Magyar idő szerint ma hajnalban Trump elnök elhagyta a Walter Reed katonai kórházat a Maryland állambeli Bethesdában, hogy autóval, majd Marine One nevű elnöki helikopterével visszatérjen a Fehér Házba, ahol az erkélyről maszkját levéve röviden integetett is. Kezelésével és állapotával kapcsolatban is sok azonban a kérdőjel, mivel az elnöknél alkalmazott eddigi terápia semmiképpen sem mondható szokványosnak. Donald Trumpot pénteken szállították kórházba, az első közlések szerint mindössze óvatosságból, erről azonban hamarosan kiderült, hogy nem teljesen igaz. Mint megírtuk, az elnök többféle kezelést is kapott, melyek részben ellent is mondanak egymásnak. A nála alkalmazott szerek egyikét, a vírust neutralizáló, a Regeneron Pharma által gyártott, kísérleti stádiumban lévő antitestkoktélt a betegség kifejezetten korai fázisában, a súlyosabb szövődmények, sőt, a kórházi kezelés szükségessé válásának megelőzésére tesztelik, míg az alkalmazott másik két készítményt, a vírusölő Remdesivirt és az immungátló Dexamethasone-t kifejezetten súlyos esetekben vetik be általában, és semmiképpen sem az antitestkoktéllal egyidőben.
„Valamelyest új vizeken hajózunk, mivel ennyire korai stádiumban nem szoktuk ezeket a szereket alkalmazni”
– nyilatkozta Dr. Sean Conley, az elnök személyes orvosa, aki most először ismerte el, hogy
Donald Trump pénteken és szombaton is oxigénkezelésre szorult
átmenetileg (eddig ezt tagadta, illetve kikerülte a választ erre a kérdésre). „Még bent vagyunk az erdőben, de ha a mai napon is túl leszünk, minden okunk meglesz a bizakodásra” – folytatta Conley doktor. Arra továbbra sem adott választ, hogy mikori keltezésű az elnök utolsó negatív koronavírustesztje, így azt sem tudni, pontosan mikor fertőződhetett meg. Donald Trump orvosa annyit elárult, hogy a Fehér Házban „rendszeresen tesztelnek”, de a legtöbb vizsgálat ún. gyorsteszt, ami nem teljesen megbízható. Az elnök megbetegedése óta Donald Trump legközelebbi munkatársairól is kiderült, hogy fertőzöttek, így például sajtófőnöke, Kayleigh McEnany, illetve korábbi tanácsadója és bizalmasa, Kellyanne Conway, az Ovális Iroda igazgatója, Nick Luna, sőt az elnök kampánymenedzsere, Bill Stepien is. A Remdesivir-kezelést egyébként öt, egymást követő napon adott infúzióval végzik, az elnök viszont csak három napon át volt kórházban. Ebből esetleg arra lehet következtetni, hogy a többi adagot a Fehér Házban kapja majd meg. Az elnök betegsége miatt több nagy kampányrendezvényét is törölni kellett, és nem világos, hogy mikor tudja folytatni ilyen irányú tevékenységét.
„Hamarosan újraindítom az országot átszelő kampányútjaimat!”
– jelentette be Trump elnök, de az még egyáltalán nem világos, hogy erre hol és mikor kerülhet sor. Az elnök betegsége alatt a Mike Pence alelnök saját kampányútjaira fordított figyelem jelentősen megnőtt. Van is miért izgulni, hiszen a másik jelölt, Joe Biden immáron 10 százalék körüli előnnyel vezet. Pence szerdán a demokrata párt alelnökjelöltjével, Kamala Harrisszel fog nyilvános vitát folytatni, és már meg is érkezett a helyszínre, Salt Lake Citybe. Az alelnök hétfőn újra negatív Covid-tesztet produkált, így egyelőre sikerült elkerülnie a már az elnök közvetlen közelében fertőző virust.
Elnöki megjelenéssel: zakóban, íróasztalnál, mappák előtt ülve, háta mögött az amerikai zászlóval jelentkezett be több tízmillió Twitter-követőjénél Donald Trump a kórházból egy négyperces videófelvételen.
Az elnök ezen – helyi idő szerint még szombaton – azt bizonygatja, sokkal jobban érzi magát annál, mint amikor koronavírus-fertőzéssel előző nap a Walter Reed egészségügyi központba vitték, és hamarosan újra ereje teljében lesz.
Vissza kell térnem, mivel továbbra is azon kell fáradoznunk, hogy naggyá tegyük Amerikát
– mondja a felvételen az elnök, régi kampányszlogenét ismételve meg.
Ugyanakkor a Fehér Ház stábfőnöke, Mark Meadows nem sokkal korábban azt mondta amerikai újságíróknak, az elnök állapota aggodalomra ad okot, és a következő 48 óra kritikus lesz.
Szombaton az Index is írt róla, hogy Trump állapota rosszabb lehet a közöltnél, és kísérleti szerekkel kezelik.
Mindenesetre az elnök kezelése, valamint más vezető politikusok fertőzése nagyban befolyásolja az idei politikai menetrendet:
Felerősödtek ezzel párhuzamosan a találgatások is, amelyek szerint az elnök 2021. január 20-a, azaz mandátuma lejárta előtt cselekvőképtelenné válhat, és az amerikai alkotmányjog szerint biztosítani kell az utódlását. Erről az Index is írt; az utódlási sorrend egyébként a következő:
Ha tehát egy már beiktatott elnök esetleg meghal vagy lemond – akár egészségi állapotára hivatkozva –, az alelnök lép a helyébe, az alkotmány ebben egyértelmű. Ez történt például, amikor Truman lépett az elhunyt Roosevelt, Johnson a lelőtt Kennedy, Ford pedig a lemondott Nixon helyére.
De az is felmerült most Amerikában, mi történik akkor, ha akár Trump, akár Biden nem tud indulni a november 3-i elnökválasztáson? Vagy tud éppen, de november 3-a és a január 20-i beiktatás között „történik valami” a győztessel?
A kérdés annál is aktuálisabb, mivel bő négy héttel a novemberi választás előtt nemcsak javában nyomtatják a szavazólapokat, hanem tömegek küldik vissza postán már most is a leadott levélszavazataikat, sőt egyes államokban előszavazó polgárok már szavazókörökben is voksoltak. Ki másra, mint Trumpra, Bidenre (vagy valamelyik marginális elnökjelöltre..?)
A választási vészforgatókönyvek azért kaotikusak, mert sok múlik azon, hogyan döntenek az egyes szövetségi államok. A történelmi precedensek régiek, gyérek, és nem túl relevánsak: eddig még mindig az lett az elnök, aki megnyerte a választást.
A helyzetet bonyolítja az amerikai elektori rendszer. Leegyszerűsítve: nem a leadott szavazatok többségét kell megszerezni, hanem az egyes államok elektrorainak többségét. Ez sokszor nem ugyanaz a feladat.
A kongresszusban jelenleg republikánus szenátusi, illetve demokrata képviselőházi többség van. De ez (főleg az előbbi) változhat: november 3-án kongresszusi választásokat is tartanak.
Ha pedig egyik megoldás sem működik a fentiek közül, akkor jön, az, amit amerikai filmekben is hallani:
Találkozunk a bíróságon!
De mi történik, ha az elnök cselekvőképtelen, vagyis bármely okból nem képes hivatalát ellátni és intézkedéseket hozni? Az alkotmány 25. módosítása rendelkezik erről a folyamatról.
Mivel az amerikai alkotmányos rendszer nem ismeri az előrehozott vagy rendkívüli választás fogalmát, és az elnöknek a mandátum utolsó percéig intézkedésre képesnek kell lennie, Dwight Eisenhower elnök – egészségügyi problémái miatt – megállapodást kötött alelnökével, Richard Nixonnal a végrehajtó hatalom átruházásáról, amennyiben az elnök cselekvőképtelenné válna. Eisenhower volt az Egyesült Államok addigi történetének legidősebb elnöke. Első ciklusában szívrohamot és enyhe stroke-ot kapott, így a hidegháborús feszültségek kapcsán egyre nyugtalanabb lett a nemzet.
Mint péntek reggel hírül adtuk, Donald Trump és felesége, Melania korona vírus fertőzést kaptak, és az elnök azóta kórházba is került. Első információk szerint erre mindössze elővigyázatosságból került sor, nemrég azonban orvosa bejelentette, hogy Trump elnököt
kísérleti szerekkel kezelik.
Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az általa kapott kezelés nincs törzskönyvezve, még a most egyre gyakoribbá váló gyorsított eljárással sem. A Fehér Ház orvosa, Sean Conley közlése szerint az elnök egyetlen dózist kapott a Regeneron által előállított, REGN-COV2 elnevezésű, ú.n. poliklonális antitest koktélból, melynek alkalmazása során nem lépett fel váratlan komplikáció.
Közhely az amerikai politikában, hogy a feketék 90 százaléka demokrata párti szavazó. Ehhez képest a republikánus Donald Trump 2016-ban simán megverte Hillary Clintont abban a három szövetségi államban – Mississippiben, Louisianában és Georgiában –, ahol a legnagyobb, egyharmad körüli a feketék aránya. Trump ugyanis erős az amerikai Délen.
Idén a Black Lives Matter (A fekete életek számítanak, BLM) mozgalom megerősödése, a fekete George Floyd májusi halálát követő országos, sőt Amerikán is túlmutató tüntetés- és zavargáshullám újra kiélezte az etnikai kérdést a tengerentúlon. Igaz, ez főleg a nagyvárosokra igaz, amely államokban pedig jellemzőek a nagyvárosok, ott Joe Bidennek vannak jobb esélyei.
Kedd éjjeli vitájukon Trump és demokrata kihívója, Biden is szabályos licitet folytatott azért, ki mennyit tesz az amerikai társadalom 13 százalékát kitevő, fontos választói csoportért.
A demokraták abban reménykednek, az, hogy Trump a BLM-hez kapcsolódó randalírozó szélsőségeseket hangsúlyozza, Biden pedig a bőrszín szerinti „rendszerszintű igazságtalanságok” ellen lépne fel, az ő malmukra hajtja a vizet november 3-án.
Lyndon B. Johnson óta, azaz több mint ötven éve nem nyert elnökválasztást demokrata politikus anélkül, hogy megnyerte volna a feketék szavazatait. Barack Obama nyolc éve földcsuszamlásszerű vereséget szenvedett volna Mitt Romneytól, ha nem számíthat rájuk
– mondta Lorenzo Morris, a washingtoni Howard Egyetem politológusprofesszora azon a videóbeszélgetésen, amelybe az Index az amerikai külügyminisztérium választási riportprogramjának magyarországi partnereként kapcsolódhatott be.
Morris úgy véli:
a több mint 40 milliós fekete (afromamerikai) közösség szavazatainak idén is nagy jelentősége lehet, de nem ez a legfontosabb társadalmi kérdés ma Amerikában
A választópolgárokat jobban érdeklik az olyan ügyek, mint például
A BLM-ről az amerikai szekértő azt mondta:
A Black Lives Matter nem szervezet. Amit (egyik alapítója - a szerk.) Alicia Garza és mások akarnak, az nem áll össze választási programmá
Donald Trump 2016-os ellenfele, Hillary Clinton nem tudott mit kezdeni az egykori valóságshow-sztár rendhagyó stílusával, féligazságokkal és személyeskedő támadásaival. Clinton, aki visszafogott, rideg politikai vitákhoz volt szokva, szemmel láthatóan mosolya mögé rejtette felháborodását és Trump vagdalkozását.
Az amerikai elnök fáradhatatlanul támadta, méghozzá valóságshowkat megszégyenítő erővel Clintont, aki hiába sorolt fel igazolható tényeket, Trumpról leperegtek, miközben minél jobban próbálta kizökkenteni ellenfelét higgadtságából. Lekezelő stílusával az amerikai "kisemberek" avatárjává vált, aki egyszerűen beszól a politikai elitnek, nem hagyja magát megvezetni a "politikus dumával". Megfigyelők szerint ezzel pedig elérte azt, hogy nem az kell, hogy valakinek tényszerűen igaza legyen, elég ha a hallgatóságot megnyeri.
Trump megnyilvánulásai – már amikor nem készítik fel és nincs súgógép – gyakran félmondatokból összegyűrt gondolatláncolatokból állnak, messze nem tanúskodnak kimértségről és összeszedettségről. Az elnök gyakran rögtönöz, pontos, részletes válaszokat nem ad. Megfigyelők szerint azonban stílusának pont ez adja a varázsát híveinek körében. Az amerikai elnök bármennyire is katyvasszerűen, de egyszerűen beszél, méghozzá sokak számára szórakoztató módon. Ha figyelmen kívül hagyjuk az elnöknek tulajdonított már-már vallásos hódolatot, elég csak egy nagygyűlését megnézni, amelyen ezreket indít meg a kritikusok szerint igazából semmiről sem szóló, sztorizós előadásmódja. Még akkor is, ha az tapintatlan, emlékezzünk csak, amikor egy fogyatékossággal élő riportert figurázott ki négy évvel ezelőtti kampánygyűlésein.
Mindemellett Trumpnak megvan az az autoriter jellege is, ami sokak szemében vonzó, az elnök pedig él is tisztségéből fakadó hatalmával, például amikor számára nem tetsző újságírói kérdésekkel találkozik. Ilyenkor vagy megvonja a szót a kérdezőtől, vagy nem válaszol, miközben minősíti az újságíró munkahelyét. Ez a hiteltelenítés technikája, ami tömören így néz ki: „fake news, a lapod tisztességtelenül számol be rólam, maradj csendben, nem válaszolok″.
A kellemetlenkedési eszköztárában olyan eset is volt például, amikor összeszólalkozott a CNN riporterével a migráció témájában, majd miután elfogyott a türelme, csöndre intette.
Gyerekesnek tűnhet, de működik.
A 77 éves Bidennel szemben több amerikai sajtóorgánumban megfogalmazódott a szellemi épsége miatti aggodalom. Biden erre számos furcsa megnyilvánulásával szolgált rá, amelyeknek többsége azonban – ellenben republikánus ellenfelével – rosszindulatúnak nem nevezhető.
Biden a mosolygós, visszafogott, mindenkivel kiegyező, laza politikus szerepét öltötte magára, aki a bírálatokat és a kekeckedéseket egy nagy mosollyal és egy "c'mon man!" (hagyjuk már) kezeli. Gyakorlatilag ez lett Biden mottója, amiről a CNN is készített egy színes összeállítást, melyet itt tud megtekinteni.
A mosolygós, kedves idős ember imázsát azonban már többször beárnyékolta az, amikor a veterán politikus zavartan beszél, keresi a szavakat, vagy éppen olyat mond, amit még támogatói sem tudnak hova tenni.
Egyik szemléltető példa, amikor még egy 2008-as kampányeseményen Missouri kormányzóját magasztalta, és megkérte, álljon fel, hadd lássa a közönség. Aztán kapcsolt, hogy az akkor korai negyvenes éveiben járó Chuck Graham tulajdonképpen 16 éves kora óta kerekesszékes...
Az idei kampányidőszakban pedig a CNN műsorában küszködött azzal, hogy mit is akar mondani.
Nancy Pelosi, a demokrata többségű amerikai képviselőház vezetője korábban is óva intett attól, hogy Biden kiálljon Trump ellen. Elemzők szerint a házelnök tart attól, hogy Trump úgy megsorozza Bident, hogy a demokrata elnökjelölt bele fog zavarodni a védekezésbe, érdemben pedig nem fog tudni ellentámadni.
Pedig Bident nem kell feltétlenül félteni, mivel bele tud állni a provokatív helyzetekbe. A veterán politikus nem bírja, ha sérti valami az igazságérzetét, de főként azt nem, ha hamis állításokat szegeznek neki. Volt, amikor egy gyári munkással állt le vitázni,
vagy amikor „hazug, kutyaképű pónikatonának″ nevezett egy egyetemi hallgatót, aki az iowai jelölőgyűlésről kérdezte, melyen szerinte rosszul teljesített az elnökjelölt.
Meglehet, Pelosi nem attól félti Bident, hogy Trump sarokba szorítja, hanem attól, hogy kihozza a béketűrésből, a demokrata politikus pedig olyat talál mondani mérgében, amit nem csak ő maga, hanem az egész Demokrata Párt meg fog bánni.
Trumpnak a varázsát az adta, hogy a politikába újonnan érkezett, nem véletlenül az elitellenes "drain the swamp" (felrázni a rendszert) szlogennel kampányolt, amellyel belopta magát az amerikai „kisemberek” szívébe. Az más kérdés, hogy Trump is a felsőosztály tagja és a beígért kormányzati vérfrissítés is elmaradt.
Biden gyakorlatilag az egész életét a politikában töltötte, korántsem nevezhető patyolattiszta múltúnak, de vélhetően ez a szakmával jár. Trump felhánytorgathatja demokrata ellenfelének azt, hogy a múltban rasszista politikusokkal is baráti viszonyt ápolt, a hetvenes években ellenezte a színes bőrűek buszoztatását az integráció érdekében, de az utóbbi hónapok faji kérdéssé fajuló, könnyen Trump számlájára írható zavargások említésével könnyen háríthatja a támadást Biden.
Ha az ember abból indul ki, hogy nem a tények számítanak a nézők megnyerésében, hanem az elnökjelölt személye és vitakészsége, akkor bízhatunk abban, hogy személyeskedésbe fog torkollni a vitaest.
A választók egy jelentős részét ugyanis nem érdeklik a tények, szimpátia alapján döntenek, ha még nem köteleződtek el teljesen valamelyik jelölt mellett.
Az elnökválasztási kampány, valamint az utóbbi időkben tett megnyilvánulásaik alapján az alábbi retorikai technikák alkalmazása várható.
Trump – offenzív képességek
Biden – offenzív képességek
Trump – defenzív képességek
Biden - defenzív képességek
Az alábbi videóban Biden iszonyatos módon nekimegy egy idős szavazópolgárnak, aki megkérdőjelezte Biden egészségügyi állapotát és fia, Hunter Biden korrupciógyanús ügyleteiről faggatta. A demokrata elnökjelölt láthatóan nem értékelte a kérdéseket, egyebek közt ledagadtozta honfitársát, és még az utolsó szó jogán megjegyzést is tett a korára.
Mindkét elnökjelölt beszélt már össze-vissza, melyekről több weboldal is hosszú listát készített. Biden többször zavartan tette ezt, amit széles körben idős korának róttak fel. Mindazonáltal a legtöbb zagyvasága inkább tapintatlanságból fakad, amelyet támogatói megbocsájthatónak tartanak.
Lehet, hogy ír vagyok, de nem vagyok hülye
– utalt ezzel származására. Amikor pedig 2010-ben Brian Cowen ír miniszterelnököt fogadta, összekeverte, hogy az ír kormányfő édesanyja vagy édesapja hunyt el. A botlást a tőle megszokott "jópofasággal" kezelte.
Az anyukája kb. tíz évig élt Long Islandon, Isten nyugasztalja. Annak ellenére, hogy ő..., ácsi... Anyukád még életben van. Az apukád halt meg. Isten áldja a lelkét!
Trump lajstroma ezzel szemben hemzseg az értelmetlen kijelentésektől, melyek közül nem egy tanúskodik a rosszindulatáról.
Utálatos... Szerintem ő volt az amerikai szenátusban a legszemetebb, legborzalmasabb, legtiszteletlenebb mindenkivel szemben
– vélekedett Kamala Harrisről, Joe Biden alelnökjelöltjéről. Trump szeret túlzásokba esni, egyszerű, de erős szavakat használ repertoárjában. Ilyenek például a "sad" (szomorú), "best" (legjobb), "tremendous" (óriási), "great" (hatalmas/kiváló), "loser" (vesztes/lúzer) vagy éppen a "stupid" (hülye). Ezek a jelzők, hasonlóan az elnök által használt gyúnyszavakhoz, egyszerűek, de hatásosak.
Elit egyetemre jártam. Nagyon tanult vagyok. Nekem vannak a legjobb szavaim, nekem vannak a legjobbak, de nincs is jobb szó a hülyénél. Igaz?
Mindazonáltal pont a primitívség, a rosszindulat és a féligazságok azok, amik Bident ki tudják hozni a sodrából, aminek következtében a demokrata elnökjelöltnek akár egy nagyon csúnya oldala is megmutatkozhat több millió tévénéző előtt. Trumpról legalább már tudni, hogy nem válogat az eszközökben, nem szokta visszafogni magát. Ráadásul kampányában már mindennek elhordta ellenfelét, amit meglehet, hogy a vitában is hangoztatni fog. Ha viszont Bidenről kiderülne az, hogy tud ugyanolyan aljas módszerekkel élni, felmerül a kérdés: nem mindegy melyik nyer?
A televíziós elnökjelölti vitának három fordulója lesz, a keddi első meccs valószínűleg meg fogja határozni a következő kettő hangulatát.
Tartsanak velünk szeptember 30-án, hajnali 3-kor az Index címlapján, amikor szakértő csapatunk Percről-percre követi és kommenteli a vitát.
(Borítókép: Joe Biden (balra) és Donald Trump kombó. Fotó: AFP)
Soha, semmilyen történelmi esemény nem meztelenítette le úgy Amerikát, mint a koronavírus-járvány, ami felszínre hozta az egészségügyi rendszer fehér foltjait, feltárta a kellemetlen igazságot a közszolgáltatásokban uralkodó súlyos egyenlőtlenségekről, az amerikai társadalomban mélyen gyökerező tudományellenességről, a szövetségi kormányzat bénultságáról, a saját kormányzati intézkedéseit szabotáló elnök ostobaságáról és a (sokmilliárdos mentőcsomagok ellenére) a kongresszus válsághelyzetben mutatott tehetetlenségéről.
Mivel az Egyesült Államokban a részben az elsietett lazításnak köszönhetően még csak meg sem sikerült közelíteni a járványellenes szövetségi hatóság (CDC) által a normális élethez való visszatérés feltételéül szabott fertőzöttségi- és halálozási mutatókat, alig három hónappal a novemberi választások előtt a közfigyelem kezd szembenézni a ténnyel, hogy a választási rendszer sérülékenysége és a választási eljárások körül felizzó politikai civakodás miatt sokan úgy gondolják, hogy
nagyon nehéz elképzelni egy fertőzésbiztos, megnyugtató és kétségbevonhatatlan eredményt hozó demokratikus akaratnyilvánítást.
És egy megkérdőjelezhető legitimitású választás komoly csapást jelenthet az USA amúgy is egyre törékenyebb belső békéjére.
Donald Trump amerikai elnök kedden memorandumot írt alá arról, hogy az illegális bevándorlókat nem vehetik nyilvántartásba a választási körzetek kialakításakor – közölte az MTI.
Ha kell, Donald Trump amerikai elnököt "ki fogják füstölni" a Fehér Házból, jelentette ki Nancy Pelosi demokrata párti házelnök hétfőn újságíróknak, válaszul az amerikai elnök egyik vasárnapi interjújára.
Kanye West hivatalosan elindította a 2020-as elnökválasztási kampányát egy Charlestonban, Dél-Karolinában tartott rendezvénnyel. A 43 éves zenész a saját pártja, a Birthday Party jelöltjeként indul, bár egyelőre kérdéses, hogy nem valami PR-bűvészkedésről van-e szó, amivel mondjuk egy új albumát reklámozza.
A BBC beszámolója szerint ennek eldöntésében a mostani rendezvény sem sokat segít, főleg, hogy szombaton West Twitterén megjelent egy készülő új album dalcímlistája, amit azóta törölt a művész.
A mostani esemény hivatalosan a regisztrált vendégeknek szólt, ugyanakkor West kampányweboldalán nincs ilyen funkció.
West a rendezvényen egy katonainak tűnő, Security feliratú mellényben jelent meg, és a feje hátulján a hajába bele volt nyírva, hogy 2020. A tömegnek mikrofon nélkül beszélt, és az emberek sem kaptak mikrofont, amikor kérdeztek tőle.
West a beszámoló szerint elsírta magát, amikor az abortuszra terelődött a szó. Arról beszélt, hogy a szülei majdnem elvetették őt, "most nem lenne Kanye West, mert az apám túl elfoglalt volt". Hozzátette, hogy ő majdnem megölte a lányát. "Még ha a feleségem, Kim (Kardashian) el is válik tőlem ez után a beszéd után, ő világra hozta North-t, még ha én nem is akartam".
Azt is mondta, hogy az abortusz szerinte maradjon legális, "a törvény úgysem Istentől származik, szóval mi is a legálitás", fejtegette, majd rátért, hogy legyen pénzügyi segítség a rászoruló anyáknak, mondjuk mindenki kapjon egymillió dollárt, aki szül.
Beszélt egy 19. századi amerikai rabszolgaszöktető abolicionistáról, Harriet Tubmanről, aki West szerint soha nem szabadította fel a rabszolgákat, csak elintézte, hogy más fehér embereknek dolgozzanak.
West akkor is elérzékenyült, amikor a 2007-ben elhunyt anyjáról beszélt.
Donald Trump amerikai elnök mérges Twitter-áradat közepette kirúgta kampányfőnökét, Brad Parscale-t, 110 nappal a választások előtt. Az Axios szerint minderre azután került sor, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az elnök öt, a választásokat eldönteni képes államban is lemaradt demokrata kihívója, Joe Biden mögött, és érzi, hogy tényleg elveszítheti a választást.
Kanye West dalcsináló úr, július 4-én, azaz a legnagyobb amerikai nemzeti ünnepen jelentette be, hogy indul az amerikai elnökválasztáson. Kicsit több mint két héttel később pedig már ki is szállt, írja az Intelligencer.
Négy év alatt elköltene 2000 milliárd dollárt klímavédelemre, tiszta energiára és az amerikai épületek energiahatékonyságának javítására Joe Biden, az demokrata párt lehetséges elnökjelöltje. Delaware államban tartott beszédében az aspiráns minden eddiginél komolyabb tervekkel állt elő, hiszen tavaly még azt javasolta, hogy tíz év alatt költsenek ilyen célokra összesen 1700 milliárdot.
Joe Biden azt mondja, megválasztása esetén azonnal a kongresszus elé vinné a terveit, mert a koronavírus járványa miatt megroppanó gazdaságnak éppúgy szüksége van ezekre az új befektetésekre, mint annak, hogy meg kell oldani a klímaváltozás problémáját, amiben az Egyesült Államoknak vezető szerepet szánna a politikus. A sietséget azzal is magyarázzák, hogy ezzel megakadályoznák bármely jövőbeli elnök eltérését a kijelölt iránytól, ahogyan Donald Trump megtehette a fosszilis iparágak támogatásával.
Biden némi forrást is talált a megvalósításhoz: a programot részben a vállalatokra és a gazdagokra kivetett megnövelt adókból finanszíroznák.
„Amikor Donald Trump a klímaváltozásra gondol, a "hoax" az egyetlen szó, ami eszébe jut” - mondta Biden, utalva arra, hogy a jelenlegi amerikai elnök korábban hamisnak nevezte a klímaváltozás krízisét. „Nekem a "munkahelyek" szó jut eszembe a klímaváltozásról” - tette hozzá, és részletesen kifejtette a beszédében, hogy a javaslata szerinte egymillió munkahelyet teremtene az elektromos járművek gyártásában, egymilliót az épületek feljavításával, negyedmilliót a kitermelő iparágak utáni feltakarításban.
Ennek megfelelően Biden kampánystábja úgy írja le az általuk elképzelt modern Egyesült Államokat, mint ahol a világ legnagyobb elektromos autógyártó szektora van, 4 millió felújított, hatékony épület áll, és ahol a világ leggyorsabb és legtisztább vasúthálózata működik.
Ezzel a frissített célkitűzéssel Biden szorosabban igazodik fő ellenfeleihez, Bernie Sanders vermonti szenátorhoz, Elizaberth Warren massachusetts-i szeneátorhoz és Jay Inslee washingtoni kormányzóhoz, akik a New Green Deal alapján készült ajánlásokat követik.
Biden a kampányában arra is fókuszál, hogy a lehető legtöbb helyet megszerezzék a demokraták a szenátusban, és ezzel biztosítsák a céljaik elérését, hogy csak a kongresszus jóváhagyására legyen szükség a terv elfogadásához.
Interjút adott Donald Trump elnök Sean Hannity-nek, a Fox News radikális populista műsorvezetőjének, amelyben kétségbevonta demokrata kihívója, Joe Biden szellemi képességeit. Trump 74 éves, Biden 77 – bármelyikük nyeri is a választást, mindenképpen a valaha megválasztott legöregebb elnök lesz, és abban is hasonlítanak, hogy kritikusaik mindkettejük szellemi képességeit megkérdőjelezik.
Biden egy sajtótájékoztatón reagált a felvetésre, hogy a képességei hanyatlóban vannak, azt mondta, "folyamatosan" tesztelik, és nincs vele semmi probléma. Trump erre most úgy reagált, hogy Biden bizonyára a koronavírus-tesztre gondolhatott, mivel "összezavarhatta a kérdés és a szavak és minden egyéb".
Nem arra gondolt, mert nem csináltak rajta semmilyen kognitív tesztet, át se menne rajta
– jegyezte meg ellenfeléről maliciózusan.
Trump szokás szerint egy kicsit fényezte is magát, mondván, ő viszont nemrég csinált egy tesztet, és az nagyszerűen, elképesztően sikerült. "Azt mondták, hogy ez valami hihetetlen dolog, ilyen eredményt nagyon ritkán ér el bárki, de ezt a tesztet neki is meg kéne csinálnia" – magyarázta. Trump azt üzente Bidennek, hogy végezze el az általa megcsinált kognitív tesztet a Walter Reed Kórházban.
Az elnök szerint Biden szellemi hanyatlása azért probléma, mert a radikális baloldal átmosta az agyát. "Fogalma sincs, hogy mit művelnek, és hogy mibe húzzák bele. Átmosták az agyát, azt se tudja, hol van, azt se tudja, mit csinál, és ettől az ország fog szenvedni. A pénzpiacok összeomlanak. Rossz dolgok fognak történni" – vetítette elő.
Biden ezzel szemben mindig határozottan visszautasította a vádat, hogy kezdődő demenciában szenvedne. Júliusban a George Washington Egyetem orvosai megvizsgálták, jelentésük szerint "Biden egészséges, életerős, 77 éves férfi, aki alkalmas rá, hogy az elnöki feladatokat sikeresen ellássa". Trumpról ugyanezt állítják a saját orvosai.
Joe Biden, az amerikai demokraták várható elnökjelöltje Donald Trump amerikai elnököt bírálta és augusztus elejére ígérte az alelnökjelöltje nevét a kedden délután, 89 napi szünet után először tartott sajtótájékoztatóján - írta az MTI.
A demokrata párti politikus a kormányzat és Donald Trump járványügyi döntéseiről úgy vélekedett, hogy azok megkésettek voltak, és szerinte az amerikai elnök eleinte jelentéktelennek tartotta a vírus megjelenését.
Utalva arra, hogy Trump még márciusban a járványellenes küzdelem „háborús elnökének” nevezte magát, Biden azt állította: „a mi háborús elnökünk megadta magát, meglengette a fehér zászlót és elhagyta a harcteret”. Kifogásolta azt is, hogy Trump nem visel szájmaszkot. A sajtótájékoztatón egyébként ő is levette a maszkot.
Biden sürgette Trumpot, hogy mielőbb fogadja meg javaslatait:
Ez utóbbit egyébként Trump már nem egyszer - éppen a lélegeztetőgépek gyártatásához - igénybe is vette.
Biden kitért arra a vitára, amely arról folyik, hogy Donald Trump tudott-e arról az információról, miszerint orosz ügynökök állítólag pénzt ajánlottak „az afgán tálibokhoz közeli” lázadóknak azért, hogy amerikai katonákat vagy az Afganisztánban szolgálatot teljesítő nemzetközi koalíció katonáit megöljék. Erről a hét végén a The New York Times című lap írt meg nem nevezett forrásokra hivatkozó cikket, azt is állítva, hogy Trumpot minderről tájékoztatták. A lap állításait Trump, Mark Meadows, a Fehér Ház kabinetfőnöke és John Ratcliffe, az amerikai hírszerző szervezeteket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője egyaránt cáfolta.
Moszkva „abszolút kacsának” nevezte a feltételezést.
„Ha (az elnököt) nem tájékoztatták erről, akkor az kötelességmulasztás. És ha tájékoztatták, de nem tett semmit, akkor az is kötelességmulasztás” - fogalmazott Joe Biden.
Amikor az egyik újságíró megkérdezte tőle, hogy átesett-e bármiféle, a szellemi képességeinek esetleges hanyatlását felmérő vizsgálaton, Biden azt válaszolta: „alig várom, hogy szellemi képeségeimet összemérjem annak a szellemi képességeivel, aki ellen versenyben vagyok”. A 78. évében lévő Biden késznek mondta magát a nyílt vitára a 74. életévét most júniusban betöltött Donald Trumppal.
Donald Trump magyar idő szerint vasárnap hajnalban az oklahomai Tulsa városában mondott beszédet körülbelül 10 ezer ember előtt (a Reuters és a BBC ennél jóval kevesebb, 6200 résztvevőről ír), ami viszonylag nagy hallgatóságnak számít, ám ahhoz képest csalódást keltő lehetett az elnöknek, hogy a Trump-kampány ennek többszörösére számított. A beszédnek otthont adó arénában a székek több mint harmada üresen maradt a felső sorokban. Az eseményen viszonylag kevesen viseltek maszkot, ám a koronavírus-járvány miatt befelé menet mindenkinek megmérték a lázát, illetve mindenkivel aláírattak egy nyilatkozatot, miszerint a Trump-kampányt semmilyen felelősség nem terheli, ha valaki elkapja a vírust a beszéd helyszínén.
Mindezek ellenére Trumpnak sikerült önmagához méltóan beindítania az elnökválasztási kampányát. Egy és háromnegyed órás beszédében „több millió amerikai élet megmentésével”, és az amerikai gazdaság szárnyalásával büszkélkedett. Ezen kívül ellenfelét, a demokrata elnökjelölt Joe Bident, a „fake news médiát”, a szocialistákat, Kínát, valamint a szoborrongáló és fosztogató tüntetőket ostorozta. Természetesen nem maradtak el a hajmeresztő kijelentések, és a stand-up estre illő jelenetek sem. A teljes beszéd többek között itt nézhető vissza.
Ez volt az elnök első nagygyűlése március 2. óta. Trumphoz csatlakozott Mike Pence alelnök, Eric Trump, az elnök középső fia, James Lankford oklahomai szenátor és a képviselőház számos republikánus tagja is. Eric Trump beszédében „állatoknak” nevezte a „városainkban a hatalmat átvevő, templomokat felgyújtó” tüntetőket, Pence pedig megígérte, hogy „újra Újra Naggyá Teszik Amerikát” (We will Make America Great Again again!).
Trump rögtön a beszédének elején kitért a „Kína által küldött pestisre”, a koronavírus-járványra (melynek ő a „kung-flu” becenevet adta), és az annak megfékezésére tett erőfeszítéseire. Az elnök kijelentette, hogy „több százezer emberéletet mentett meg” intézkedéseivel (ez a szám ráadásul egy óra alatt, a beszéd végére már több millióra nőtt), és kiemelte, hogy az Egyesült Államok élen jár a tesztelésben, ugyanis már több mint 25 millió tesztet végeztek el az országban.
Az elnök szerint a tömeges tesztelés azonban egy „kétélű kard”. Az ugyanis a „hátránya annak, ha ilyen mértékben tesztel az ember, hogy több esetet talál”.
Így hát Trump „szólt az embereinek, hogy lassítsák le a tesztelést”.
Egy fehér házi tisztviselő az elnök beszéde után a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy Trump „természetesen csak viccelt”, valójában sosem tett ilyet.
A beszéd legnagyobb része nem meglepő módon az elmúlt hetek tüntetéseiről szólt, amik a rendőri intézkedés közben meggyilkolt George Floyd halála után robbantak ki. Trump a „radikális baloldalt” okolta a békés tüntetések mellett történt rendbontásokért, aminek Joe Biden csupán „tehetetlen bábja”. Ami a CHOP-ot, a tüntetők által elfoglalt seattle-i területet illeti, az elnök egyelőre nem szeretné odaküldeni a katonaságot, inkább engedi, hogy forrjanak még egy kicsit az indulatok, „hadd lássák az emberek, hogy mit akar a radikális baloldal tenni az országunkkal.” A Seattle belvárosában található hat háztömbnyi „rendőrmentes övezet” az utóbbi napokban nagyrészt békés volt, ám szerdán hajnalban két emberre is rálőttek, egyikük meghalt.
A rendőrség finanszírozásának csökkentéséről, és a rendőrség feloszlatásának ötletéről azt mondta, hogy amikor két hete először hallott róla, azt hitte, hogy a „történelmet tönkretenni akaró háborodott baloldali csőcselék” csak viccel. Az elnök ezen kívül azt is kijelentette, hogy egy évre börtönbe küldene mindenkit, aki felgyújtja az amerikai zászlót, mely számos alkalommal megtörtént az elmúlt hetek során. A gyújtogatásokhoz kapcsolódva Trump értetlenül áll azelőtt, hogy szerinte Biden és a demokraták bíróság elé állítanák azokat, akik templomba mentek a kijárási tilalom alatt, ám azokat nem, akik templomokat gyújtottak fel az utóbbi hetekben.
Az elnök azt is kijelentette, hogy ő az elmúlt 4 évben többet tett a feketékért, mint Biden 47 éves politikai pályafutása alatt. Véleménye szerint a demokrata elnökjelölt azzal tenné a legtöbbet a feketék egyenjogúságáért, ha végre nyugdíjba vonulna.
Trumpból jó szokásához híven most is előjött a stand-upos. Beszédéből 15 percet szánt arra, hogy a médiának válaszoljon, akik megkérdőjelezték, hogy 100 százalékos az egészségi állapota, miután egy hete a West Point katonai akadémia diplomaosztója során óvatosan ment le egy rámpán és két kézzel ivott. Az elnök tulsai beszédében gyakorlatilag eljátszotta a a múlt heti eseményeket. Az óvatos mozgását azzal magyarázta, hogy a bőr talpú cipője nagyon csúszott a fém rámpán, az iváshoz pedig azért használta mindkét kezét, mert „600-szor kellett tisztelegnie a ceremónia során”, és nem akarta, hogy a fáradtságtól kicsit remegő kezével a drága nyakkendőjére öntse a vizet.
Az elnök ezen kívül azt is előadta, hogy hogyan zajlott az alkudozás közte és a Boeing képviselője között az új Air Force One-ról. Trump büszkén mesélte el, hogy miután a Boeing egy 5 milliárd dollárnál drágább árajánlatot tett, amiből hónapok után sem voltak hajlandóak engedni, ő kerek perec megmondta a képviselőjüknek, hogy
Az árnak hármassal kell kezdődnie. Nem érted meg te hülye szarházi, nem érted meg?
Trump a tervek szerint a nagygyűlés előtt az arénába be nem férő rajongóknak is mondott volna egy rövid beszédet, ám mivel végül nem hogy mindenki befért, de még több ezer szabad hely is maradt, erről le kellett mondania.
A kampányesemény megtartása a koronavírus-járvány közepette már előzetesen komoly vitákat váltott ki. A járványügyi szakértők bírálták Trump döntését, hogy az eredeti tervek szerint 20 ezer embert zsúfolt volna be egy arénába, attól tartva, hogy a beszéd helyszíne könnyen gócponttá válhat, hiszen a résztvevők nem fogják tudni tartani a biztonságos 1,8 méteres távolságot egymástól.
Már az esemény előtt voltak aggasztó jelek. Az utóbbi hetekben exponenciálisan kezdett el növekedni az aktív fertőzöttek száma Oklahomában, ráadásul szombaton Trump kampánycsapatának hat tagjának is pozitív lett a koronavírus-tesztje Tulsában.
Míg a baloldalon hajlamosak egy nagyszájú, egyszerű, valóságshow-szereplő tuskóként lefesteni őt, aki az örökölt vagyonát villogtatva megvezette az amerikai nép erre fogékony részét, Donald Trump politikai magatartásával kapcsolatban egyes jobboldali körökben az elmúlt szűk három és fél év minden katasztrófája ellenére is megingathatatlanul él az a narratíva, hogy az amerikai elnök valójában egy kimért stratéga, lépései mögött ott áll valamiféle Nagy Terv, bármekkora hülyeségeket is hord össze, az egy Nagy Kommunikációs Stratégia része, stb.
Ha hinni lehet John Boltonnak, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadójának, akkor mindkét narratívában van valamennyi igazság. Bolton perspektívájából Trump külpolitikáját gyakorlatilag egy az egyben alkalom szülte, ösztönös kommunikációs elképzelések és újraválasztási esélyeinek növelése vezérelték; ám a Nagy Kommunikációs Terv mögött nem álltak kiforrott politikai-filozófiai rendező elvek, csupán egy ösztönember, aki úgy tekint a nemzetközi politikára, mint ingatlanügyletek sorozatára.
Ezt onnan tudni, hogy Bolton, akit sokan kapacitáltak a kipakolásra, mióta tavaly szeptembertől már nem ő a nemzetbiztonsági főtanácsadó, előállt egy 577 oldalas memoárral a Trump-kormányban szerzett tapasztalatairól. Bár újságírók és alacsonyabb szintű kormánytisztviselők már teleírtak pár ezer oldalt a Trump-kormány meglehetősen furcsa működéséről,
ez az első alkalom, hogy egy valóban magas rangú, a döntésekben részt vevő, a legmagasabb szintű találkozókon személyesen is jelen lévő kormánytag teregesse ki a szennyest, aki ráadásul a konzervatív politika sok évtizedes veteránja.
A könyv csak jövő héten jelenik meg, ám ahogy lenni szokott, a jobb sztorik már elkezdtek kiszivárogni belőle. Ezek közül a fontosabb állítások, hogy Trump
Ha nem nyer, tudomásul veszi vereségét Donald Trump a novemberi elnökválasztáson. Egy amerikai elnöktől szokatlan ez a nyilatkozat, hiszen az elmúlt 230 évben magától értetődő volt, hogy a vesztes tudomásul veszi a választás eredményét. Trump ezúttal azért volt kénytelen erről beszélni, mert a demokraták elnökjelöltje, Joe Biden arról beszélt egy interjúban, hogy a republikánus elnök megpróbálhatja ellopni a választást. Trump az alapot ehhez az elmúlt években azzal adta, hogy többször – szavai szerint – viccelődött azzal, hogy az alkotmányban felső határként meghatározott két elnöki ciklus után is maradna.
Az alkotmányban ezt 150 évig nem szabályozták, George Washington nyomán volt íratlan szabály, hogy minden elnök legfeljebb egy újraválasztást vállal. Ezt az először 1933-ban hivatalba lépett demokrata Franklin Delano Roosevelt rúgta fel, aki egyenesen négy választást nyert meg. Negyedik győzelme után nem sokkal meghalt, de így is három teljes elnöki ciklust vitt végig a gazdasági világválságból való kilábalástól a II. világháború végéig. Halála után vették az alkotmányba a két ciklusra szűkített korlátozást, aminek megváltoztatására nagyon csekély esély lenne, ha komolyan felmerülne, igaz, ezzel nem is viccelődött korábban senki az elnöki székből.
Biden egyébként a közelmúltban átvette a vezetést a felmérések szerint – bár a novemberi választásokig még sok minden változhat. Igaz, az idő a koronavírussal és a nyomában kialakult gazdasági helyzettel, majd a rendőrök által megölt George Floyd halála miatti tüntetésekkel a jelek szerint nem Trumpnak kedvez.
„Ha nem nyerek, akkor nem nyerek” - idézte Trump Fox Newsnak adott nyilatkozatát a Politico. Ha így alakul, majd más dolgokkal foglalkozik, jegyezte meg az elnök, aki szerint azért ha veszítene, az „nagyon rossz lenne az országnak”.
Az észak-karolinai Charlotte-on kívül a floridai Jacksonville is helyszínül szolgál majd a Republikánus Párt országos konvenciójának. A tervek szerint a jelöltállító gyűlés első napját az eredeti helyszínen, Charlotte-ban, a többi hármat pedig Jacksonville-ben tartják majd augusztus 24. és 27. között. Jacksonville 450 kilométerre északra található Trump második számú rezidenciájától, a Mar-a-Lago üdülőközponttól.
Eredetileg a jelöltállító gyűlés összes eseményének Charlotte adott volna otthont, ám Észak-Karolina demokrata kormányzója, Roy Cooper június elején kijelentette, hogy az Egyesült Államok több államában továbbra is gyorsan terjedő koronavírus-járvány miatt nem tudja garantálni, hogy a konvenció egyes eseményeit a szokott rend szerint meg lehet majd tartani. Így például Trump beszédét a jelöltség elfogadása után, melyet több tízezer ember előtt tartott volna. A négy évvel ezelőtti konvencióra 50 ezren látogattak ki és a szervezők most is ennyi résztvevőre számítanak.
Joe Biden demokrata párti elnökjelölt a The Daily Show vendége volt, ahol elég erős állításokat fogalmazott meg Donald Trumpról - írja a CNN.
A választók szavazásának ellehetetlenítésével (voter supression) vádolják fekete aktivisták a georgiai kormányzatot, miután kisebb káosz alakult ki a keddi előválasztásokon (amiknek a demokrata elnökjelöltségért már semmi valódi tétjük nem volt, hiszen eldőlt, hogy Joe Biden indul majd Donald Trump ellen a novemberi elnökválasztáson). Sokaknak 4-5 órát kellett sorban állniuk, hogy leszavazhassanak. A koronavírus-járvány ellenére (az USA-ban még mindig több mint 1,1 millió aktív eset van) az államban található szavazóhelyek 90 százaléka kinyitott, ám a problémát nem a járvány jelentette.
A szavazást ugyan lassították a koronavírus miatt bevezetett intézkedések, és az is, hogy több száz hetven év feletti szavazatszámláló pár héttel a választás előtt mondott fel attól tartva, hogy a választás napján elkapja a betegséget, ám még nagyobb problémát jelentett az, hogy vadiúj szavazógépeket használtak (volna) a szavazáson. A FiveThirtyEight szerint több esetben későn, vagy rossz helyre szállították ki a gépeket, melyek beüzemelése is problémát okozott. Emiatt sok szavazóhelyiség nem tudott időben kinyitni. A késedelmek miatt több szavazókör 2-3 órával tovább tartott nyitva, de így is voltak akik több mint öt órával az eredeti, hétórás zárás után tudták csak leadni a szavazatukat.
Ahmaud Arbery, Breonna Taylor és George Floyd halála, valamint a fekete áldozatok meggyilkolását követő zavargások teljesen felforgatták az amerikai közéletet, vannak, akik szerint komoly hatásuk lehet a novemberi elnökválasztásra is, és nagyban befolyásolhatják, hogy a leendő demokrata elnökjelölt, Joe Biden végül kit választ maga mellé alelnökjelöltnek.
A pozícióért több, korábban az elnökjelöltségre is komoly esélyesnek tartott szenátor, egy korábbi rendőrfőkapitány és egy alig másfél éve hivatalban lévő kormányzó is versenyben van. Néhányuk neve a magyar olvasóknak is ismerősen csenghet, míg van olyan is, akiről még az amerikaiak is alig hallottak.
A kiválasztási folyamat már kezdetét vette, április 30-án állt fel az a négy emberből álló bizottság, amelynek a feladata a potenciális jelöltek 12-15 főt tartalmazó listájának kettő-öt fősre szűkítése júliusig (a CNN tudósítója szerint már legalább nyolc politikusnőt meghallgattak). Ahhoz viszont, hogy megtudhassuk az alelnökjelölt kilétét, Biden szerint egészen augusztusig kell majd várnunk. Annyi azonban már most biztos, hogy Joe Biden egy nőt fog maga mellé választani. Bemutatjuk a 7+1 legesélyesebbet közülük.
Donald Trump amerikai elnök elmúlt három és fél éves regnálása, illetve általában véve három és fél évtizede tartó közéleti- és médiaszereplései során nem egy meghátráló, önkritikus karakter benyomását keltette. Ez a rendőri intézkedés közben meggyilkolt George Floyd halála után a rendőri erőszak és rasszizmus ellen indult, helyenként fosztogatásba torkolló, sok helyen hatósági erőszakkal szétvert tüntetéshullám kezelésében is visszaköszönt: az elnök a kormányát (is) ért támadásokra ellentámadással reagált, a kedélyek nyugtatása helyett tovább tüzelte a feszültségeket.
Azok, akik Trump lépéseiben politikai stratégiát keresnek, az ellenzék bázisának megosztására és különösen az elnök mögött álló Republikánus Párttól elhidegülő fehér középosztály visszaszerzésére tett kísérletként értékelik a dolgot. E narratíva szerint a tüntetések eldurvulása, a demonstrációkat a hét elején kísérő fosztogatásokról és a brutálisan fellépő rendőrséggel való összetűzésekről beszámoló hírek, videók kedveznek a rendpárti szlogeneket hangoztató, az evangéliumi szavazók megszólításához bibliával fotózkodó Trumpnak, illetve általában véve a jobboldalnak. Ha azonban valóban ez a trumpi stratégia, az egyelőre nem igazán sikeres.
Bár a fosztogatást az emberek nagy része elítéli, és a hadsereg sok vihart kavart bevetésének felvetése mögött is van támogatottság, felmérések szerint a társadalom többsége úgy véli, hogy a rasszizmus valós probléma, az elnök viszont rosszul kezeli a kérdést. Emiatt
Trump népszerűsége a tüntetések óta felmérések szerint tovább csökkent, és a választási térkép hétről-hétre rosszabbul néz ki számára.
Joe Biden a keddi előválasztásokon megszerezte a szükséges számú voksot és delegáltat ahhoz, hogy ő legyen a Demokrata Párt elnökjelöltje a novemberi elnökválasztáson. Ezt a politikus jelentette be péntek éjjel kiadott közleményében.
Kedden több tagállamban és a szövetségi fővárosban, Washingtonban tartottak előválasztást a republikánusok és a demokraták egyaránt, és a demokrata választásokat mindenütt Biden nyerte. Igaz, nem volt vetélytársa, hiszen Bernie Sanders vermonti szenátor áprilisban visszalépett a versengésből, írja az MTI.
A hét tagállamban és a fővárosban tartott választások valamennyi szavazatának összeszámlálása után Bidennek meglett az elnökjelöltté választáshoz szükséges 1991 delegátusa. Eddig 1993 delegátusa van. Nyolc tagállamban és az Egyesült Államok tengerentúli területein még hátravannak az előválasztások.
A delegátusok azok a küldöttek, akik az előválasztásokon megszerzett mandátumuk jogán voksolnak a párt elnökjelölt-állító országos konvencióján. Közleményében Biden kifejtette, hogy megtiszteltetés volt számára "a valaha volt legtehetségesebb elnökjelölt-aspiránsokkal" versenyezni az elnökjelöltségért.
(Ajánlókép: Reuters)
Egy republikánus szenátor, Lisa Murkowski méltatta Jim Mattis volt védelmi minisztert, amiért az elítélte Trump bibliás akcióját, írja a Hill. Választási évben elég szokatlan, hogy egy szenátor kiáll a pártja színeiben megválasztott elnököt ért kritikák mellett, de ami még szokatlanabb, az az, hogy Murkowski arra a kérdésre, hogy Trumpra szavazna-e, azt mondta,
erősen vívódik azon, hogy SZAVAZNA-e Trumpra a választásokon.
Joe Biden demokrata elnökjelölt országos felháborodást váltott ki egy pénteki rádióműsorban elhangzott mondatával, ami így hangzott:
Figyeljen ide, ha még mindig nem tudja eldönteni, hogy engem válasszon, vagy Trumpot, akkor maga nem is igazán fekete.
Biden szombatra rájött, hogy ez a műsorvezetőnek címzett megnyilvánulás nem igazán volt szerencsés, és már bocsánatot is kért a CBC cikke szerint.
Biden a hírek szerint hivatalosan is felkérte az elnökjelölti versenyből korábban éppen Biden javára visszalépő minnesotai szenátort, hogy vesse alá magát annak a szokásos ellenőrzésnek, mellyel az alelnökjelöltek alkalmasságát és politikai kikezdhetetlenségét szokták megvizsgálni. A procedúrában a demokrata pártvezetés szakértők segítségével többek között az alelnöki posztra esélyesek előéletét, adóbevallásait, korábbi esetleges botrányait, nyilatkozatait nézik végig szisztematikusan, hogy meggyőződjenek róla, a jelölt feddhetetlen és nem fognak befürödni vele.
"Nem, ez nem igaz, egyértelműen kijelentem, hogy ez soha, de soha nem történt meg" - állította az MSNBC reggeli magazinműsorában Joe Biden demokrata elnökjelölt a szexuális zaklatás vádjára reagálva, írja az MTI.
Bident egy volt munkatársa, Tara Reade vádolta meg azzal, hogy 27 évvel ezelőtt az elnökjelölt a szenátus folyosóján erőszakoskodott vele, s amikor később szót emelt ez ellen, kirúgták az állásából. Reade több médiumnak is nyilatkozott erről, de Biden eddig még nem szólalt meg személyesen az ügyben.
Miután a Demokrata Párt elnökjelöltjének személye április közepére eldőlt, eljött az ideje, hogy rendesen beinduljon az elnökválasztási kampány, írnánk egy átlagos évben. Az idei azonban természetesen nem egy átlagos év: Donald Trump elnök ellenfele helyett a koronavírus-járvánnyal folytat verbális küzdelmet, miközben kihívója, Joe Biden volt alelnök szó szerint a pincéjéből próbál életjeleket adni.
Bár a novemberi elnökválasztásig még sokat változhat a helyzet, Trump az országos felmérésekben csapnivalóan áll Bidennel szemben, és számos, a győzelem szempontjából az országos számoknál is fontosabb ingaállamban is mély gödörből kell kiásnia magát az újrázáshoz.
Miután a járvány miatt drámai válságba torkollott a hagyományosan a hivatalban lévő elnöknek kedvező gazdasági konjunktúra, a Republikánus Párt stratégái jobb híján Kína gyalázásával próbálják összetartani bázisukat, bár várhatóan ennél fontosabb lesz a választók számára, hogy őszig véget ér-e a járvány neheze, helyreáll-e az élet, beindul-e a gazdaság.
Bidennek a cinikusabb vélemények szerint jól jön, hogy nincs kampány, és a Trump elleni küzdelmet a Demokrata Párt más, jobban felkészült politikusai viszik. Ugyanakkor neki is van még pár csontváz a szekrényben, amelyek a járványhelyzet javulása esetén bőven előkerülhetnek novemberig.
Fehér házi források szerint Donald Trump nemrég csúnyán összeveszett kampányfőnökével, Brad Parscale-lel, akit káromkodva azzal fenyegetett, hogy bepereli, amiért az elnökválasztáson fontos államokban visszaesett az elnök népszerűsége – írja a Guardian. Kampánycsapata szerint a koronavírus-járvány kezelése és Trump sajtótájékoztatókon való rossz szereplése miatt estek a mutatók, erről viszont Trump hallani sem akar.