Az EU-ban tárgyalások kezdődtek a guantánamói foglyok befogadásáról, Magyarország pedig nyitott arra, hogy megvizsgálja a kérdést, mondta Göncz Kinga külügyminiszter. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a befogadás jelenthet kockázatot az országnak, de a terrorfenyegetettség várhatóan nem növekedne. Az elemző szerint a befogadással Magyarország jó pontokat szerezhet az Egyesült Államoknál.
Nemzetbiztonsági és politikai kockázatot is jelenthet Magyarország számára, ha egykori guantánamói foglyokat fogad be, az ország terrorfenyegetettsége azonban valószínűleg nem növekedne jelentősen az exrabok megérkezésével, mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerdán. Hozzátette, hogy egyelőre túl kevés információ nyilvános ahhoz, hogy pontosan meg lehessen ítélni a kockázatokat, hangsúlyozta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem intézetvezetője.
Tálas Péter szerint ugyanakkor valószínűleg nem nő meg jelentősen a terrorfenyegetettség, ha Magyarország befogadja az egykori guantánamói rabokat. Ha ugyanis humanitárius alapon fogadják be a foglyokat, akkor a szélsőséges muzulmán szervezetek többsége nem akar majd Magyarország ellen terrortámadást indítani. Ha azonban Magyarországon is börtönbe kerülnének a Guantánamóról érkezők, ez megnövelheti a kockázatot, mondta.
A legfontosabb kérdés tehát, hogy milyen státuszúak lesznek foglyok: a 2007-ben érkezett kubai menekültekhez hasonló lesz-e a helyzetük, vagy fogvatartottak lesznek. Ez utóbbi azért is komoly problémát jelentene, mert nem lehet tudni, hogy mi lehetne az alapja a bebörtönzésüknek. Amennyiben menekültként érkeznek és menedékjogot kapnak, könnyedén elvándorolhatnak más uniós országba is, ahol csatlakozhatnak radikális csoportokhoz is, tette hozzá.
Attól azonban nem kell tartani, hogy az egykori rabok Magyarországon radikális szervezetekhez csatlakoznának, hiszen az országban nincsenek ilyen iszlám csoportok, mondta Tálas Péter. A korábbi kapcsolataik mellett azt is meg kell vizsgálni, hogy a guantánamói évek mennyire tettek még radikálisabbá egy-egy foglyot, fűzte hozzá.
Magyarország valószínűleg nem egy csoportban kapná meg ezeket az egykori rabokat, hanem szuverén jogával élve dönthetné el, hogy kit fogad be, vélte a szakember.
Tálas Péter szerint a menekültek befogadásával jó pontokat szerezhet Magyarország az Egyesült Államoknál, kimutathatja támogatását az új amerikai vezetés iránt. Ez a diplomáciai gesztus pedig jól jöhet akkor, ha szövetségesi kötelezettségeket kell teljesíteni, például ha kevésbé veszélyes helyre szeretné inkább küldeni katonáit Magyarország, tette hozzá.
Göncz Kinga külügyminiszter szerdán beszélt arról újságíróknak, hogy fontos a guantánamói fogolytábor felszámolása, Magyarország pedig nyitott arra, hogy megvizsgálja az egykori rabok befogadásának kérdését.
Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője úgy reagált, pártja egyetért Göncz Kingával, valóban fontos, hogy felszámolják a guantánamói tábort, de súlyos felelőtlenség lenne terrorizmus gyanújába keveredett embereket hozni Magyarországra. Elmondta, egyelőre a kérdés felvetésénél nem jutottak előbbre az uniós tárgyalások, több hónapba telhet, mire a közös uniós döntés megszülethet ebben a kérdésben.
Az Európai Parlament szerdán elfogadott állásfoglalásában a foglyok befogadására kérte az Európai Unió tagállamait. Ezt szorgalmazták korábban az Európa Tanácsban is.
Az Egyesült Államok nagykövetsége korábban azt közölte, hogy nem adnak ki információkat a guantánamói foglyok elhelyezéséről szóló tárgyalásokról. Jan Krc sajtóattasé úgy fogalmazott, az Egyesült Államok szövetségeseinek segítsége alapvető fontosságú lesz, hogy képes legyen bezárni a börtönt, de jelenleg nincsenek abban a helyzetben, hogy információval szolgáljanak az erről szóló tárgyalásokról.
Barack Obama amerikai elnök január 22-én rendelte el a guantánamói katonai börtön egy éven belüli bezárását, és a terrorizmussal gyanúsítottak kegyetlen módszerekkel történő kihallgatásának beszüntetését. Az elnök szakértői csapat felállítását is elrendelte, melynek 30 napon belül javaslatot kell tennie a terrorizmussal gyanúsított emberek sorsára, elsősorban arra, hova kerüljenek a foglyok Guantánamo bezárásával.
Guantánamón jelenleg 250 embert tartanak elzárva a világtól. Sokuk már évek óta az amerikai börtöntábor lakója, néhányukat olyan módszerekkel vallatták, amelyek jogvédő csoportok szerint kínzással érnek fel.