A nicaraguai parlament elfogadta csütörtökön azt az ajánlatot, amelyet egy hongkongi székhelyű kínai cég tett egy óceánközi csatorna megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, esetleges megépítésére és 50 évre szóló koncessziós üzemeltetésére.

Az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő nicaraguai csatorna ötlete nem új. Ez felmerült a a pénzügyi visszaélések miatt fogalommá vált Panama-csatorna száz évvel ezelőtti megépítése előtt is. A 130 ezer négyzetkilométeres, hatmilliós országban fekszik Latin-Amerika legnagyobb tava, a Nicaragua-tó, amely nyolcezer négyzetkilométeres – a Balatonnál tizenhatszor nagyobb – felülete révén megkönnyítené a csatorna építését.

A Karib-tengert a Csendes-óceánnal összekötő, Nicaragua közepén keresztülfutó csatornára vonatkozó ajánlatot a parlament nagyon gyors eljárásban hagyta jóvá, és tagjainak nagy többsége támogatta. A tervre ugyanakkor kétkedően tekint sok hajózási szakember, a környezetvédőkből pedig aggodalmat vált ki.

A gyanakvás egyik oka, hogy a Hong Kong Nicaragua Canal Development Investment (HKND) csoportnak eddig feltehetőleg csak a távközlésben van kivitelezési tapasztalata.

A kivitelezés összköltségét egyes becslők 40 milliárd dollárra teszik, aminek fedezéséhez nemzetközi befektetőket kellene bevonni. Az összeg Nicaragua éves GDP-jének másfélszeresét teszi ki.

A parlamentben a Daniel Ortega elnök vezette baloldali Sandinista Front rendelkezik többséggel.

Ortega hívei azt állítják, hogy a Panama-csatornának konkurenciát támasztó vízi út megépítésével a térség legszegényebb államának évszázados álma valósulna meg. Több tízezer állást teremtenének és gazdasági növekedést indítanának el, amely csökkentené a lemaradást Panamához képest.