A megkérdezettek egynegyede azt nyilatkozta, szívesen élne ismét a milosevicsi Szerbiában. 25 százalék úgy értékelte, Szlobodan Milosevics néhai elnök helyes politikát folytatott Koszovó kapcsán. 27 százalék véli úgy, hogy jobb volt Szerbiában élni, amíg Milosevics szocialistái és Vojiszlav Seselj ultranacionalista radikálisai voltak hatalmon. Szerintük a Milosevics-rezsim 2000 októberében történt leváltása az ország hanyatlásának kezdetét jelentette.

Meggyőződésük, hogy Szerbia kénytelen volt belemenni a kilencvenes években vívott horvátországi, boszniai és koszovói háborúkba és egyáltalán szó sem volt arról, hogy agresszor lett volna. A megkérdezett polgárok 37 százaléka ennek fényében úgy értékelte, hiba volt Milosevicset kiadni a háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi törvényszéknek.

A polgárok 40 százaléka azonban nincs tisztában a realitásokkal, és nem tudja pontosan szétválasztani, Milosevics uralma alatt mi volt jó és mi rossz.

Szlobodan Milosevics a nyolcvanas évek végétől 2000. októberéig irányította Jugoszláviát. Erre az időszakra tehető az ország háborúskodása Szlovéniával, Horvátországgal, Bosznia-Hercegovinával, valamint Koszovóval. A nemzetközi közösség e háborúk miatt gazdasági büntetőintézkedéseket vezetett be az ország ellen. 1993 végén rekordméretű hiperinfláció uralkodott az országban. A gazdasági leépülés következtében a kilencvenes évek második felében telente mindennaposan voltak az áramkikapcsolások, sokszor napi 8-10 órára is. Milosevics ellen háborús bűnök miatt 1999-ben emelt vádat a Hágai Nemzetközi Törvényszék. Szerbia 2001 nyarán adta őt ki Hágának, ott halt meg 2006-ban.