A jövőben is számítani lehet arra, hogy a magyar belpolitikai témák az Európai Parlamentben landolnak. Az ellenzéki képviselőkkel folytatott beszélgetéseink alapján úgy tűnik, hogy az alkotmányos rendszert érintő változások, a Fidesz kormányzati módszerei, a magyar társadalom elszegényedése, illetve a paksi erőmű bővítése lehetnek az ütközési pontok. A konfliktusokat lényegében az összes beszélgetőpartnerünk természetesnek vélte, ugyanis a magyar és az európai politikai témák egyre több ponton találkoznak, az Európai Parlament pedig a politikai viták lefolytatásának egy újabb lehetséges terepévé lépett elő az utóbbi négy évben.
Nem csak a jobboldal, az európai szocialisták is támogatták a luxemburgi politikust a pénteki uniós csúcson. A két ellenszavazat egyikét Orbántól kapta, a britekkel kerültünk egy platformra.
Az Európai Parlament július első hetében alakul újra, de a szakbizottsági tagságok és a különböző parlamenti posztok elosztásáról már javában folyik a színfalak mögötti egyezkedés.
A Fidesz EP-delegációjában továbbra is megkérdőjelezhetetlenek a vezető szerepek. A 12 fős csoport újraválasztotta Gyürk András jelenlegi delegációvezetőt, Szájer József pedig újra megszerezte a néppárti EP-frakció jogalkotási ügyekért felelős alelnöki posztját. Így továbbra is ő irányítja a néppártiak szavazásait, ami azt jelenti, hogy számos alkalommal ellentétesen szavaz majd azzal az állásponttal, amit a magyar nyilvánosság felé a Fidesz képvisel.
A választás előtt adott interjújában Szájer úgy fogalmazott, „morálisan elfogadhatatlannak tartom, hogy az ember az egyik kezével mutatja az igent, és közben a másikkal nyomja a nemet”. Azt viszont mi nem értjük, hogy morálisan miért elfogadható egy kérdésben valahogy dönteni, aztán mást állítani a szavazóknak.
A Fidesz 12 képviselőjéhez csatlakozik két RMDSZ-es és a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának képviselője. Állítólag tárgyalnak a csatlakozásról a szintén felvidéki Híd-Mosttal is. Korábban Simon Zsolt, a párt EP-képviselőjelöltje egyébként azt mondta az EUrologusnak , a Fidesz nem tartja velük a kapcsolatot, „tulajdonképpen nem is vesznek rólunk tudomást”.
A négy határon túli képviselő csatlakozásával 16 fősre erősödne a Fidesz képviselőcsoportja, amivel a németek (34), a lengyelek (23), a franciák (20), az olaszok (17) után a spanyolokkal holtversenyben az ötödik legnagyobb nemzeti delegációt alkotnák az Európai Néppárt frakciójában. Ez pedig azt valószínűsíti, hogy az előző parlamenti ciklushoz hasonlóan most sem lehet arra számítani, hogy a néppárt érdemben bírálja a Fidesz lépéseit.
A MSZP és a DK két-két képviselője az EP-ben is kénytelen lesz összefogni. Az Európai Szocialisták és Demokraták frakciójában ugyanis az azonos országból érkező képviselőknek egy nemzeti delegációt kell alkotniuk. Ez többek között azt jelenti, hogy a képviselők közösen kapnak pénzt a frakciótól, egy delegációvezető képviseli őket a frakció felé, és nagyjából heti rendszerességgel találkozniuk kell egymással.
A közösködés nem megy zökkenőmentesen, az első konfliktus már az EP megalakulása előtt kialakult. A baloldali képviselők ugyanis abban állapodtak meg, hogy egymás között cserélgetik a delegációvezetői posztot, amit elsőként Szanyi Tibor ragadott magához. Szanyi élt is a lehetőséggel, és állítólag az európai parlamenti posztok elosztásánál magának kérte a Foglalkoztatási Bizottság alelnökségét. A DK ezen felháborodott, de valószínűleg csak azért, mert nem nekik jutott eszükbe az ötlet.
A nemzeti delegációk méretük függvényében jogosultak európai parlamenti posztokra. Ha Szanyinak összejön a bizottsági alelnökség, akkor nem valószínű, hogy a négy képviselőnek más is jut . Közben a DK is mozgásba lendült, ők a szocialista frakció vezetésében próbálnak valamilyen pozíciót kiharcolni maguknak. Az európai parlamenti posztokkal egyébként plusz pénz nem jár.
Szintén most kell eldönteniük a képviselőknek, hogy melyik szakbizottságba ülnek be. Az MSZP-s Szanyi Tibor az EP-választás előtt még nem tudta megmondani hol vállalna tagságot, úgy fogalmazott, hogy „lehet, ez akár ki is marad, annyi dolgom lesz a hazai visszacsatolásokkal”. A szakbizottsági munka azonban nem fakultatív, minden képviselőnek legalább két helyen kell tagságot vállalnia.
Úgy tudjuk, hogy Szanyi eredetileg a Gazdasági Bizottságba pályázott, de amikor szembejött a lehetőség, hogy megkapja a Foglalkoztatási Bizottság alelnöki posztját, akkor erre váltott. Párttársa, Ujhelyi István állítólag a Közlekedési Bizottságba és a Kínával foglalkozó parlamenti küldöttségbe igyekszik.
A Demokratikus Koalíciónál Molnár Csaba a Regionális Fejlesztési és a Közlekedési Bizottságba, Niedermüller Péter a Foglalkoztatási és az Állampolgári Jogi Bizottságba ülne be. Nem valószínű, hogy két magyar baloldali is helyet kap a foglalkoztatási területen, tehát itt is konfliktusra lehet számítani az MSZP és a DK között.
Nem sokat tétlenkedett Jávor Benedek, az Együtt-PM politikusa, aki már a múlt héten felszólította az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a paksi atomhulladék Ukrajnán keresztül történő szállítása ellen. Jávor szerint a 2003 óta ideiglenesen tárolt kiégett fűtőelemeket nem szabadna átszállítani Kelet-Ukrajnán a jelenlegi polgárháborús helyzetben, és a paksi bővítés tervezésekor az ilyen kockázatokkal is számolni kellene. Az Együtt-PM-es politikus egyébként a Környezetvédelmi, illetve az Ipari és Energiaügyi Bizottságban szeretne dolgozni.
Az LMP-s Meszerics Tamás a Külügyi Bizottságot célozta meg, második választása a Regionális Fejlesztési vagy a Foglalkoztatási Bizottság lenne. A Külügyi egyébként az EP egyik legnépszerűbb bizottsága, viszont érdemi döntési kompetenciája lényegében nincs a testületnek. Általában kemény hangvételű, de teljesen súlytalan határozatokat szokott elfogadni.
Nagy a hallgatás a Jobbik három EP-képviselője körül. Biztosnak tűnik, hogy egyik euroszkeptikus formációhoz sem csatlakoznak, arról, hogy miért nem kellenek senkinek korábban részletesen írtunk.
A jobbikosok első erőpróbája az EP nyitóülésén lesz. Ekkor ugyanis valószínűleg bejelentik, hogy a magyar hatóságok kezdeményezték a kémvádakkal illetett Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését. Az EP-ben egyébként a mentelmi jog felfüggesztése hasonlóan zajlik a magyar parlamenti eljáráshoz: először a Jogi Bizottság zárt ülésén meghallgatják a képviselőt, majd egy ajánlással a plenáris ülésre terjesztik az ügyet, ahol a képviselők döntenek arról, hogy felfüggesszék-e a mentelmi jogot, vagy sem.
A Kovács-ügyet leszámítva valószínű, hogy a jobbikos EP-képviselők folytatják a jól bevált receptet: az Európai Uniót folyamatosan bírálják, amiért az versenynek teszi ki a magyar vállalkozásokat, lehetővé teszi a magyar föld külföldiek által történő megvásárlását, illetve a külföldi termékekkel való szabad kereskedelmet.
Nem akarunk senkit sem untatni a szerződéses háttérrel, de a lényeg, hogy az Európai Parlament – mióta közvetlenül választják – egyre több hatalmat szeretne megszerezni, főleg a tagállamok vezetőinek rovására. Ettől az állam- és kormányfőket kirázza a hideg, mert úgy vélik, az EU alapegységei a nemzetállamok, tehát nekik kell meghozniuk a fő döntéseket. Az Európai Bizottság elnöki posztjára az EP-ben működő frakciók állítottak jelölteket, és a tagállamoknak nem tetszik, hogy ezzel korlátozni próbálják a választási szabadságukat.
Úgy tudjuk, kedden este a csöndes többség még akár bele is ment volna abba, hogy Junckert támogassák, aki a győztes Európai Néppárt elnökjelöltje. De David Cameron brit, Mark Rutte holland, Fredrik Reinfeldt svéd és Orbán Viktor magyar miniszterelnök – arra hivatkozva, hogy az EP túlment a szerződésben megállapított jogkörén – ellenezte Juncker támogatását. Nem feltétlenül a személy miatt (bár Orbánnak számos oka van Junckert ellenezni), hanem azért, mert ő tulajdonképpen az EP jelöltje.
Most, hogy a tagállamok nem támogatták Junckert, elkezdődik a fejvadászat. Úgy tudjuk, az eldőlt, néppártinak kell lennie a jelöltnek. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a következő hetekben konzultációkat folytat a 28 állami vezetővel és az új parlament frakcióival. A konzultációk alapján Van Rompuy olyan jelöltet javasol majd a tagállamoknak, aki bírhatja az ő támogatásukat, és többséget kaphat az EP-ben is. Lehet, hogy még nem a június végi EU-csúcsra, csak egy július közepi rendkívüli csúcsra tud nevet mondani a belga politikus.
A jelöltnek az EP-ben abszolút többséget kell szereznie, a tagállamokból álló tanácsban pedig minősített többséget, de az utóbbi szavazáson a vezetők igyekeznek olyan kompromisszumot kötni, hogy mindenki támogassa az elnökjelöltet. Az Orbánt is tagjai között tudó keddi „hangos kisebbség” egyébként nem elég nagy a blokkoló kisebbséghez, tehát az Európai Tanács akár Junckert is előterjeszthette volna. Angela Merkel német kancellár azonban állítólag azt mondta, amíg Nagy-Britannia nem egyedül ellenzi a jelöltet, addig folytatják a tárgyalásokat. Ezért is oly fontos Cameronnak, hogy szövetséget építsen maga köré.
Angela Merkel véleménye mindent eldönthet. Egyelőre a kancellár óvatosan fogalmaz, semmit nem zár ki, nagy mozgásteret hagy magának. Figyelnie kell az otthoni nagykoalícióra: a szocdemek sokkal inkább fogékonyak az EP álláspontjára, ráadásul saját jelöltjüket, a német Martin Schulzot is nyomják az Európai Bizottság élére, vagy valamilyen más pozícióra. Schulzra egyébként Merkel kedden éjjel mondta ki a politikai halálos ítéletet, amikor közölte: „Igen, Martin Schulz volt a szocialisták elnökjelöltje. De vesztett.” Schulznak ezek után más lehetőségek után kell néznie.
Aki figyelte Orbán Viktor produkcióját Brüsszelben, tudhatja, olyan politikai csatába nem megy bele, amiről nem tudja előre, hogy megnyerheti. (Az, hogy az Európai Bíróság megfeddi Magyarországot például a bírák korai nyugdíjazása miatt, nem árt Orbánnak.) Ezért amikor nekiment Junckernek, azt is tudni lehetett, hogy minimum David Cameron és talán Angela Merkel hallgatólagos támogatását is bírja ebben a kérdésben. Bármennyire is úgy tűnhet, Orbán Viktor elszigetelt Európában, nem az. Az EU-csúcsokon 28 vérbeli politikus ül össze az asztalnál, akiknek az az egyetlen mérvadó dolog, hogy otthon hogyan tudják eladni, amit Brüsszelben csinálnak. Itt nincsenek nagyon elvek. Lehet, hogy Cameron bírálta Orbánt a választási rendszer miatt gratuláló levelében, de természetesen együttműködik vele, amikor saját érdeke úgy kívánja.
A bizottsági elnökjelöltek versenyében a pletykák szintjén felmerült a szocialista dán kormányfő, Helle-Thoring Schmidt neve, ám ő valószínűleg nem lehet erős esélyes, ha néppártit keresnek. A Nemzetközi Valutaalap igazgatója, Christine Lagarde neve is felmerült, de őt maga a francia államfő, Francois Hollande fúrta meg. A pozícióra maga ajánlkozott Jyrki Katainen finn miniszterelnök és a néppárti jelöltségért folytatott küzdelemben elbukott francia belsőpiaci biztos, Michel Barnier. Végül az is előfordulhat, s talán ez most a legvalószínűbb, hogy egy teljesen új embert választanak, akiről eddig nem hallottunk. Elvégre 2004-ben is így került az elnöki székbe a fiatal portugál exminiszterelnök, José Manuel Barroso. Orbán Viktornak valószínűleg az a lényeges, hogy az új elnök mind személyiségében, mind programjában irányítható legyen, ne nőjön a tagállamok fejére, és ne küldjön minden egyes bírálható magyar jogalkotási aktuskor kritizáló levelet Budapestre.
Az Európai Bizottság elnöke mára az európai kontinens egyik legbefolyásosabb politikai szereplője. Nem csupán azért, mert kizárólag a Bizottság kezdeményezhet uniós jogszabályokat, és utána ez a testület kéri számon a tagállamokon a szabályok betartását. Az elnök személye a szimbolikus térben is sokat erősödött. Barroso rendszeresen részt vett a G7 és a G20 találkozóin, a davosi Világgazdasági Fórum ülésein, idén fogadta a kínai és az amerikai elnököt, napi szinten találkozik állam- és kormányfőkkel. Egy közepes méretű uniós tagállam esetében, amilyen Magyarország, egyáltalán nem mindegy, hogy az éppen regnáló kormány milyen viszonyt ápol a Bizottság elnökével.
Másrészt az elnök dönt a bizottsági portfóliók szétosztásáról is, tehát arról, hogy a kormányok által jelölt biztosok milyen területtel foglalkozzanak a következő öt évben. És bár a biztosok hivatalosan nem képviselhetnek nemzeti érdekeket, a gyakorlatban mégis előfordul, hogy az egyes döntéseknél az átlagosnál nagyobb figyelmet fordítanak hazájuk szempontjaira. Ezért nem mindegy, hogy a novemberben érkező új magyar biztos milyen szakterületet fog felügyelni.
Az már biztos, hogy minden eddiginél több EU-ellenes képviselő lesz az új EP-ben, de a választás egyik legnagyobb kérdése még mindig a levegőben lebeg. Az eddig az EP-ben főként függetlenként helyet foglaló, szélsőjobb felé hajló euroszkeptikusok terve az előzetes találgatások szerint az volt, hogy hét párt közös frakciót alakít: a francia Nemzeti Front, az osztrák Szabadságpárt, a holland Szabadságpárt, a belga Flamand Érdek, az olasz Északi Liga, és a svéd Demokrata Párt a szlovák SNS-szel állt volna össze, de úgy tűnik, a szlovák nacionalisták nem jutottak be – mivel a frakcióalakításhoz 7 különböző ország képviselőire van szükség, ezen akár el is bukhat a pártcsoport.
Franciaországban a szélsőjobb a 2009-es három darab mandátuma után a mostani 25 százalék fölötti eredményével és 22 mandátumával fölényesen győzött. Olaszországban 5 százalék körüli eredményt ért el az Északi Liga, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 20,5 százalékkal harmadik lett: sokat nyertek, 2009-ben még csak 12,7 százalékot értek el. Dániában, Ausztriában, Magyarországon, Svédországban, Lengyelországban, Finnországban és Görögországban is erősödhettek a szélsőjobboldali pártok.
Az exit pollokhoz képest jobban szerepelt Hollandiában Geert Wilders idegengyűlölő Szabadságpártja (PVV) az európai parlamenti választásokon: a csütörtök éjjel közzétett exit pollok negyediknek mérték, az ANP holland hírügynökség vasárnap éjszakai összegzése szerint a PVV holtversenyben a második helyen végzett, 4 helyük lesz Brüsszelben, ahogy a Demokratáknak is. Wilderst korábbi felmérések alapján eredetileg befutónak várta több közvéleménykutató.
A Nigel Farage vezette függetlenségi párt viheti el a brit szavazatok többségét. A karizmatikus politikus legfőbb fegyvere a kelet-európai bevándorlók kiűzésének ígérete volt, a konzervatívok későn és erőtlenül próbálták koppintani tőle a témát. Az előző ciklusban az EP-ben az euroszkeptikus erőket tömörítő EFD-t is vezető Farage ugyanakkor már kijelentette, hogy sem Le Pennel, sem Wildersszel nem kíván együttműködni, mivel mindegyik pártot túlságosan szélsőségesnek találja.
Az EP-ben ünnepélyesen jelentették be, hogy először sikerült emelkednie az összeurópai részvételi aránynak az elmúlt 35 évben a megelőző EP-választáshoz képest, de így is csak alig 0,1 százalékkal sikerült túlszárnyalni a 2009-es 43 százalékot. Több országban szavaztak kevesebben az öt évvel ezelőttihez képest, mint ahol többen, viszont ez utóbbiak nagyobb országok – Franciaország és Németország –, így nőhetett a teljes részvétel.
Természetesen a belgák és a luxemburgiak voltak a legaktívabbak, hiszen mindkét országban kötelező szavazni. Mindkét országban 90 százalék volt a részvétel, de rekord egyik esetében sem született. Negatív rekord viszont igen, Szlovákiában: 13 százalék körüli részvétellel végeznek a lista végén. A függetlenségért küzdő Katalóniában 2009-ben 36,94 százalékos volt a részvétel, most viszont 47,44 százalék ment el szavazni, de amúgy egész Spanyolországban az EU-átlag fölötti volt a részvétel. Magyarországon is csak 28,92 százalék szavazott, miközben öt éve még 36 százalék ment el az EP-választásra.
A szlovákiai magyarokat képviselő Híd-Most és a Magyar Közösség Pártja (MKP) egyaránt egy-egy képviselőt küldhet Brüsszelbe. előbbi 5,83 százalékot, utóbbi, a parlamenten kívüli MKP 6,53 százalékot szerzett. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint két helyet máris szerzett az RMDSZ Romániában 6-7 százalékos eredményével, sőt, a pártelnök elmondta: a töredékszavazatok újraosztásakor az megszerezhetnek egy harmadik helyet is. Euroszkeptikusnak vagy szélsőségesnek tartott párt nem szerzett mandátumot Romániában.
A Fidesz fölényesen, több mint 50 százalékkal megnyerte az EP-választást, a 21 magyar EP-képviselőből 12 az övék lesz. Csak 693 szavazaton múlt, hogy nem most produkálta a szocialista párt a valaha volt legrosszabb eredményét, az LMP 295 szavazattal lépte át a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A Jobbik 3, az MSZP és a DK 2-2, az Együtt-PM és az LMP 1-1 mandátumot szereztek, itt megnézheti a bejutott képviselők tablóját is. Mesterházy Attila az eredmények kikerülése után benyújtotta lemondását, a szombati választmányi ülés dönt az ő és a teljes elnökség sorsáról. A magyarországi EP választásról itt olvashatja a legfontosabb tényeket, részletes elemzésünket pedig itt találja.
És hogy mi van a Néppárt és a szocialisták várva várt csatájával? Ahogy az várható volt, a jobb- és balközép nagyon szoros eredményt ért el (212-186 az EP hétfő hajnali mandátumbecslése szerint), a liberálisok a vártnál jobb eredményt értek el, és bekerült közel száz olyan képviselő az új EP-be, akinek politikai hovatartozását egyelőre nem lehet pontosan tudni.
A szocialista EP-lista vezetője és az EUrologus szerint – már csak politikai súlyánál fogva is – az MSZP jövendő EP-delegációvezetője Szanyi „egyedülvagyunk” Tibor. A politikust rajongói „Szanyi kapitányként”, ellenfelei „Tintás Tibiként” ismerik. Alkoholfogyasztási szokásairól egyébként az Indexnek is részletesen beszámolt nemrég. Kíváncsiak vagyunk, hogy jövendő európai képviselőtársai hogyan hivatkoznak majd rá, miután először mutat be a strasbourgi plenárison az euroszkeptikus képviselőknek.
Szanyi eddigi nyilatkozatai alapján igencsak hadilábon áll az Európai Parlament működési szabályaival, például fakultatívnak tekinti az amúgy kötelező szakbizottsági munkát. Az MSZP balszárnyához tartozó politikus gazdasági kérdésekkel kíván foglalkozni, de nem biztos, hogy képviselőtársai értik majd, hogy miről beszél, amikor a szociális dömping kifejezést „a társadalom lenyomásaként” használja (a kifejezést a nyugati országokban a helyi minimálbér alatt alkalmazott, jellemzően kelet-európai munkavállalók beáramlására mondják).
Nem lesz felhőtlen a magát marxistaként meghatározó Szanyi együttműködése az alapvetően piacgazdasági keretekben gondolkodó Európai Szocialisták Frakciójával sem. A parlament fordítószolgálatait pedig olyan kifejezések előhúzásával hozhatja majd igazán zavarba, mint a „fidióta”, illetve „a Fidesz ventilátor módjára fröcsköli szét saját mocskának csimbókjait”.
A lista második helyezettje Ujhelyi István volt parlamenti alelnök, aki korábban a Miniszterelnöki Hivatal, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára, és végül, de nem utolsósorban Zuschlag János egykori főnöke volt. Ujhelyiről a közelmúltból egy jóval pozitívabb emlékünk is lehet: tavaly a parlament alelnökeként sárga csillag kitűzésével tiltakozott a jobbikos Gyöngyösi Márton antiszemita kijelentései ellen.
A dél-alföldi, a határon túli magyarokkal, a mezőgazdasággal és Kínával kiemelten foglalkozó politikus egyértelműen a dél-alföldi, a határon túli magyarokkal, a mezőgazdasággal és Kínával kiemelten foglalkozó Tabajdi Csaba pozícióját kívánja elfoglalni a szocialista delegációban. Ujhelyi már egy áprilisi Népszabadság-interjúban kijelentette, hogy „tanulni szeretne” Tabajdiéktól: a gyorstalpaló a jelek szerint annyira jól sikerült, hogy a szegedi politikus letaszította a listáról mestereit.
A harmadik helyezett Gúr Roland, az MSZP eddigi brüsszeli ügyvivő delegációtitkára lesz, aki az EP-ben fogyasztóvédelemmel és ifjúságpolitikával akar foglalkozni. Akik most hallanák először az ifjabbik Gúr – Gúr Nándor MSZP-alelnök fia – nevét, ne aggódjanak: a fiatal szocialista politikus eddigi politikai tevékenységét még Lakat T. Károly sem tudná egy bővített mondatnál hosszabban méltatni. Az EP-lista harmadik helyezettjének karrierje úgymond burokban született a szocialista kormány alatt: 2007-től a Vidékfejlesztési Minisztérium tisztviselője, majd 2010-ben párizsi mezőgazdasági attasé volt, viszont közbeszólt a politika és a kétharmados úthenger.
Az MSZP azonban, demonstrálva a fiatalok munkaszerzése melletti elkötelezettségét, nem tétlenkedett sokáig: Gúrt néhány hónappal később már a megüresedett brüsszeli delegációtitkári helyen találjuk, ahonnan egy nagy lépéssel az MSZP-lista biztosan befutó harmadik helyére ugrott. Gúr egyébként a Népszabadságnak adott interjújában arról beszélt, szerinte „egy vezetéknévből hosszú távon nem lehet megélni”.
A negyedik helyezett Veres János jelölését mi először poénra vettük. Aztán kiderült, hogy ez komoly, és az MSZP a volt pénzügyminiszter indításával kitette az „ide lőjetek” táblát. Veresnek nem ez az első próbálkozása, hogy Brüsszelbe jusson. 2009-ben az MSZP komolyan összeveszett Bajnai Gordonnal a volt miniszter biztosi jelölésén, amiről Bajnaiék hallani sem akartak. A jelölés tényleg abszurd lett volna, tekintve, hogy Veresnek biztosként éppen azokkal a tisztviselőkkel kellett volna együtt dolgoznia, akiket minisztériuma korábban átverni próbált a magyar költségvetés hiányával kapcsolatban.
Azóta viszont a helyzet sokat változott, és biztosak vagyunk abban, hogy az euróválság közepette az EP jó hasznát veszi majd egy olyan képviselőnek, aki ismeri az államháztartási statisztikákkal való mesterkedés minden csínját-bínját, így adott esetben bármelyik tagállamban rá tud mutatni a svindlerekre. A Hír TV és testvércsatornája, az MTV híradósai helyében azért júliustól óvatosabban járkálnánk a brüsszeli és strasbourgi folyosókon.
Gurmai Zita az egyetlen jelenlegi szocialista EP-képviselő aki a 2014-es lista első felébe került, de lehet, hogy így sem jön össze a harmadik ciklus. Az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezetének elnöke „Zita mama”, ahogyan a képviselő asszony ebben a megmagyarázhatatlan videóban nevezi magát. Csak erős idegzetűeknek ajánljuk róla ezt a videót, amelyen a szocialista képviselő térdre ereszkedik a román szociáldemokraták alapító elnöke, a Ceausescut megpuccsoló, a bányászjárásokról és magyarellenességéről ismert Ion Iliescu előtt.
Érdemes megnézni ezt a Nol.hu-s videót is, amelyen Gurmai gyakorlatilag falhoz szegezi az EP megdöbbent korábbi elnökét, Jerzy Buzeket, vagy ezt, amelyen kiderül, miként is vélekedik a válságról és a nők kis kockázatáról az EUrologus – és a Google – számára közgazdászként teljesen ismeretlen Michelle Ferrarira hivatkozva, akit nekünk egy olasz pornószínészként sikerült azonosítanunk.
Gurmai személyes sikerét az őt ismerők szerint agilis, buldózerszerű modorának köszönheti. De szakpolitikai teljesítményei között mindenképpen el kell ismerni, hogy az elmúlt ciklusban az EP Alkotmányügyi Bizottságának alelnökeként az Európai Polgári Kezdeményezés parlamenti jelentéstevője volt. Európai parlamenti források szerint ő tipikusan az a képviselő, aki minden csoportképen és konferencián kéretlenül is a fő helyre könyökli magát, és a fogadásokon hajnalig képes táncolni a megfelelő emberekkel.
A magyar kormánypárt az előrejelzések szerint 10-12 helyre számíthat a májusi EP-választáson. Jelenleg 14 képviselőjük van az Európai Parlamentben, közülük távozni fog a szociális kérdésekben aktív Őry Csaba, a mezőgazdasági kérdésekben képzett Glattfelder Béla és Bánki Erik. Nem lesz ott a következő EP-ben az egyetlen magyarországi roma képviselő, Járóka Lívia sem.
A Fidesz EP-listáját Pelczné Gáll Ildikó vezeti, aki az elmúlt években az EP-ben a gazdasági bizottságban serénykedett. Hogy pontosan mit és hogyan, arról keveset lehetett hallani Magyarországon, de tény, hogy Pelczné rengetegszer, csaknem 400 alkalommal szólalt fel a parlament plenáris ülésén.
A második helyezett Szájer József, aki még 2004-ben a Fidesz belső köreiből szorult ki Brüsszelbe, hogy aztán 2011-ben az új magyar alaptörvény szerzőjeként térjen meg Orbán Viktor jobbjához. Szájer, aki azóta már törölt blogbejegyzésében azt írta, hogy Budapest és Brüsszel, illetve Strasbourg között ingázva az iPadjén alkotta meg az új alkotmányt, a hírek szerint az Európai Néppárti Frakció igen fontos embere. Ő felel a frakció jogalkotási munkájának és szavazásainak előkészítéséért, és állítólag nem kis szerepe volt abban, hogy a Néppárt az elmúlt években kitartott az egyre több kritikával illetett és egyre kínosabbá váló Fidesz mellett. Szájer egyébként még azzal tűnik ki képviselőtársai közül, hogy az előző ciklusban 100-ból 99-szer együtt szavazott a frakciójával, miközben a Fidesz folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy ha kell, határozottan szembemennek az európai trendekkel a magyar érdekek képviseletében.
A negyedik helyen a nélkülözhetetlen Twitter-huszárrá vált Deutsch Tamást találjuk. Róla talán a Fideszben is úgy gondolták, mindenkinek jobb, ha a bűnös Nyugaton marad. Deutsch egyébként a serény twitterezés mellett az EP Költségvetés-ellenőrzési Bizottságában dolgozott, és öt parlamenti jelentést is írt. Főnökéhez hasonlóan az ő hobbija is a labdarúgás, de saját csapat és stadion híján kénytelen az MTK-val beérni.
Az ötödik Gyürk András, a Fidesz EP-delegációjának vezetője, aki az elmúlt években a Fidesz kampányigazgatója volt. Statisztikáink szerint Gyürk kifejezetten keveset szerepelt az EP-ben, de ennek oka valószínűleg az, hogy ő felel a párt országgyűlési és európai parlamenti kampányainak lebonyolításáért is.
Befutó helyen van Gál Kinga is, aki az elmúlt öt évben nagyon sokat dolgozott – a Fidesz értelmezésében – Magyarország megvédésén. Tagja volt annak a szakbizottságnak, melyben Rui Tavares zöldpárti portugál képviselő is ott ült, és igyekezett védeni a kormány becsületét. Gál fellépését némileg árnyalja, hogy az előző ciklusban számtalan alkalommal ő maga teregette ki a belpolitikai szennyest, szólalt fel a Gyurcsány-kormányt támadva az EP plenáris ülésén, vagy szervezett kiállítást a parlamentben a 2006-os rendőri túlkapásokról.
A listán befutó helyen szereplő egyetlen igazán új név Erdős Norberté. A Fidelitas-alapító kormánymegbízott angolul és oroszul beszél a honlapja szerint, a dél-alföldi régiót képviseli.
A Fidesztől megszokhattuk, hogy mostanában minden, amit csinál, az „nemzeti”. Ez alól az európai parlamenti listájuk sem kivétel. A lista attól nemzeti, hogy bejutó helyet kapott rajta az erdélyi, a kárpátaljai és a vajdasági magyarság egy-egy képviselője, illetve a hetedik helyen szerepeltetett, Nagy-Britanniában tanító Schöpflin György hirtelen a magyar diaszpóra fő képviselőjévé lépett elő.
A határon túli magyar közösségek képviselete kapcsán az első furcsaság a lista harmadik helyén álló Tőkés László jelölése. Tőkés pártja, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács biztosan nem éri el az ötszázalékos választási küszöböt Romániában. A pletykák szerint Tőkés kizárólag az Orbán Viktorral ápolt jó kapcsolatának köszönheti a jelölést. Más nem is nagyon indokolja az indítását, hiszen ha a Fidesz valóban a romániai magyarság képviselőit szerette volna előnyben részesíteni, akkor a Tőkésnél jóval nagyobb támogatottságot élvező RMDSZ politikusai közül jelölhetett volna valakit. Ráadásul a romániai magyarok képviselői 2007 óta saját jogon is tagjai az EP-nek, Tőkés pont az RMDSZ támogatásával került be, csakhogy azóta összeveszett korábbi szövetségeseivel.
Szintén rendhagyó húzás a kárpátaljai és vajdasági magyar politikusok jelölése. Itt viszont már logikusan hat a Fidesz érvelése, miszerint az Európai Unió határain kívül rekedt két magyar közösség érdekeit képviselni akarják az uniós intézményekben is. Kárpátalját – a lista 9. helyén – Bocskor Andrea, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára, Vajdaságot – a 10. helyen – Deli Andor a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tagja. A szlovákiai választási előrejelzések szerint szintén bejutási küszöb alatt teljesítő Magyar Közösség Pártjából (MKP) Gubík László szerepel a Fidesz listájának jelképesnek számító 21. helyén.
Előző cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy mit csináltak a magyar EP-képviselők az elmúlt öt évben, sőt, a képviselők maguk beszéltek arról, mit tartottak az elmúlt évek legfontosabb témájának, saját teljesítményük csúcsának, és mit gondolnak az EU jövőjéről. Most a vicces és kellemetlen pillanataikat gyűjtöttük össze.
A fideszes Pelczné Gáll Ildikó megállás nélkül szónokolt az Európai Parlament plenáris ülésein, és ez a teljesítmény a képzeletbeli dobogó élére repítette. A szocialista Göncz Kinga minden kategóriában jól teljesített, de ez is csak a második helyre volt elég. A számok után maguk a képviselők beszélnek arról, hogy az elmúlt öt évből mit tartanak a legfontosabb eseménynek, és legnagyobb saját teljesítményüknek.
Egyes tanulmányok szerint az uniós tagállamokban a nemzeti jog 80, mások szerint inkább csak 25 százalékát határozzák meg az uniós szinten elfogadott szabályok. Az uniós jogot nagyrészt az Európai Parlament alkotja, a tagállami kormányokat összefogó Tanáccsal együtt. Ezt egyszerűen úgy képzelhetjük el, mint egy kétkamarás törvényhozást, ahol az EP az alsóház, amelynek döntéseit a Tanácsnak, azaz a felsőháznak is jóvá kell hagynia. A jogszabályokat kizárólag az Európai Bizottság kezdeményezheti, ahol jelenleg minden tagállamnak egy képviselője, európai biztosa van, akik egy-egy szakterületért felelősek.
Hét lépésben elmondjuk, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy május 25-én külföldről szavazhasson.