Izraelben egy magas rangú katonatisztet neveztek ki az Irán elleni esetleges háború főparancsnokává, jelentette pénteken a Haarec. Az újság értesülése szerint Dan Haluc vezérkari főnök a légierőben szolgáló Eliézer Skedi tábornokot állította az Izraellel nem határos országok elleni műveletek "kampánymenedzseri" posztjára. Az ő feladata lesz a haditervek kidolgozása, az egyes haderőnemek, a titkosszolgálat és a katonai felderítés tevékenységének az összehangolása. Amennyiben csakugyan háború törne ki, Skedi tábornok vezényelné a harcokba bekapcsolódó izraeli egységeket.

Közel a döntéshez

A Haarec úgy tudja, hogy Skedi kinevezése már a 34 napos libanoni háború előtt néhány héttel megtörtént. A lap szerint az izraeli katonai vezetésben egyre inkább felülkerekedik az a meggyőződés, hogy a nemzetközi közösség nem lesz képes megfékezni Irán nukleáris ambícióit. Emiatt pedig az ország "közelebb kerül az iráni atomlétesítmények elleni katonai fellépésre vonatkozó döntéshez" - írja a Haarec.

Izrael a héten számolt be arról, hogy két, nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas Dolphin típusú német tengeralattjárót vásárolt. Irán pont ekkor utasította el újra a Nyugat követelését, hogy állítsa le atomprogramját. Az AP katonai szakértői szerint a bejelentés üzenet Iránnak, hogy a zsidó állam képes a megfelelő válaszlépésre, ha nukleáris támadás éri. A tengeralattjárók megvásárlásáról szóló szerződést július 6-án írták alá, számoltak be német illetékesek.

Az USA bombaügyben nyomoz

Az Egyesült Államok közben vizsgálatot indított a The New York Times című tekintélyes lap értesülése alapján, miszerint Izrael korábbi amerikai-izraeli titkos megállapodásokat fölrúgva amerikai gyártású kazettás bombákat dobott le Libanonra a Hezbollah síita szervezet elleni offenzívája alatt. Mint azt a lap neve elhallgatását kérő két kormányzati illetékesre hivatkozva hírül adta pénteki internetes kiadásában, a washingtoni külügyminisztérium fegyverzetellenőrzésért felelős részlege ezen a héten kezdett vizsgálatot az ügyben.

Igyekeznek kideríteni, hogy az izraeli hadsereg valóban bevetette-e az amerikai gyártású kazettás bombákat Dél-Libanonban, hogy a háborúban használt fegyverekről a valóságnak megfelelően tájékoztatták-e az Egyesült Államokat, valamint hogy a célpontok tényleg kizárólag katonai objektumok voltak-e. A külügyminisztérium szóvivője a napilap kérdésére elismerte, hogy a tárcánál valóban megpróbálnak több információt gyűjteni e témában. Izrael amerikai nagykövetségének szóvivője, David Siegel elmondta, hogy egyelőre senki nem kereste meg Izraelt a vizsgálat kapcsán.

Megtalálták a kazettás bomba nyomait

Egy ENSZ-bizottság által nyilvánosságra hozott adatok szerint a július 12-én megindult 34 napos háborúban 267 kazettás bomba hullott Dél-Libanonra. A Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet is beszámolt a múlt héten a fegyverek libanoni bevetéséről.

A kazettás bomba több kisebb bombát szór szét nagyobb távolságra, így ez a hagyományos bombáknál jóval szélesebb területen pusztító fegyver, használata külön szabályozás alá esik. Az Egyesült Államok az 1970-es évek második felében kötött titkos megállapodásokat Izraellel, rögzítve azokat a feltételeket, amelyek mellett a kazettás bombákat felhasználhatja az izraeli hadsereg.