Felakasztották Szaddám Huszeint, jelentette az amerikai kormány által finanszírozott al-Hurra televízió, valamint a Sky News. Huszeint az emberiség elleni bűntettekért ítélték halálra még novemberben, miután 2003 decemberében, kilenc hónap rejtőzködés után elkapták.

Az iraki bíróság ítéletét szombaton, magyar idő szerint hajnali négy óra előtt hajtották végre. A helyszínt kezdetben titokban tartották, de szombat délelőtt Számi al-Aszkari, Núri al-Máliki kormányfő munkatársa, aki jelen volt a kivégzésen, bejelentette: az ítéletet Észak-Bagdadban, az iraki katonai hírszerzés kázimíjai laktanyájában hajtották végre reggel fél 6 és fél 7 között.

A kivégzésről videófelvétel készült, ennek egy részét az iraki köztelevízió és más arab tv-csatornák szombat reggel, néhány órával Szaddám Huszein kivégzése leadták. A felvételen látszik, amint a símaszkos ítéletvégrehajtók Szaddám nyaka köré helyeznek egy fekete anyagot, majd a kötelet, majd pedig hogy az exdiktátor az akasztófa felé tart. A halál beálltát a tv-k nem sugározták.

Egyedül vagy hármasban?

Az állami Irakíja televízió azt jelentette, hogy Huszeint két vádlott-társával, Barzan al-Tikrítittel, Szaddám féltestvérével, a hírszerzés egykori főnökével, valamint Avad al-Bandarral, a volt iraki Forradalmi Törvényszék főbírájával együtt végezték ki helyi idő szerint hajnali hatkor. Őket szintén a különleges iraki törvényszéken 2005. október 19. és 2006. július 27. között lefolytatott per végeztével ítéltek halálra.

Núri al-Máliki iraki kormányfő és a Szaddám Huszein kivégzésén jelen volt három iraki illetékes szombat reggel azonban cáfolta az Irakíjának ezt az információját. Máliki azt nyilatkozta: Tikríti és Bandar ítéletét az id al-ahda muzulmán vallási ünnep vége után hajtják végre.

Egy mészárlást bizonyítottak rá

Szaddám Huszeint számos súlyos bűntettel vádolták, de csak a dudzsaili mészárlást tárgyalta részletesen a bíróság. A síita településen 1982-ben merényletet kíséreltek meg az elnök gépkocsioszlopa ellen. A sikertelen támadás után Szaddám kísérői a helyszínen agyonlőttek számos férfit.

A rajtaütés megtorlásaként a diktátor bombáztatta Dudzsailt, és leromboltatott ültetvényeket, amelyek a lakosság létalapjául szolgáltak. Később kivégeztetett több mint 140 férfit és ifjút. Több száz lakost – férfiakat, asszonyokat, gyermekeket, sőt aggastyánokat is – a hírhedt Nugra Szalman börtönbe küldtek; ez volt az ország egyik legszörnyűbb fegyintézete. A börtönlakók közül sokan meghaltak a fogva tartás embertelen körülményei következtében, mások nem élték túl a kínzásokat.

Mártírnak nevezte magát

A volt elnök kivégzése előtt írásban üzent az irakiaknak. Levelében mártírnak nevezi magát, viszont arra inti népét, hogy ne engedjenek a gyűlöletnek. A hívei válaszcsapásától tartva tartotta teljes titokban az iraki kormány az ítélet végrehajtásával kapcsolatos terv részleteit.

Szaddám Huszeint overálban akasztották fel. Csuklyát is akartak a fejére húzni, de nem engedte. Csak a Korán egy példánya volt nála. Halála fájdalommentes volt és pár percig tartott, írja a BBC.

Szemtanúk szerint a volt elnök elszántan és bátran ment a halálba. Muaffak ar-Rubai iraki nemzetbiztonsági tanácsadó, aki jelen volt az exelnök kivégzésén, azt mondta: Szaddám nyugodtan ment fel az akasztófa alá, nem próbált ellenállni és nem kért semmit. A kezében tartott Koránt ar-Rubai szerint valakinek el akarta küldeni.

Egy másik szemtanú, Munír Haddád bíró szerint Szaddám utolsó szavai ezek voltak: "Remélem, egységesek maradtok, s óva intelek benneteket: ne bízzatok az iráni koalícióban, ezek az emberek veszélyesek". Az exelnök nyilván a síiták uralta, hatalmon lévő koalícióra utalt, amelyet sok szunnita az iráni befolyás eszközének tekint.

Tikritbe szállították a holttestet

Szaddám Huszein holttestét egyik ügyvédje szerint a volt elnök szülővárosába, Tikrítbe szállították. A libanoni Busra al-Halíl elmondása szerint a szombat hajnalban felakasztott Szaddám holttestét egy amerikai repülőgépen vitték a család otthonának számító Tikrítbe, s ott átadták helyi törzsi vezetőknek, hogy eltemessék.

Az ügyvédnő úgy tudja, hogy az exdiktátor jordániai emigrációban élő lánya, Ragd kapcsolatban áll annak a törzsnek a vezetőivel, amelyhez a család tartozik, hogy eldöntsék, mi a biztonságosabb temetkezési hely, a Tikrít melletti Audzsa, ahol a család halottai nyugszanak, vagy a szunnita lázadás székhelyeként ismert Ramádi. Halíl szerint a temetésre vasárnap sor kerülhet. Ragd korábban azt kérte az iraki hatóságoktól, hadd temettesse el apját ideiglenesen Jemenben.

Bush szerint ezzel nincs vége az iraki erőszaknak

George Bush amerikai elnök szombaton közölte: Szaddám Huszein kivégzése az iraki nép és az amerikai katonák számára nehéz év végét jelenti, de a volt iraki elnök halála nem állítja meg az erőszakot az arab országban. Közleményében az amerikai elnök kiemeli, hogy Szaddám kivégzése fontos mérföldkő egy olyan demokrácia felé vezető úton, amely képes kormányozni, fenntartania és megvédenie önmagát, és szövetséges lesz a terrorizmus elleni háborúban.

"Az Irakban állomásozó amerikai erők magától értetődően bármikor magas szintű készültségben vannak, mivel a jelenlegi biztonsági helyzetben és amiatt lépnek fel" – közölte Bryan Whitman, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője pénteken, néhány órával Szaddám Huszein kivégzése előtt.

Akik örültek a kivégzésnek

Elszámoltatták Szaddám Huszeint az iraki nép ellen elkövetett bűnei közül néhányért - így kommentálta a néhai iraki diktátor kivégzését szombaton Margaret Becket brit külügyminiszter. Tony Blair brit miniszterelnök szóvivője azt mondta, hogy Beckett nyilatkozata az egész kormány álláspontját tükrözi, beleértve a kormányfőt, és nem hiszi, hogy Blair ehhez bármit hozzáfűzne.

A volt iraki diktátor kivégzése mindazonáltal nehéz helyzetbe hozta a brit kormányt, amely ellenzi a halálbüntetést. Beckett is megjegyezte, hogy kormánya a halálbüntetés ellen van, függetlenül az elkövető személyétől vagy a bűncselekmény jellegétől, és ezt az iraki hatóságoknak is tudomására hozták. "Azonban tiszteletben tartjuk döntésüket, mint egy szuverén állam döntését" - tette hozzá.

A francia külügyminisztérium közleményében arra szólította fel az irakiakat, hogy Szaddám Huszein kivégzése után "vessék tekintetüket a jövőbe, és munkálkodjanak a nemzeti megbékélésen". John Howard ausztrál miniszterelnök szerint a kivégzés jelentős esemény volt, mert az irakiak tisztességes bírósági tárgyalást biztosítottak a "brutális diktátor" számára. Alexander Downer ausztrál külügyminiszter fontos lépésnek nevezte a kivégzést az iraki nemzeti megbékélés folyamatában.

Izrael véleménye szerint Szaddám Huszein volt iraki elnök kivégzésével "helyreállt az igazságosság rendje". "Egy olyan emberről van szó, aki többször tűzbe és vérbe borította a Közel-Keletet, aki vegyi fegyvereket vetett be saját népe ellen, és aki személyes felelősséget visel több ezer ember haláláért" - közölte szombaton egy neve elhallgatásához ragaszkodó magas rangú izraeli illetékes.

Irán üdvözölte a volt iraki diktátor kivégzését, amelyet Hamid Reza Aszefi iráni külügyminiszter-helyettes "az irakiak győzelmének" minősített. Irak Szaddám Huszein uralma idéjén, 1980-ban háborút indított Irán ellen, amely nyolc évig tartott, és becslések szerint mintegy egymillió emberéletet követelt.

És akik elítélték

India viszont csalódottságának adott hangot a volt iraki elnök kivégzése felett, és kifejezésre juttatta aggodalmát, hogy az esemény növelheti a felekezeti erőszakot Irakban.

Tragikus hibának minősítette Szaddám Huszein kivégzését Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament alsóháza (duma) külügyi bizottságának elnöke. Az Eho Moszkvi rádióban nyilatkozva szombaton Koszacsov úgy vélekedett, hogy az ellentétektől szabdalt Irak a szétesés határára került.

Az orosz külügyminisztérium nyilatkozatban is kifejezte sajnálkozását a kivégzés felett. A Mihail Kaminyin szóvivő által ismertetett dokumentum szerint Szaddám Huszein kivégzése a katonai és politikai helyzet kiéleződéséhez vezethet Irakban, és növelheti a felekezetközi feszültséget. Az orosz tárca sajnálkozását fejezte ki, hogy nem találtak meghallgatásra több ország és nemzetközi szervezet felhívásai, melyekkel az iraki vezetést arra igyekeztek rábírni, hogy tartózkodjék a halálos ítélet végrehajtásától.

Tragikus és elszomorító fejleménynek minősítette Szaddám Huszein kivégzését a Vatikán szóvivője, Federico Lombardi, aki szerint ez az esemény tápot adhat a bosszúnak és az újabb erőszaknak. A vatikáni rádióban nyilatkozva a szóvivő megismételte a szentszéki álláspontot, mely szerint a halálbüntetés nem igazolható, "még súlyos bűnök elkövetésében vétkes személyek esetében sem".

Ugyancsak elítélte Szaddám Huszein kivégzését a Human Rights Watch nemzetközi emberjogvédő szervezet. Mint Richard Dicker, a HRW illetékese közölte, a volt iraki diktátor bűnei nem igazolhatják a kivégzést, amelyet egy "mélységesen szabálytalan" perben hozott halálos ítélet nyomán hajtottak végre.

Fauzi Barhúm, a palesztin kormányt vezető Hamász radikális mozgalom szóvivője szerint Szaddám Huszein kivégzése "politikai merénylet, amely megsért minden, a hadifoglyokra vonatkozó nemzetközi jogszabályt". A szóvivő, aki hangsúlyozta, hogy Szaddám Huszein álláspontjuk szerint "hadifogolynak" minősült, azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy "minden vörös vonalat átlépett". Igazságtalannak minősítette a pert, és elítélte azt a tényt, hogy a kivégzést az íd al-adha muzulmán ünnep kezdete előtt nem sokkal hajtották végre, amivel az amerikaiak szerinte fenyegetést intéztek minden arab felé.

Szaddám Huszein kivégzésével tragikus véget ért a nevével fémjelzett rendszer - hangoztatta szombaton az Arab Liga és reményét fejezte ki, hogy az iraki exdiktátor felakasztása nem rontja a biztonsági helyzetet az arab országban. Alaa Rosdi, az Arab Liga főtitkárának szóvivője a Mena hírügynökség által idézett nyilatkozatában egyúttal hangsúlyozta: meg kell őrizni Irak egységét és az érintett feleknek további erőfeszítéseket kell tenniük az iraki nemzeti megbékélés érdekében, hogy az arab ország kilábalhasson jelenlegi válságából.

A szunnita Szaúd-Arábia bírálta a síita vezetésű iraki kormányzatot, amiért Szaddám Huszeint az íd al-adha vallási ünnep idején és szaúdi megítélés szerint átpolitizált peres eljárásban hozott halálos ítélet alapján végezték ki. Az al-Ihbáríja állami televízió műsorát megszakítva ismertetett egy közleményt, amely szerzője meglepetését és rosszallását hangoztatta, hogy az ítéletet az iszlám szent hónapok idején, az íd al-adha első napján hajtották végre. A szaúdi állásfoglalás kitért arra is, hogy a hosszú időn át hatalmon volt iraki vezető esetében arra számítottak, a per hosszabb ideig tart majd, nagyobb pontosságot tanúsítanak alatta és az eljárást nem hatja át a politika.

Egyiptom - az arab világ vezető hatalma - szintén rosszallta, hogy Szaddám Huszeint az íd al-adha első napján végezték ki. A kairói külügyminisztérium szóvivője szerint a kivégzésre kiválasztott időpont "nem veszi tekintetbe a muzulmánok érzékenységét és a megbocsátás e napjának szent voltát".

A magyar külügy egy sor tömeggyilkosságról beszél

Szaddám Huszein rászolgált a legsúlyosabb büntetésre - kommentálta a volt iraki elnök kivégzésének hírét szombaton a magyar külügyminisztérium szóvivője. Polgár Viktor utalt arra, hogy a volt iraki elnök "többszörösen vétkes egy sor tömeggyilkosságban". Emlékeztetett arra is, hogy Szaddám Huszein két háborút indított, az egyiket Irán, a másikat Kuvait ellen. Mint fogalmazott, most néhány bűncselekményéért a bíróság előtt, normális jogi eljárásban mondták ki a bűnösségét.

Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet a szóvivő, hogy "a magyar jogrend az európai értékekkel összhangban nem fogadja el a halálbüntetés semmilyen formáját sem". Magyarországnak, ahogy a térség más államainak és az egész világnak, fontos Irak stabilitása. Úgy véljük, hogy a "kibontakozáshoz, a stabilitás megteremtéséhez elengedhetetlen az igazságtétel" - hangoztatta a külügyi tárca szóvivője.

Sólyom ellenzi a halálbüntetést

A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) teljes mértékben egyetért az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország külügyminiszterének nyilatkozatával, amely szerint az Európai Unió határozottan ellenzi a halálbüntetést - közölte Wéber Ferenc, a KEH sajtófőnöke Szaddám Huszein volt iraki elnök kivégzésével kapcsolatban az MTI érdeklődésére szombaton. A sajtófőnök elmondta: a KEH abban is egyetért a finn külügyminiszterrel, hogy a halálbüntetést ilyen súlyos bűncselekmények esetében sem lett volna szabad végrehajtani, noha nem fér kétség Szaddám Huszein bűnösségéhez.