontos emlékeztetni magunkat azokra az értékekre és előnyökre, amelyek nem lennének az európai integráció nélkül” – mondta az EUrologusnak Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője. Az ünnepre a Bizottság, a tagállamok együtt és különböző csoportokban (például a visegrádi négyek) is javaslatokat tettek le az asztalra. A közös bennük, hogy leírják: az EU a legjobb megoldás az előttünk álló kihívások kezelésére.

„Arról lehetnek és lesznek viták, hogy milyen legyen az EU jövője” – közölte Zupkó Gábor. „Vannak olyan területek, ahol bizonyos tagországok már ma is mélyebben működnek együtt, de ha ez nem sérti a többiek érdekeit és később csatlakozhatnak, nem szokták ellenezni”.

Uniós, kormányzati és civil szakértők vitatkoztak március 23-án arról az idei országjelentésről, amelyet az Európai Bizottság készített Magyarországról.

Kézbesítették a levelet Brüsszelben, amit Nagy-Britannia miniszterelnöke, Theresa May írt az Európai Unió politikai vezető testületének a brexit megindításáról. Az EU-s alapszerződés 50. cikkét követve az Egyesült Királyság az uniós államfőkből és kormányfőkből álló Európai Tanácstól kérte, hogy indítsák meg a folyamatot, amelynek a végén Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból.

Az Európai Bizottság első alelnöke, a holland szociáldemokrata Frans Timmermans a biztosi kollégium szerda délelőtti ülésén napirenden kívül szóba hozta, hogy a magyar kormány szigorítani tervezi a felsőoktatási törvényt, hogy az kimondja: az EU-n kívüli egyetemek csak nemzetközi egyezmény alapján folytathatnak képzést és adhatnak ki diplomát Magyarországon.

A keddi törvényjavaslat ellehetetlenítené a budapesti székhelyű Közép-Európai Egyetem (CEU) működését, mondta a CEU elnök-rektora. A CEU-nak a Soros György által létrehozott, New York-i székhelyű Nyílt Társadalom Alapítvány a tulajdonosa, ezért nem nehéz belelátni a lépésbe, hogy annak a harcnak a következő felvonása, amit a kormány a Soros Györgyhöz köthető szervezetek ellen hirdetett meg.

Az európai uniós intézményektől szokatlan gyorsasággal, már a hír másnapján szóba került az ügy az EU javaslattevő, ellenőrző testületének, az Európai Bizottságnak a legfelső vezetésében. Az oktatásért felelős magyar biztos, Navracsics Tibor beszámolt Frans Timmermansnak és a többi uniós országból érkezett biztosnak a törvényjavaslatról. A Bizottság felvette a kapcsolatot az ügyben a magyar kormánnyal.

Minden uniós tagállam saját maga dönt arról, hogy hogyan szabályozza az oktatási rendszerét. Főszabály szerint az Európai Uniónak nincs beleszólása oktatási ügyekbe, csak javasolhat, támogathat, esetleg felszólalhat jogsértő nemzeti intézkedések ellen. A magyar biztos múlt héten levélben kérte a román oktatási minisztert, hogy tegyen eleget a romániai törvényi kötelezettségének, és hozzanak létre magyar tanszékeket a marosvásárhelyi orvosi egyetemen.

A CEU-t sújtó törvényjavaslat ügyében „egyelőre tájékozódunk” – mondta kérdésünkre Navracsics Tibor.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Éppen a megerősített határzár életbe lépésének napján látogatott Magyarországra az Európai Bizottság migráció- és menekültügyi biztosa, aki ebből az alkalomból interjút is adott az EUrologusnak. Dimitrisz Avramopulosz elmondta, „gyümölcsöző”, „jó beszélgetést” folytattak az EU és Magyarország migrációs politikájáról Pintér Sándor belügy- és Trócsányi László igazságügyi miniszterrel.

Ma lép életbe a szigorított jogi határzár Magyarországon, ami többek között azt jelenti, hogy a menedékkérőknek a határon a tranzitzónában kell megvárnia, hogy elbírálják a kérelmüket. Magyarországon nem mozoghatnak szabadon, csak Szerbia felé hagyhatják el a zónát. A szabályozást elítélte az Európa Tanács, mert szexuális kizsákmányolásnak teheti ki a kiskorúakat, az Európai Parlament vizsgálatot kezdeményezne, hogy megfelel-e az uniós irányelvnek. A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság egy korábbi ügyben elmarasztalta Magyarországot, és kimondta, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik az, ahogy Magyarország a menedékkeresőkkel a határ mellett felállított tranzitzónákban bánik.

Az EU ellenőrző testülete, az Európai Bizottság nem foglalt állást, hogy a magyar törvény sért-e uniós szabályt. Először Budapestre küldték a migrációért felelős EU-biztost, a görög Dimitrisz Avramopuloszt, hogy megbeszélje az ügyet Pintér Sándor belügyminiszterrel.

„Ha lezárjuk a határokat, az nem fogja megállítani a migrációt, egyszerűen csak eltereli” – mondta az EUrologusnak Dimitrisz Avramopulosz. Az uniós biztos is kiemeli, hogy fontos védeni az EU külső határait, de Magyarországnak ezt úgy kell megtennie, hogy tiszteletben tartja az emberek méltóságát, akik menedéket keresnek. Más módon is rá lehet venni a menedékkérőket, hogy ne utazzanak tovább nyugat felé, nem kell őket bezárva tartani.

„Az európai menedékjogi szabályok reformjával az Európai Bizottság is szigorúbb szabályokat és szankciókat javasolt, hogy elvegyük az emberek kedvét attól, hogy továbbálljanak, mielőtt jóváhagyják a menedékkérelmüket. Például csak abban az országban jogosultak lakhatási és szociális támogatásra, ahol regisztrálták őket menedékkérőként, és csak abban az országban kaphatnak védelmet. Védelmet kell nyújtanunk azoknak, akiknek szüksége van rá, de nem választhatják ki, hogy melyik uniós országban lesznek menekültek. Ez nem egy piac, ahol válogathatnak.

Ugyanakkor, a menedékkérők nem bűnözők, és nem is szabad őket így kezelni. Őrizet alatt csak akkor lehet tartani valakit, ha muszáj.”

Az Európai Néppárt (EPP) a migrációs válság rendezéséről készül határozatot elfogadni közelgő kongresszusán. Ebben az javasolják, hogy valamennyi menedékkérő az Európai Unión kívül, származási országában, vagy az unió határain kívül lévő menekültközpontokban várja meg kérelme elbírálását. Ezt Siegfried Muresantól, az EPP szóvivőjétől tudta meg a román News.ro hírügynökség, amely az EPP március 29-30-án Máltán megrendezendő kongresszusáról közölt interjút az EP-képviselővel vasárnap, írja az MTI. 

"Jelenleg mindenki bejöhet az EU-ba, aki azt állítja, hogy hazájában politikai üldöztetésnek van kitéve, menedékkérelmének elbírálása pedig hónapokat vesz igénybe. Aztán ha kiderül, hogy mégsem jogosult a menedékre, uniós pénzen kell visszaszállítani származási országába, miután szintén az uniós adófizetők pénzén töltött több hónapot Európában. Ennek véget akarunk vetni" - magyarázta a szóvivő.

Ugyanabban a teremben gyűlt össze szombaton az Európai Unió összes vezetője, ahol hatvan évvel ezelőtt aláírták az európai összefogást megalapozó szerződést. 1957. március 25-én Rómában indult el az európai gazdasági közösség, és ide tértek vissza a miniszterelnökök, az államfők és az uniós intézmények vezetői, hogy újból elkötelezzék magukat a közös jövő mellett.

Az elmúlt három év eseményei után úgy tűnt, hogy szükség van rá, hogy közösen kiálljanak, és határozottan kijelentsék, hogy kellünk egymásnak és folytatjuk az Európai Uniót. Sűrűn emlékeztették magukat arra, hogy hatvan éve egy olyan háború után voltak képesek Európa vezetői megegyezni arról, hogy közösen könnyebb lesz, ami az egész világot fölégette. Ehhez képest hol vannak a mostani problémák: a bevándorlás és a lassan növekedő gazdaság?

„Akkoriban nem a többsebességes Európa volt a téma, nem azt tervezték, hogy hogyan lehet kilépni, hanem a közelmúlt összes tragédiája ellenére minden hitüket Európa egységébe helyezték – mondta határozottan Donald Tusk, az EU politikai irányító testületének elnöke az összegyűlt vezetőknek. – Szóval mondjátok meg: miért kellene ma elvesztenünk az abba vetett bizalmunkat, hogy van célja az egységnek?

Csak azért, mert ez lett a mindennapi valóságunk? Vagy csak mert már unjuk, és belefáradtunk?

Elmesélte, hogy szerinte mi az alternatívája az egységes Európának. Ő is idén hatvan éves, pont, mint az EU, ezért emlékszik rá, hogy honnan indultak és hová jutottak el, mondta. „A szülővárosomat, Gdańskot évszázadokon át építették lengyelek, németek, hollandok, zsidók, skótok és franciák. 1945-ben, véletlenül éppen márciusban, Hitler és Sztálin napok alatt lerombolta.” A második világháború nem egy elvont dolog volt a számára: nyolcévesen még mindig a romok között vezetett az útja az iskolába.

Amikor 1980-ban Gdańskban elindult a lengyel Szolidaritás, és elkezdtek tiltakozni a szovjet rezsim ellen, ő is a hajógyárban dolgozott, ahonnan a mozgalom az útjára indult. Harminc év telt el, mire miniszterelnökként felavatta Európa egyik legmodernebb stadionját a városban, európai uniós támogatással.

Több, mint a fél életemet a vasfüggöny mögött éltem le, ahol álmodni is tilos volt olyan értékekről, mint a szabadság, méltóság, demokrácia és függetlenség – mondta Tusk.

Igen, akkoriban az volt a valódi kétsebességes Európa.

„Ezért van jogom hozzá, hogy ma hangosan elismételjem azt az egyszerű igazságot, hogy az életünkben semmi sincs garantálva örökre. Hogy idő, óriási erőfeszítés, és áldozat kell hozzá, hogy felépítsünk egy szabad világot. Elpusztítani egy ilyen világot viszont nagyon könnyű. Csak egy pillanat. Ahogy egyszer megtörtént Gdańskban.”

Európa az emberek számára nem a szlogenekről, az eljárásokról és a szabályokról szól. Az uniónk egy garancia, hogy ezek az értékek nem csak álmok, hanem a mindennapi valóság, jelentette ki.

„Bizonyítsátok be ma, hogy ti vagytok Európa vezetői, és hogy számít nektek ez a nagyszerű örökség, amit az európai egység hőseitől kaptunk hatvan évvel ezelőtt” – fejezte be a beszédét.

„Azt hiszem, nem túlzás azt állítanunk, hogy 1957. március 25. fontos pillanat Európa történetében.

Ki gondolta volna a harmincas években, sőt, akár csak a háború utáni első évtizedben, hogy azon európai államok, amelyek évszázadokon át öldökölték egymást,” úgy döntenek, hogy „közös piacot hoznak létre?”

– mondta Robert Marjolin, a diplomata, aki Franciaországot képviselte egy európai gazdasági közösségről szóló tárgyalásokon az ötvenes években. Ezeknek a tárgyalásoknak a végére tett pontot hatvan évvel ezelőtt a Római Szerződés, a dokumentum, ami sokszor módosítva ma az Európai Unió egyik alapszerződése. Az évforduló ünneplésére Orbán Viktort is Rómába rángatták a portugál-magyar meccs helyett. De miért lehet érdekes ma is ez a szerződés?

Az Európai Unió és Japán év végéig letárgyalja a szabadkereskedelmi és partnerségi egyezményüket, nyilatkozta március 21-én Brüsszelben az Európai Bizottság elnöke. Jean-Claude Juncker szerint az egyeztetések „döntő és remélhetőleg végső szakaszban vannak”.

A román oktatási miniszter személyes közbenjárását kérte Navracsics Tibor, az oktatásért felelős EU-biztos, hogy kínáljanak magyar nyelvű oktatást a marosvásárhelyi orvosi egyetemen, és oldják meg, hogy továbbra is beiratkozhassanak magyar diákok a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Líceumba.

Magyar–román vita a marosvásárhelyi orvosin

Navracsics hétfőn levélben emlékeztette a minisztert, Pavel Năstasét, hogy a román oktatási törvény szerint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) multikulturális és többnyelvű intézmény, amelynek románul és magyarul is kell oktatnia.

A helyzet most felemás, előadásokat ugyanis tartanak magyarul az egyetemen, gyakorlatokat azonban csak román nyelven lehet fölvenni. Az egyetemnek van magyar nyelvű honlapja, a dékán ki is emeli a köszöntőjében, hogy „Marosvásárhelyen az oktatás három nyelven zajlik: románul, magyarul és angolul”. A 2011-ben született román törvény szerint azonban ez nem elég: saját szervezeti egység illetné meg a magyar oktatókat és hallgatókat az egyetemen belül.

„Ha a diákok teljes mértékben anyanyelven kapnák a szakmát, az jobb felkészültséget biztosítana – mondta az EUrologusnak Nagy Előd, az egyetem rektorhelyettese. – Fontos, hogy az állam nyelvét is megtanulják, ezért olyan ötletünk is volt, hogy tartsanak kétnyelvű gyakorlatokat. Az egyetem szenátusa azonban leszavazta ezt a javaslatot.”

A szenátust azért nem lehet megkerülni, ha a magyar oktatást érintő reformokról van szó, mert nincsenek magyarul oktató karok vagy magyarul oktató tanszékek, annak ellenére sem, hogy az oktatási törvény hat éve előírja, hogy legyenek. 

A szenátus elkendőzi a magyar tanszék létrehozásának a kérdését arra hivatkozva, hogy az egyetem a minisztériumtól függetlenül, maga dönthet a szervezeti felépítéséről, magyarázta a rektorhelyettes. „A szenátus minden évben leszavazza ezt a törekvést, és kisebbségben van a magyar frakció” – mondta. Az önálló magyar tanszékek nagy előnye az lenne, hogy autonómiát nyernének velük az utánpótlás képzésében. Az egyetem 53 doktorátusvezetői jogosultsággal rendelkező oktatója közül 17-en magyarok, akik közül 11-en már nyugdíjasok, vagy egy éven belül nyugdíjba vonulnak, nyilatkozta még tavaly júliusban.