Az Oscar-II osztályú, Kurszk névre keresztelt mélységjáró a feltételezések szerint "idegen testtel", egy hajóval vagy egy másik tengeralattjáróval ütközött össze vasárnap, majd a Barrents tenger fenekére süllyedt, Murmanszktól 330 km-re északkeletre. A reaktorokat leállították, így a száz méter mélyen fekvő hajóra csak akusztikus módszerekkel sikerült rátalálni, miután a rádiója elhallgatott. A nemzetközi vizeken történt baleset pontos körülményeit nem sikerült tisztázni, csak annyit tudni, hogy súlyosan megsérült a hajó orr-része és a hajtóműve is. Négy hajórekeszt elöntött a víz.

Rosszak a legénység esélyei?

A hajóban rekedt, több mint százfős legénység egyelőre életben van, mert a tengeralattjáró rendkívül gyors elsüllyedését követően visszahúzódtak a hátsó részekbe. Bár életben tartásukról búvárharang segítségével akár négy hónapig is lehet gondoskodni, egy brit katonai szakértő szerint a következő 48 óra kritikus lehet kimentésük sikere szempontjából. Szakértők szerint a tény, hogy a Kurszk ilyen gyorsan elsüllyedt, jelzi, hogy nagy a baj, mert a hajót úgy tervezték, hogy baj esetén a felszínen maradjon azért, hogy a mentés könnyebb legyen. Vlagyimir Kurojedov tengernagy, az orosz flotta főparancsnoka az orosz hírügynökségnek adott nyilatkozatában elismerte: kicsi az esély a legénység túlélésére.

A mentés részleteiről várhatóan csak ma döntenek, miután sikerült pontosan felmérni a sérüléseket. Az orosz flottaparancsnokság több mentőhajót is a térségbe irányított, de a rossz időjárás és erős hullámverés eddig megnehezítette a munkát. Oroszországnak amerikai, francia és brit részről is segítséget ajánlottak a mentéshez, de az orosz hadiflotta közleménye szerint minden szükséges eszközzel rendelkezik a haditengerészet a baleset helyszínén.

Szakértők szerint több lehetőség is kínálkozik a legénység felszínre juttatására. Egy CNN-nek nyilatkozó katonai tanácsadó szerint ebből a mélységből elvileg a felszínre úszás sem lehetetlen. A Népszabadságnak Sárhidai Gyula katonai szakértő elmondta, a legvalószínűbb mentési eljárás az a módszer, amikor kábelen bocsátanak alá egy búvárharangot, négyesével-ötösével juttatva így ki a hajózókat; nem lehetetlen azonban, bár bonyolultabb és veszélyesebb, a mini-tengeralattjárók vagy a búvárruhák alkalmazása sem.

Norvégiában eközben összehívták a nukleáris válságbizottságot, bár az orosz jelentések tagadták, hogy a Kurszk atomfegyvert szállított volna, és reaktorszivárgásról sem érkezett hír. A rádiókapcsolat megszakadta óta azonban nem sikerült felvenni a kapcsolatot a hajóval, így a pontos helyzetről senki nem rendelkezik megbízható információkkal.

A baleset okai homályosak

A Kurszk Típus: Oscar-II besorolású atommeghajtású tengeralattjáró, elsősorban felszíni célpontok megsemmisítésére Épült: 1994-ben Felszerelése: 65 önvezérlő torpedó vagy SS-N-19-es osztályú - hagyományos vagy nukleáris robbanófejjel ellátott - robotrepülőgép. Meghajtása: egy dupla, összesen 380 MWatt teljesítményű atomreaktor Méretei: 154m hosszú, 18,2m széles, merülése 9m Maximum merülése 500m, sebessége 28 csomó (tengeri mérföld/óra) víz alatt, 15 csomó felszínen Vízkiszorítása: 13 900 tonna

A keddi orosz napilapokban más feltételezések is napvilágot láttak a baleset okait illetően.A lapok a baleset okait találgatva nem zárják ki az ütközés, egy robbanás, egy esetleges, torpedóindítás közbeni vízbetörés vagy a tűzvész lehetőségeit sem. A Nyezaviszimaja Gazeta azt feltételezi, hogy a baleset oka valamelyik létfontosságú berendezés hibája lehetett. Az orosz hadsereg és haditengerészet kritikus alulfinanszírozottsága ugyanis közismert, a haditechnika előírásszerű karbantartása nagyon gyakran elmarad. Az orosz lap kitér arra, hogy a tengeralattjáró legénysége a torpedóvető nyílásokon keresztül menekülhet, vagy a törzs központi részébe épített mentőkamrát is használhatja, amennyiben a hajó elhagyására kapnak parancsot a tengerészek.

A Kommerszant Daily szerint robbanás történt a Kurszkon. Az orosz napilap szentpétervári hajós forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az Északi Flotta gyakorlatain részt vevő hajókon vasárnap, röviddel dél előtt nagyobb víz alatti robbanást regisztráltak. Valószínűleg a Kurszk akkumulátorainál következhetett be a detonáció.

A Pentagon szerint egy amerikai megfigyelőhajó a közelben tartózkodott, amikor a baleset történt, de Washingtonban tagadták, hogy annak bármi köze lenne a Kurszk elsüllyedéséhez. A hétvégén két amerikai tengeralattjáró is volt a Barrents tengeren, és egyikük beszámolt egy szombaton hallott, vízalatti robbanásról. A Pentagon szóvívője ugyanakkor nem válaszolt arra a kérdésre, volt-e amerikai tengeralattjáró a térségben a Kurszk balesete idején.

Több atom-tengeralattjárót ért már baleset

Nem ez az első atom-tengeralattjáró, ami ilyen súlyos balesetet szenved. 1989-ben a szovjet Komszomolec gyulladt ki ugyanezeken a vizeken. A hajó teljes nukleáris arzenállal felszerelve süllyedt ezerhétszáz méter mélységbe, és máig is ott hever; védőburok veszi körül megakadályozandó a rádioaktív anyagok kiszivárgását. Stockholm kikötőjében szintén szovjet tengeralattjáró merült el. A Greenpeace zöldszervezet szerint több mint ötven nukleáris robbanófej hever a tengerek és óceánok fenekén, bár szakértők szerint ezek nem jelentenek komoly veszélyt a környezetre.

Orosz-szovjet tengeralattjáró-balesetek 1986 október: egy atomfegyverekkel felszerelt tengeralattjáró kigyulladt és elsüllyedt a Bermudáktól 600 mérföldnyire keletre 1989 április: a Komszomolec atommeghajtású tengeralattjáró - szintén tűz miatt - elsüllyedt a Barents-tengeren, a fedélzetén lévő hatvankilenc matrózból negyvenkettő meghalt 1992 június: egy tengeralattjáró fedélzeten történt robbanás egy embert megölt és többeket megsebesített, amíg a hajót az északorosz kola-félszigeti kikötőben javították 1992 november: újabb tengeralattjáró gyullad ki az északi-tengeri Murmanszkban 1993 nyara: egy fedélzeten történt balesetben huszonegy hajózó halt meg egy atom-tengeralattjárón 1994 március: két orosz tengeralattjáró kishiján összeütközött, súrolták egymást gyakorlat közben 1995 szeptember: egy tengeralatjáró hűtőrendszere leállt és le kellett kapcsolni a reaktort, nehogy túlmelegedjen.

Szakértői vélemények a mentés lehetőségeiről Szakértők szerint több lehetőség is kínálkozik a legénység felszínre juttatására. Egy CNN-nek nyilatkozó katonai tanácsadó szerint ebből a mélységből elvileg a felszínre úszás sem lehetetlen. Szerinte már történt is hasonló, a brit királyi flotta egy korábban elsüllyedt tengeralattjárójáról már "mentettek" így ki embereket. Az orosz hajózókat egyébként kiképezték erre, ám szakértők figyelmeztettek, hogy a Barrents-tenger jéghideg vizében kicsi esélyük volna a túlélésre. A Népszabadságnak Sárhidai Gyula katonai szakértő elmondta, a legvalószínűbb mentési eljárás az a módszer, amikor kábelen bocsátanak alá egy búvárharangot, négyesével-ötösével juttatva így ki a hajózókat; nem lehetetlen azonban, bár bonyolultabb és veszélyesebb, a mini-tengeralattjárók vagy a búvárruhák alkalmazása sem. Egy orosz matróz, akit korábban hasonló balesetet ért, emlékeztetett, hogy komoly nehézséget jelent az, hogy a nyomáskülönbség miatt nagyon lassan kell a felszínre hozni a lentrekedteket, megelőzendő a komoly egészségkárosodást. Egyes vélemények szerint elképzelhető az egész tengeralattjáró kiemelése is: ebben az esetben hatalmas, egyenként négyszáz tonna vízkiszorítású tömlöket erősítenének a póruljárt jármű oldalára, amiket aztán sűrített levegővel töltenének meg.