Feltételesen szabadlábra helyezik David Irvinget, az ismert brit holokauszttagadót. Irvinget idén februárban ítélte letöltendő börtönbüntetésre egy bécsi bíróság, mert 1989-ben két ausztriai előadásában is megkérdőjelezte a holokausztot, ezt pedig az osztrák törvények büntetik.
A történészt visszaeső bűnösként fogták perbe az 1947-ben elfogadott tilalmi törvény (Verbotsgesetz) alapján. E törvény paragrafusai szerint 1-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik azokat, akik nyilvánosan tagadják a náci bűnöket.
David Irving
A férfi a februári bécsi tárgyaláson már nem cáfolta az auschwitzi gázkamrák létezését és a holokauszt megtörténtét. Kijelentette, hogy téves volt az ezzel ellentétes korábbi véleménye, és erre az utóbbi években fokozatosan jött rá. A 67 esztendős Irving elismerte, hogy elkövette a terhére róttakat. Egyebek között "metodikai hibának" minősítette, hogy korábban tagadta a gázkamrák létezését.
Mint mondta, korábbi véleményét Adolf Eichman egyik feljegyzése és az auschwitzi haláltábor parancsnokának a zsidók megsemmisítéséről szóló részletes feljegyzései hatására változtatta meg.
Az ügyész februárban mindenekelőtt azt hangsúlyozta a bíróság előtt, hogy Irving "minden más, csak nem történész", és történelemhamisítónak nevezte a vádlottat. Az ügyész szerint Irving csak "tárgyalástaktikai okokból" hangoztatta nézeteinek a megváltozását, mert a per megkezdéséig egészen más nézeteket hangoztatott.
Az Irvinggel szembeni ítélet szeptemberben emelkedett jogerőre a legfelsőbb bíróság döntése alapján. A testület akkor nem döntött arról, hogy meghosszabítják, vagy helybenhagyják-e az ítéletet, mert a kérdésről a bécsi tartományi legfelsőbb bíróságnak kellett döntenie. Ez a bírói fórum határozott úgy szerdán, hogy - tekintettel a bűncselekmény elkövetésének távoli időpontjára - három évi próbaidőre bocsátja Irvinget, és feltételesen szabadlábra helyezi az elítéltet, aki elhagyhatja Ausztriát.