Eredménytelenül végződött az Európai Unió bővítési biztosának megbeszélése a horvát és a szlovén külügyminiszterrel kedden Brüsszelben: a feleknek nem sikerült megállapodniuk arról, hogy milyen feltételekkel fogadják el az Európai Unió közvetítését a szlovén-horvát határvitában. Olli Rehn bővítési biztos, Samuel Zbogar szlovén és Gordan Jandrokovic horvát külügyminiszter a brüsszeli megbeszélésen tanulmányozták a közvetítés pontos feltételeit tartalmazó megállapodás lehetőségeit. Megállapodni azonban csak abban sikerült, hogy a közeljövőben folytatják a tárgyalásokat - közölte Nagy Krisztina, Rhen szóvivője.

Horvátország elfogadta hétfőn közvetítőként az Európai Uniót a szlovén-horvát határvitában, de csak azzal a feltétellel, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) előtt fogják végérvényesen rendezni a jogvitát. Szlovénia már jóval régebben elfogadta az EU-közvetítést, és az egész vita megoldását ettől a közvetítéstől várja.

A területi vita 1991-es függetlenné válásuk óta mérgezi a két volt jugoszláv tagköztársaság viszonyát. A 2004 óta EU-tag Szlovénia megvétózta emiatt decemberben 12 témafejezet megnyitását Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásain. A vita veszélyezteti Horvátország tervezett április eleji felvételét a NATO-ba, mert szlovén politikai pártok népszavazást kezdeményeztek a horvát NATO-csatlakozás szlovén parlamenti jóváhagyásának felülbírálatáról.

A vitatott húszegynéhány négyzetkilométernyi terület túlnyomó része vízfelület: a Pirani-öböl, amelybe a Dragonja horvát-szlovén határfolyó ömlik. A szlovénok teljes egészében maguknak szeretnék az öblöt, a horvátok viszont annak felezővonalánál húznák meg a határ vonalát. Ez utóbbi esetben azonban az olasz és a horvát tengeri határ összeérne, s elvágná a 42 kilométeres szlovén tengerpart kijáratát a nemzetközi vizektől. A felek emellett nem értenek egyet abban sem, hol húzódik a Zumberak-hegységen át vezető szárazföldi határ.