A román Állambiztonsági Osztályt (ismertebb nevén Szekuritátét) az 1989-es forradalmat vezérlő Nemzeti Megmentési Front tanácsának 33. számú rendeletével (1989. december 30.) szüntette meg. Románia ekkor több hónapig nemzetbiztonsági szervezet nélkül létezett (ebből az időszakból datálódik két bányászjárás és a márciusi marosvásárhelyi események, csak hogy a fontosabb konfliktusokat említsuk).

A ,,szeku" örököse rövid élete alatt igen sok botrányba keveredett.

1990. március 26-án alakítják a Román Hírszerző Szolgálatot (Serviciul Roman de Informatii). Ion Iliescu akkori államfő egy modern, a nyugati szolgálatok mintájára modellezett szolgálatot ígért, ám ez Illiescu ezen bevállalása is ámításnak bizonyult.

Az új hírszerző szolgálat megtartotta a Szekuritáté szerkezeti felépítését, embereit és módszereit, sokszor a politikai harcok meghatározó tényewzője volt. Az első igazgató, az április 26-án kinevezett Virgil Magureanu, tudományos szocializmust tanított a Stefan Gheorghiu pártakadémián és a Bukarest Egyetemen.

A második az új államelnökkel együtt jött: 1997-ben a liberális Costin Georgescu lett a hivatal vezetője. Hivatalba iktatását azonban rögtön egy kínos botrány követte: egy svájci diplomata beismerte, hogy 1991 és 1997 között titkos iratokat árusított az RHSZ-nek.

A botrányok azonban már a szolgálat három hónapos létezésekor jelentkeztek. Virgil Magureanut sorozatosan vádolták azzal, hogy a RHSZ saját elnökjelölte(ke)t állítana. A bányászhadjáratok háttérembereként többen is megnevezték az egykori kémfőnököt. Kis falusi kúriájának építése körül is illegális pénzek halmozódtak fel.

A Szekuritáté Fekete Könyve

Ion Mihai Pacepa a Szekuritáté századosa 1978-ban, a Ceausescu korszak fénykorában hagyta ott az országot és az Amerikai Egyesült Államokban keresett menedéket. A Szekuritáté Fekete Könyve című könyvében a román hírszerző szolgálat nemzetellenes jellegét tárgyalja. A magasrangú tiszt még a mai napig is ellentmondásos személyiség a román hivatalosságok szemében: egyesek szerint hazaáruló mások szerint hős. Egy biztos: amerikai száműzetéséből a mai napig sem tudott visszatérni Romániába.

A Román Hírszerző Szolgálat 10 éves fennállásának történetét több nagyobb jelentőségű botrány kkísérte.

1991-ben a Romania libera napilap egy Bukarest közeli megyében lévő mezőn a volt Szekuritáté és az RHSZ-hez tartozó titkos aktákat fedez fel. A lazán elföldelt papírok az 1990. június 13-15-i bányászhadjáratról és a titkosszolgálat akkor betöltött szerepéről szóltak. Az ügyet egy óriási elbocsátás hullám hallgattatta el: az RHSZ alkalmazottak 30 százaléka távozik ,,kényszerült".

1995 tavaszán maga Illiescu került a botránykrónikába: egy volt KGB ügynök kijelentette: Románia akkori államfője a szovjet titkosrendőrség munkatársa volt. A román sajtó felkapta a témát, a Ziua riporterei mélyebben foglalkoztak a dologgal. Később kiderült, hogy a RHSZ munkatársai követték, figyelték és folyamatosan filmezték a Ziua újságíróit. A riporterek észrevették az őket követő ügynököket, rendőrök segítségével igazoltatták. Az RHSZ szóvivője tagadta, hogy az újságírókat követték volna, azt mondta, hogy egy állítólagos ,,kémet" figyeltek, aki történetesen az újságírókkal egy helyen tartózkodott.

1996. májusában egy sajtótájékoztatón Corneliu Vadim Tudor, a nacionalista Nagyrománia Párt elnöke bemutatta a sajtónak Constantin Bucur kapitányt, aki szerinte folyamatosan szolgáltatta a pártelnöknek a RHSZ által lehallgatott telefonbeszélgetések felvételeit. A megfigyeltek között újságírók, pártemberek, neves személyiségek szerepeltek. A kapitányt kirúgták az RHSZ-ből, később két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

1997 októberében a Belügyminisztérium elrendelte Virgil Magureanut ex-RHSZ igazgató szülőfalujában épült, már említett ingatlan-ügyének kivizsgálását. A rendőrségi jelentések szerint a 843 millió lejes (több mint 100 millió forintos) kiskastély felépítéséhez önkormányzati és RHSZ pénzeket is használtak. A házban például az egész falut kiszolgáló telefonközpont is helyet kapott. Magureanu a mai napig is tagadja a vádakat, és annak ellenére, hogy 28 kötetnyire dagadt az iratcsomó a volt RHSz igazgatót nem bántották.

Constantin Alexa, a Területi és Állami Integritás osztály munkatársaként azt a feladatot kapta, hogy az RMDSz berkeiből egészségügyi miniszternek kinevezendő Bárányi Ferencről állítson össze egy összefoglalót. A szigorúan titkos adatokat - mely szerint Bárányi a román állam egysége ellen munkálkodik, hiszen veje a magyar hírszerző szolgálat Erdélyben dolgozó ügynöke, és több közismerten a magyar hírszerzésnek dolgozó diplomatával áll kapcsolatban - a magyarellenes Cotidianul újságban szellőztették meg. (Bárányi régebb önként bevallotta: a régi Szekuritáté informátora volt.) Később az RHSz cáfolja Alexa kapitány értesüléseit, az RHSZ munkatársát pedig három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélik.