Spanyol értelmiségiek és szakszervezeti aktivisták tiltakoztak kedden a Baltasar Garzón vizsgálóbíró elleni vádemelés miatt, aki a Franco-diktatúra éveiben elkövetett mintegy 100 ezer emberölés ügyében indított eljárást.

Baltasar Garzónt, aki többek között azzal vált ismertté, hogy bíróság elé állíttatta a néhai Augusto Pinochet volt chilei diktátort, hatásköri visszaéléssel vádolják, amiért az emberi jogok feltételezett megsértései miatt vizsgálatot indított.

Az ország legismertebb bírája ellen szélsőjobboldali csoportok - köztük a Tiszta Kezek - emeltek panaszt. Perbe fogásáról a legfelsőbb bíróság egyik vizsgálóbírája, Luciano Varela döntött. Varela egy februári ítéletében megállapította: Garzón a vizsgálat során szándékosan figyelmen kívül hagyta, hogy a parlament 1977-ben közkegyelemben részesítette a polgárháború (1936-39) alatt és a Franco-diktatúra első éveiben történt bűncselekmények elkövetőit.

Ian Gibson ír történész egyike volt a madridi Complutense Egyetemnél összegyűlt mintegy ezer tüntetőnek.

"Ebben az országban népirtást követtek el" - mondta. "Nemcsak a háborúról beszélek, hanem a háború utáni időkről is. (...) Az állam pedig ezt nem vizsgálta ki. Ez rettenetesnek tűnik, mert az ország nem haladhat előre, ha nem szembesül a múltjával".

Az 1970-es évek argentínai "piszkos háborújában" eltűntek hozzátartozói is tiszteletüket fejezték ki a bírónak, aki Spanyolország egyetemleges joghatóságát kihasználva indított eljárást a világ különböző részeiben elkövetett jogsértések ügyében.

Ha bűnösnek találják Garzónt tíz évi börtönre is ítélhetik és eltilthatják a bírói hivatás gyakorlásától.

Tiltakozó megmozdulást tartanak szerdán is, ezúttal a legfelsőbb bíróság épülete előtt.