Betilthatják a nyíltan fasiszta, holokauszt-tagadó Szlovák Testvéri Közösséget. A hitlerista Hlinka Gárda egyenruhájában parádézó fiatalok mellett most már a rasszista erőszak is mindennapos lett Szlovákiában.
A Szlovák Testvéri Közösség - Nemzeti Párt (SP-NS) nevű újnáci párt betiltását vizsgálja az Alkotmánybíróság. Szlovákia fiatal demokráciájában még soha nem volt példa hasonló intézkedésre.
A Szlovák Testvéri Közösség - Nemzeti Párt (SP-NS) Szlovákia különböző városaiban rendez erőfitogtató demonstrációkat. Ilyenkor néhány száz fős alakulataik a Hitler csatlósaként fennállt egykori szlovák fasiszta bábállam félkatonai szervezetének egyenruháit utánzó öltözékben, katonai terpeszben "strázsálnak" egy-egy város főterén, ahol a szónokaik fasiszta eszméket hirdetnek. Programjuk szerint véget akarnak vetni a demokratikus parlamentarizmusnak, helyette rendi társadalmat, homogén nemzetállamot szorgalmaznak, ideológiájuk nacionalista és fajgyűlölő, tagadják a holokauszt bűneit, éltetik Trianont.
Az értékrendjét nyíltan vállaló szervezet gyülekezési jogával élve két éve rendszeresen szervez utcai demonstrációkat. Augusztusig minden akciójuk rendben zajlott, nem érkezett panasz törvénysértésről. A nyár végén azonban az 1944-es fasisztaellenes Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulóján fennhangon szidalmazták a felkelőket és több kisebbséget Zólyomban és Besztercebányán. Ezt követően tartóztatták le Marian Kotleba középiskolai tanárt, a SP-NS vezetőjét az emberi- és szabadságjogok elleni szervezkedés vádjával.
A múlt hónapban a SP-NS a Pozsony környéki Modoron tartotta rendezvényét, ahol közel kétszázan vonultak fel a hitlerista Hlinka Gárda sötét egyenruháiban. A párt tagjai uszító tartalmú röplapokat osztogattak a helyi lakosoknak, a rendőrség ezt követően oszlatta fel a gyűlést.
November elején ismeretlen tettesek megtámadtak a pozsonyi Duna-parton hét fiatalt, akik közül az egyiket számos késszúrással megölték, két társát súlyosan megsebesítették. Az Emberek a Rasszizmus Ellen (LPR) nevű civil szervezet szerint a támadás indítéka fajgyűlölet volt.
A rendőrség túl azon, hogy nagy erőkkel nyomoz, nem tud semmi közelebbit mondani, közvetlen kapcsolat a SP-NS és a gyilkosság között nem feltételezhető. A szervezetre irányuló figyelem növekedését jelzi, hogy betiltották a november 17-re, a rendszerváltás évfordulójára tervezett tüntetésüket. A szlovák köztársasági elnök pozsonyi hivatala elé meghirdetett akció ellen a legfőbb ügyész is kifogást emelt.
Az évforduló előestéjén őrizetbe vették uszító röplapok osztogatásának vádjával a testvériség alelnökét és két további tagját. Az eseményről szóló tudósítások egyenruhás résztvevőkről nem számoltak be, kizárólag néhány, ideológiai hovatartozásukat nem hangsúlyozó "érdeklődőről". Figyelmet érdemel, hogy Szlovákia szerte egyre aktívabbak a szélsőséges eszméket képviselő szervezetek.
Szlovákia legfőbb ügyésze nyár végén, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) egyik képviselőjének interpellációja, majd panasza nyomán kezdett vizsgálódni az SP-NS hivatalos bejegyzésének, illetve magatartásának törvényessége ügyében. Az újnáci párt betiltását a főügyész a modori esetet követően indítványozta.
Dobroslav Trnka indoklása szerint a szlovákiai városokban rendre erődemonstrációkat rendező párt alapszabályzata, programja és tevékenysége ellenkezik az alkotmánnyal, az ország jogrendjével és a Szlovákia által aláírt nemzetközi egyezményekkel. Az ügy a legfelsőbb bíróság döntésére vár.
A közvélemény, a sajtó, és a parlamenti pártok is a betiltást támogatják, mitöbb a Szlovák Nemzeti Párt vezére, a zsolnai polgármester Ján Slota is a betiltás mellett foglalt állást. Elemzők szerint kizárólag a konkurencia megbénítása a célja. Slota a gyilkosság kapcsán azt is elmondta, hogy érdemes volna mérlegelni a halálbüntetés ismételt bevezetését.
Az Együttélés pártja -, akik 1998-tól a MKP részeként működnek -, már 1997-ben, nyilatkozatban emeltek kifogást az egyébként nyíltan magyarellenes Jan Slota túlzottan nacionalista megnyilvánulásai ellen. A Határon Túli Magyarok Hivatala évente régióelemző jelentést készít, amelynek 2005-ös kiadása szerint "az Alkotmány önálló fejezetben foglalkozik a kisebbségek jogállásával, a deklarált jogokat azonban mind a mai napig nem foglalták össze egy egységes törvénybe, amely konkrétan szabályozná a nemzeti kisebbségek lehetőségeit". Az elmúlt két évben a Szlovák Nemzeti Tanács egyetlen olyan törvényt sem fogadott el, amely erősítette volna a nemzeti kisebbségek jogállását.