A brit titkosszolgálatok Kofi Annan ENSZ-főtitkár után is kémkedtek az iraki háború előtt - állította csütörtökön a brit kormány egyik volt tagja. Egy vezető napilap szerint a háború előtt a brit külügyminisztérium is megkérdőjelezte a fegyveres beavatkozás törvényességét.

Clare Short egykori nemzetközi fejlesztési miniszter, a brit kormány belső kabinetjének volt tagja, aki éppen a háború elleni tiltakozásul mondott le tavaly posztjáról, a BBC rádiónak azt mondta: a háború előtti időszakban, amikor az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az új biztonsági tanácsi határozat érdekében rendkívüli nyomást fejtett ki a BT-tagokra, a brit titkosszolgálat Annan hivatalát is figyelte, jelentéseket szerzett be a főtitkárról, "annak kiderítésére, hogy mi is történik" (a végül soha meg született újabb iraki BT-határozat ügyében).

Nem kommentálják

A Downing Street-i miniszterelnöki hivatal csak annyit közölt első reakcióként, hogy hírszerzési ügyeket soha nem kommentál nyilvánosan, de a szóvivő hozzátette: a brit kormány mindig a nemzetközi joggal összhangban jár el.

Kiszivárogtatott

A londoni felsőbíróság éppen előző nap mentette fel rendkívüli feltűnést keltve Katharine Gun szakfordítót, a brit kormány lehallgató központjának (GCHQ) volt munkatársát. Gun ellen azért emeltek vádat, mert tavaly kiszivárogtatott egy elektronikus levelet, amelyben az Egyesült Államok a Biztonsági Tanács tagjainak titkos megfigyeléséhez kért brit segítséget az iraki háború előtti vita idején. Az amerikaiak azt remélték, hogy a brit kémszervezet segítségével meg tudják könnyíteni a háborúhoz szükségesnek tartott új ENSZ-határozat elfogadtatását. Az azonban még a volt GCHQ-alkalmazott kiszivárogtatásából sem derült ki, hogy a britek a főtitkár után is kémkedtek volna.

Nincs bizonyíték?

A vád végül nem terjesztett elő bizonyítékokat Katharine Gun ellen. A vezető ügyész közölte, hogy a vád ejtésének pontos okát nem kívánja feltárni. A The Guardian azonban tudni véli az okot: a vezető baloldali brit napilap értesülése szerint a vád ejtése előtt a védelem olyan bizonyítékokat terjesztett az ügyészek elé, amelyek szerint annak idején a brit külügyminisztérium is megkérdőjelezte az iraki háború törvényességét a fegyveres beavatkozásról intézkedő újabb BT-határozat hiányában. A védelem képviselője közölte a lappal: a vád ejtéséről szóló döntés előtt figyelmeztették az ügyészeket, hogy bírói úton fogják kikövetelni minden olyan jogi tanács nyilvánosságra hozatalát, amelyet a kormány annak idején az iraki háború törvényességéről kapott.