A bukaresti NATO-csúcstalálkozón bejelentették: a katonai szervezetbe nem veszik fel a két szovjet utódállamot, Grúziát és Ukrajnát, de a döntést decemberben felülvizsgálják, jelentette a BBC.
A NATO bővítésének állomásai
1949: Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Olaszország, Norvégia, Portugália, USA;
1952: Görögország, Törökország;
1955: Német Szövetségi Köztársaság;
1982: Spanyolország;
1999: Csehország, Lengyelország, Magyarország;
2004: Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia.
2008: Albánia, Horvátország.
A napokban kisebb vihart kavart a német külügyminiszter nyilatkozata. Frank-Walter Steinmeier szerint Grúzia és Ukrajna esetleges meghívása rendkívüli módon megterhelné a NATO, illetve a Nyugat, valamint Oroszország viszonyát, s ezt – különösen Koszovó után – mindenképp el kell kerülni.
Több magas rangú konzervatív politikus csütörtökön élesen bírálta a szociáldemokrata külügyminisztert, felettébb szerencsétlennek nevezve, hogy a német elutasítást indokolva Moszkva magatartására hivatkozott.
Megsértődtek a mecedónok
Megerősítették azt is, hogy a Görögországgal folytatott névvita miatt Macedóniát nem hívják meg a szövetségbe, Albánia és Horvátország viszont csatlakozhat.
A macedón küldöttség tiltakozása jeleként kivonult a csúcstalálkozóról. A Bukarestben országa küldöttségét vezető Antonio Milososzki külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Macedónia lakosságának 90 százaléka a NATO-tagság odaadó híve, s a macedón tisztviselőknek szolidaritást kell mutatniuk a polgárokkal.
Macedóniát 1993-ban vették fel az ENSZ-be Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) ideiglenes néven. Görögország 1991 óta akadályozza az ország nemzetközi elismerését Macedón Köztársaság néven, arra hivatkozva, hogy ez az elnevezés görög történelmi örökség: egy észak-görögországi tartomány neve Makedónia. Athén attól tart, hogy Szkopje területi igényeket támaszthat Görögországgal szemben.
Franciaország visszatér
Nicolas Sarkozy francia elnök bejelentette: Franciaország még küld katonákat Afganisztánba.
Sarkozy francia elnök azt is elmondta, hogy az év második felében esedékes, december 31-ig tartó francia EU-elnökség után újra be akarja vonni országát az észak-atlanti szövetség integrált katonai szervezetébe.
Az Elysée-palota szerint a francia visszatérés feltétele, hogy "érzékelhető, gyakorlati és becsvágyó előrelépések" történjenek az európai védelmi rendszer megerősítése terén.
Az integrált katonai szervezetbe való visszatérésre – ahonnan de Gaulle tábornok 1966-ban vonta ki országát – a jövő áprilisi NATO-csúcs adhat alkalmat, amelyet Franciaország és Németország együtt szándékozik megrendezni Strasbourgban és Kehlben, közös határuk két oldalán. A szervezet főhadiszállása az ötvenes évektől kezdve 1966-ig Franciaországban volt, azóta a NATO nem tartott ott csúcstalálkozót.
De Gaulle döntésének hátterében az állt, hogy megkérdőjelezte a NATO nukleáris politikáját, az integrált katonai struktúrát és az Egyesült Államok vezető szerepét. Akit a téma bővebben érdekel, olvassa el François Le Blévennec visszaemlékezését>>>
Az Egyesült Államok és Csehország is befejezte a tárgyalásokat "az amerikai rakétavédelmi rendszerhez tartozó elemek" csehországi telepítéséről. A közzétett dokumentum szerint a radar telepítéséről szóló egyezményt "a közeli jövőben" írják alá.
A szervezet következő csúcsértekezletét Franciaország és Németország közösen rendezi meg. A döntés érelmében egy év múlva az észak-atlanti szövetség tagállamainak állam- és kormányfői a franciaországi Strasbourgban és a Rajna szemközti partján lévő német városkában, Kehlben találkoznak egymással.
A NATO történetében ez lesz az első közös rendezésű csúcsértekezlet.