Sólyom László részvételével megkezdődött a Velencei Bizottság megalakításának 20. évfordulója alkalmából szombaton a testületnek nevet adó olasz városban rendezett emlékünnepség, amelyen a magyar államfő a kisebbségek helyzetéről beszélt.
A magyar államfő - aki a 90-es évek közepétől tíz éven át maga is tagja volt a testületnek - angol nyelvű beszédében hosszan méltatta az Európa Tanács tanácsadó testületeként 1990-ben létrehozott bizottság két évtizedes tevékenységét. Kitért arra, hogy a bizottság szerepe a kommunista diktatúráktól megszabadult országok demokratikus átmenetének kezdeti támogatása után mára az európai alkotmányozás közös hagyományainak fejlesztésévé bővült, a létszámában is gyarapodott testület globális befolyással bíró intézménnyé nőtte ki magát.
Sólyom László emlékeztetett arra, hogy a Velencei Bizottság időről időre a nemzeti kisebbségek jogaival is foglalkozik, amely Európában megkerülhetetlen. Úgy vélte, éles választóvonalat kell húzni azon új nemzeti kisebbségek státusa és a velük szembeni jogi megközelítés között, amelyeket a tömeges bevándorlás hozott létre, valamint az őshonos nemzeti kisebbségeké között. Az előbbiek jellemzően Nyugat-Európában jöttek létre, az őshonosak viszont vélhetően egész Európában léteznek; Kelet- és Közép-Európában, és a Balkánon pedig jelentős számban.
A magyar államfő megjegyezte, hogy a nemzeti kisebbségek az anyaországgal szomszédos országokban élnek: nem esik egybe az állampolgárságon alapuló politikai nemzet, illetve a közös nyelven, kultúrán, történelmen és azonosságtudaton alapuló kulturális nemzet.