Index Vakbarát Hírportál

A Putyin-korszak legsúlyosabb válsága

2004. szeptember 4., szombat 13:47

Vlagyimir Putyin népszerűsége a beszlani túszdráma előtt, politikai pályafutása alatt először, csökkent, mert szociális reformok miatt számos kedvezményt el kíván törölni. Egy német szakértő szerint egy sikeres csecsenföldi leválás példaként szolgálhatna Ingusföld és Dagesztán számára. Putyinnak hitelt érdemlő csecsenekkel a túszdráma ellenére is tárgyalni kellene.

Elnökségének legsúlyosabb válságát éli át Vlagyimir Putyin, nyilatkozta a Der Spiegel német hírmagazin elektronikus kiadásának Klaus Segbers német politológus. Az egyik berlini egyetem Kelet-Európa szakértője úgy vélte, hogy a megfigyelők jelen pillanatban nem tudják, mi lenne a megoldás Csecsenföldön, a Kaukázusban. A baszkföldi és az észak-írországi konfliktusok hasonlóak. Ezeken a helyeken is évtizedek óta próbálkoznak megoldással.

Leszálló ágba került

A terrorcselekmények mindenesetre az orosz elnök szempontjából nagyon kedvezőtlen időpontban történnek. Putyin első ízben próbál Oroszországban szociális reformokat megvalósítani, a nyugdíjasok és a veteránok számos kedvezményét el akarják törölni. Putyin népszerűségi mutatója első ízben leszálló ágba került, ez legsúlyosabb válsága azóta, hogy elnök, közölte a szakértő.

"A moszkvai színházban közel két éve történt túszejtés viszonylag elszigetelt eset volt. Az oroszok többsége nem érzett rokonszenvet a túszejtők iránt, Putyin az általános egyetértés légkörében cselekedhetett, nem érzett belpolitikai ellenszelet, amit most azonban érez" - tette hozzá Segbers.

Példaként szolgálhatna

Szerinte az érzelmi okokon kívül vannak más szempontok is, amelyek miatt Oroszország nem adja fel Csecsenföldet. Csecsenföld történelmileg a Szovjetunióhoz tartozott, és a rendszer bukása után a tagok egymás után váltak ki az unióból. Most nem akarják az orosz tagköztársaságokat is feladni. Egy sikeres csecsenföldi leválás példaként szolgálhatna Ingusföld és Dagesztán számára.

A túszejtők és támogatóik egy esetleges függetlenség után sem nyugodnának meg, s megpróbálnának a szomszédságban is iszlám hitre épülő államképződményeket létrehozni. Ezek a csoportok nem panaszkodhatnak pénzhiányra, az észak-kaukázusi harcosokat jemeni és szaúd-arábiai alapítványok pénzelik, közölte Segbers.

Tárgyalnia kellene

A szombati német lapok közül a Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy vélte, hogy Oroszország konfliktusa a csecsenekkel enyhébb is lehetne, s talán meg is lehetne oldani, ha az ország nyugati-demokratikus, jogállami civiltársadalom lenne, ám nem az.

Sokan mondják, hogy Putyinnak tárgyalnia kellene hitelt érdemlő csecsenekkel. Csecsenföld teljes függetlenségébe azonban nem egyezne bele, s helyében más vezetők is így tennének. Az oroszországi föderációt nem csak a Kaukázusban tarkítják muzulmán népek települési vidékei. Ezeknek a népeknek idővel kedvük támadna arra, hogy ugyanúgy cselekedjenek, mint a csecsenföldi irredenták. Már a távoli Baskíria muftija is iszlámista és Amerika-ellenes jelszavakat hangoztat - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Rovatok