Újraválasztották elnöküket, megtartották a balközép irányvonalat és ismét a Zöldek felé nyitottak kedden véget ért háromnapos berlini kongresszusukon a németországi szociáldemokraták. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetésében a legfőbb változás, hogy elnökhelyettessé választották a török származású Aydan Özoguzt, aki az első bevándorló családból érkezett nő ebben a tisztségben.

A kongresszus döntött a párt szervezeti reformjáról. Ennek értelmében az elnökségben – amelynek taglétszámát 45-ről 35 főre csökkentették – a jövőben 15 százalékot kell elérnie a bevándorló családból érkezett politikusok arányának, az országos parlamenti választásokra tartományonként összeállított választási listákon pedig felváltva követik majd egymást női és férfi képviselőjelöltek.

Sigmar Gabriel, a legnagyobb német ellenzéki párt régi-új elnöke – aki az elvesztett 2009-es választás után vette át az SPD irányítását – a kongresszuson magabiztosan beszélt arról, hogy pártja kormányra készül, és a 2013-ban soron következő választások után a Zöldekkel kíván koalícióra lépni. A két párt 1998 és 2005 között kormányozta együtt Németországot. A pártelnök egyben elutasította a nyitást az SPD-től balra álló erők felé.

Nem dőlt el a német közvéleményt a szociáldemokratákkal kapcsolatban leginkább foglalkoztató kérdés, az, hogy ki lesz a párt kancellárjelöltje 2013-ban. Ez hivatalosan nem is volt része a háromnapos tanácskozás programjának. A legesélyesebbnek tartott politikusok trojkának nevezett csoportjába Sigmar Gabriel mellett Frank-Walter Steinmeier parlamenti frakcióvezető és Peer Steinbrück volt pénzügyminiszter tartozik.

Kommentátorok meggyőzőnek tartották mindhárom politikus szereplését, ugyanakkor úgy vélték, a legnagyobb hatású beszédet Helmut Schmidt volt kancellár mondta. A 92 éves politikus Németországnak az unióban és a válság megoldásában betöltendő szerepéről szólva úgy fogalmazott: „Európának együttérző szívre van szüksége.” Azt mondta: számára „szinte hihetetlen”, hogy milyen hatalmas fejlődés ment végbe hazájában a második világháború vége óta, ezt a fejlődést pedig az Európai Unió tette lehetővé, ezért nincsen alternatívája az uniós integráció mélyítésének, ehhez pedig a közös államkötvény bevezetése is hozzá tartozik.