Irán továbbra is akadályozza az atomprogramja tisztázására irányuló erőfeszítéseket, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa részéről elhangzó felszólítások ellenére lankadatlanul bővíti urándúsító kapacitását, állapította meg hétfőn a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) legújabb jelentésében.

A nukleáris energia békés és polgári célú felhasználásán őrködő ENSZ-szerv bizalmas, de kiszivárogtatott beszámolójában felhívta a figyelmet arra, hogy Teherán májushoz képest 3820-ra növelte urándúsító centrifugáinak számát, és további kétezer üzembe állítása van folyamatban. A jelentés szerint az utóbbi hónapokban a helyszínen elvégzett NAÜ-vizsgálatok révén sem sikerült eloszlatni a kételyeket azzal kapcsolatban, hogy az iráni atomprogramnak katonai vetületei is vannak.

Mohamed el-Baradei, a NAÜ főigazgatója az ügynökség kormányzótanácsa elé terjesztett hatoldalas jelentésben leszögezte, hogy a legutóbbi beszámoló óta tapodtat sem haladtak előre, és a "nyitva maradt kérdések változatlanul komoly aggodalomra adnak okot". Véleménye szerint, ha Teherán továbbra sem biztosít nagyobb átláthatóságot, és nem ad meg minden szükséges információt a NAÜ ellenőreinek, akkor az ügynökség vizsgálatai végérvényesen zsákutcába jutnak, és nem fogja tudni teljes bizonyossággal feltárni, vajon vannak-e vagy nincsenek Iránnak rejtett nukleáris anyagai, illetve nem folytat-e titkos nukleáris tevékenységet.

A jelentés utal rá, hogy saját bevallása szerint Irán az urándúsítási program kezdete, 2007 eleje óta 480 kilogramm gyengén dúsított uránt halmozott fel. Egy atombomba gyártásához háromszor annyi, 1700 kilogrammnyi erősen dúsított urán szükséges.

A nyugati országok - élükön az Egyesült Államokkal - azt gyanítják, hogy Teherán, állításával ellentétben, nem pusztán békés célokra kívánja felhasználni a nukleáris energiát, programja valójában atomfegyver előállítására irányul.

Az év elején napvilágot látott hírszerzői értesülések szerint Teherán azzal próbál "katonai vetületet" biztosítani nukleáris törekvésének, hogy titokban összehangolja urándúsító tevékenységét rakétaprogramjával, robbanótöltetek kifejlesztésére irányuló tervezőmunkával és különféle robbantási kísérletekkel.

A NAÜ ennek a gyanúnak a tisztázására időpontokhoz kötött menetrendben állapodott meg Teheránnal, a mostani beszámoló ennek a folyamatnak a része. Az iráni vezetés váltig tagadja, hogy atomfegyverre szándékozna szert tenni, egyidejűleg pedig ragaszkodik ahhoz a "nyilvánvaló jogához", hogy nukleáris technológiával rendelkezzen.

Az IAEA bejelentése után Washington ismét az urándúsítás felfüggesztésére szólította fel Iránt, és közölte, hogy Teherán újabb szankciókat kockáztat ellenállásával. Számos ország, főként az Egyesült Államok és Izrael szerint a perzsa állam atomfegyver építésén munkálkodik, miközben Irán folyamatosan hangoztatja, hogy békés céljai vannak a dúsított uránnal.