Azonosítanának minden követ

Antwerpeni konferenciáján a Nemzetközi Gyémántipari Szövetség (International Diamond Manufacturers Association) elfogadott egy tervezetet, amely szerint a jövőben minden eladott nyersgyémánthoz dokumentációt kell csatolni, ami megjelöli, az adott kő honnan származik. Ha egy országról kiderül, hogy meg nem engedett helyről származó nyersgyémántot exportál, az azonnal elveszíti gyémántipari akkreditációját.

A jövőben minden eladott nyersgyémánthoz dokumentációt kell csatolni

A tervezettől azt várják az alkotók, hogy az csökkenti majd a forgalomban lévő ,,vérgyémántok" számát. ,,Vér- vagy konfliktusgyémántnak" nevezik azokat a drágaköveket, amelyeket egyes harmadik világbeli országokban bányásznak, hogy különféle konfliktusokat finanszírozzanak a bevételekből, akár lázadók, akár kormányerők. Közismert példa Sierra Leone vagy Angola, ahol végeláthatatlan háborúskodás okai és egyben fenntartói az ásványkincsek. Kérdés persze, hogyan lehet teljes biztonsággal azonosítani egy-egy gyémántot, anélkül, hogy magát a követ megjelölnék. Ennek ellenére a javaslatot örömmel és bizakodással fogadta Kanada ENSZ-nagykövete, aki egy friss ENSZ-jelentés szerzője a témában, és különböző civil szervezetek is támogatják a tervezet elfogadását.

A terv a csiszolási fázisban akarja elcsípni a ,,fekete gyémántokat", amikor a nyers, viszonylag olcsó kőből drága, csiszolt ékszer lesz. Ha Belgium, Izrael, India és az Egyesült Államok nagy vágó-csiszolóközpontjait rá tudnák venni, hogy azonosítatlan gyémántokat ne vásároljanak, gyakorlatilag véget lehetne vetni a vérgyémánt-kereskedelemnek. Nagyüzemi méretekben legalábbis.

A gyémántkereskedők aggódnak az image-ük miatt

A döntés mögött az áll, hogy az elhúzódó afrikai ,,gyémántháborúk" az elmúlt években nem csak a politikai-gazdasági nyomást növelték a gyémántiparon - az ENSZ gyémántembargót is vetett ki Sierra Leonéra és Angolára -, de egyes cégek az image-ük miatt is elkezdtek aggódni. Civil szervezetek elhúzódó PR-kampányt folytattak az ügyben, és számos gyémántkereskedő és -feldolgozó már attól tart, hogy a vérgyémántok forgalmazása-felhasználása hosszú távon komolyan káros lehet a cégek megítélésére és így az üzletre is.

Ami az ENSZ embargópolitikáját illeti, annak valódi hasznáról viták folynak. Sokak szerint az ENSZ-tiltások csak annyit értek el, hogy a gyémántokat titkos, földalatti csatornákon kezdték el kijuttatni az érintett országokból, teljesen ellenőrizhetetlenné és átláthatatlanná téve a nyersgyémánt-kereskedelem egy részét. A gyémántok ugyanis picik, így könnyen csempészhetők. Ráadásul gyakran olyan országokon át jutnak el nyugati piacokra, amelyek egyéb okok miatt amúgyis nehezen ellenőrizhetőek, például Líbia. Mégis egyes híradások szerint az angolai lázadók által árult gyémántok ára 30%-kal is esett az ENSZ-embargó hatására.