Bernie Sanders kiszáll a demokrata párt elnökjelöltségéért folytatott versenyből, és beáll az egyedül talpon maradt jelölt, Joe Biden mögé.
- értesült a CNN a vermonti szenátor kampánycsapatától. Sanders telefonon tájékoztatta bizalmasait a Joe Bidennel szembeni hátrányát, illetve az Egyesült Államokban dúló koronavírus-járvány teremtette rendkívüli helyzetet figyelembe véve már hetek óta esedékes döntéséről. A tavaly rengeteg jelölttel (eleinte két részre bontva kellett megtartani a televíziós vitákat is) indult előválasztásban így már csak Obama volt alelnöke maradt talpon, ő lesz a novemberi elnökválasztásban Donald Trump kihívója.
Egy hónappal később, csak augusztusban tartják meg a Demokrata Párt jelöltállító gyűlését, amin hivatalosan is döntenek majd arról, ki legyen a párt elnökjelöltje, írja a CNN a rendezvényt szervező bizottságra hivatkozva. A The Hill már korábban azt írta két forrásra hivatkozva, hogy egy hónappal el fogják halasztani a jelöltállító gyűlést.
A demokrata előválasztáson óriási előnnyel vezető Joe Biden volt alelnök szerdán beszélt arról, hogy kételkedik benne, hogy a jelöltállító gyűlést meg lehetne tartani júliusban. „Szerintem át kell majd tenni augusztusra” – mondta Jimmy Fallon vendégeként a The Tonight Show-ban.
A demokraták jelöltállító gyűlését eredetileg július 13-16. között tartották volna a Wisconsin állambeli Milwaukee-ban. A republikánusok saját jelöltállító gyűlése, amin Donald Trumpból hivatalosan is újra a párt elnökjelöltje lesz, az eredeti menetrend szerint is augusztus 24-27-re volt tervezve az észak-karolinai Charlotte-ba.
Arizonában, Floridában és Illinois-ban tartottak demokrata előválasztást kedden, Joe Biden volt alelnök pedig mindenhol komoly, a legtöbb delegáltat érő Floridában pedig közel 40 pontos különbséggel győzte le Bernie Sanders vermonti szenátort.
A Demokrata Párton belül a balközép-mérsékelt oldalt képviselő Biden ugyan még messze van a jelöltség biztos elnyeréséhez szükséges 1991 delegálttól, de már háromszáz delegáltas előnyt épített ki, és ez lényegében behozhatatlan. A balszárny legfontosabb alakjaként Sanders célja az lehet, hogy minél inkább balra tolja Bident, és továbbra is képviselje a progresszívok céljait, azonban a koronavírus-járvány is alapvetően befolyásolhatja a továbbiakat.
Az előválasztását eredetileg szintén keddre tervező Ohióban a koronavírus-járvány miatt elhalasztották a szavazást, és a következő állam, Georgia is júniusra rakta a saját előválasztását. Halasztásról döntött Maryland, Kentucky és Louisiana is, miközben a vírus terjedése az egész kampányt befolyásolja.
Kilenc hónap alatt húszról kettőre csökkent a demokrata elnökjelöltségért versengők száma, és a most vasárnapi tévévita volt az első, amelyen már csak ketten vettek részt: a jelöltség nagy esélyese, Joe Biden volt alelnök és Bernie Sanders vermonti szenátor.
De nemcsak a korábbi jelöltek hiányoztak a stúdióból, hanem a koronavírus miatti elővigyázatosságból a helyszíni közönség is, akik ezúttal nem is tudtak behuhogni vagy nevetni a vita egyes történésein. Ráadásul a vitát az utolsó pillanatban átrakták az arizonai Phoenixből a fővárosba, Washingtonba.
A járvány kitárgyalása mellett előkerült még, hogy melyik jelölt politikai pályafutása hitelesebb, illetve, hogy mindketten hajlandóak lennének női alelnököt választani, sőt, Bidennek ez a feltett szándéka.
A szuperkedd után egy héttel Joe Biden volt alelnök újabb fontos győzelmeket aratott a demokraták elnökjelöltségéért zajló versenyben, a kedden szavazó hat államból négyet biztosan megnyert, Bernie Sanders vermonti szenátornak pedig ezúttal nem sikerült olyan meglepetésgyőzelmet előhúznia Michiganben, mint négy éve. Innentől Sanders nagyon nehéz helyzetbe került: a volt alelnök már most is komoly előnyt épített ki az elnyerhető delegáltakat tekintve, miközben a következő hetekben kifejezetten Bidennek kedvező, ráadásul sok delegáltról döntő államok jönnek.
A februári első három állam után még esélyesebb volt Sanders a végső győzelemre, de ezt látva a balközép-mérsékelt oldal összezárt Biden mögött a volt alelnök nagy dél-karolinai győzelme után. Biden egy sor visszalépés, majd támogatás mellett 10 államban győzni tudott a szuperkedden, amikor 14 államban és Amerikai Szamoán tartottak egyszerre előválasztást. Sanders egy héttel ezelőtt négy államban győzött, és ugyan ezek között van a legnépesebb Kalifornia is – ahol a levélszavazatok miatt még mindig nincs végeredmény, 85 százalékon áll a feldolgozottság –, de ezzel sem tudta kiegyensúlyozni Biden győzelmeit. Ezek után az volt a kérdés, hogy Biden tovább tudja-e vinni a lendületét a szuperkeddről, vagy Sanders valahogy meg tudja vetni a lábát.
A kedden szavazó hat államban abból a szempontból is új helyzetben tartottak előválasztást, hogy
ELŐSZÖR SZŰKÜLT LE A VERSENGÉS TÉNYLEG A BALKÖZÉP-MÉRSÉKELT OLDALT KÉPVISELŐ BIDEN, ÉS AZ ÖSSZES KORÁBBI INDULÓT NÉZVE IS LEGBALOSABB, POLITIKAI FORRADALMAT HIRDETŐ SANDERS KÜZDELMÉRE.
A koronavírus az Egyesült Államokban is terjed, és már az amerikai elnökválasztási kampányt is elérte. Az első amerikai megbetegedést január 21-én jelentették, azóta a fertőzöttek száma 804-re nőtt. Az 50 államból 36-ot érint a vírus, eddig 28-an haltak meg. Ennek megfelelően mostanra az egyik legfontosabb kampánytéma vált a vírusból mindkét oldalon.
A vírus egyre gyorsabb terjedése miatt felmerült a nagyszabású kampányesemények egészségügyi kockázata is. A vírus ráadásul magát a szavazás menetét is befolyásolja. A múlt heti szuperkedden például problémát jelentett, hogy sok választási bizottsági tag nem jelent meg a választás napján a koronavírustól félve. Emellett elképzelhető, hogy a járvány miatt alacsonyabb lesz a részvétel az elkövetkező hetekben szavazó államokban.
A vírus által leginkább érintett Washington államban (itt halt meg az országosan nyilvántartott 28-ból 23 áldozat) szerencsére nem lesz ezzel probléma. Ott ugyanis 2011 óta kizárólag levélben szavaznak. Természetesen némi kockázatot ez is rejt magában. A helyi egészségügyi minisztérium arra kéri a szavazókat, hogy a boríték lezárásához a saját nyelvük helyett használjanak alternatív eszközöket, mint például a vizes szivacs, vagy a törlőrongy.
Észak-Dakota, Idaho, Michigan, Mississippi és Missouri mellett Washingtonban is kedden tartanak előválasztást.
Joe Biden volt alelnök legalább kilenc államot megnyert a demokrata elnökjelöltségért zajló versengés fontos állomásán, a szuperkedden, amikor 14 államban és Amerikai Szamoán tartottak egyszerre előválasztást. Egyértelműen sikerült továbbvinnie a lendületét a szombati dél-karolinai sikere után, az utolsó napokban döntésre jutó szavazók nagy többségében őt választották, és ez meglepetésgyőzelmeket is hozott neki például Texasban, Massachusettsben és Minnesotában. Bernie Sanders vermonti szenátor csak három kevésbé fontos államot tudott biztosan behúzni, de ő vezet a legnépesebb Kaliforniában is, ami a végelszámolásnál sok delegáltat hozhat neki. Viszont lehet, hogy csak napok múlva lesz meg a végeredménye. A szuperkedd eredményeinek alakulását itt olvashatják vissza percről percre>>>
A négy évvel ezelőtti amerikai elnökválasztás nemcsak Donald Trump meglepetésszerű győzelme miatt maradt emlékezetes, hanem azért is, mert az egész eseményt belengte, illetve az utóéletét is évekre meghatározta, hogy az Egyesült Államok szerint Oroszország is beszállt a választási kampányba.
Pete Buttigieg magyar idő szerint hétfőn hajnali fél háromkor (helyi idő szerint este fél kilenckor) szülővárosában, South Bendben jelentette be, hogy kiszáll a demokrata elnökjelöltségért folyó versenyből. A mindössze 38 éves elnökjelölt-aspiráns, aki korábban nyolc évig vezette az indianai South Bend városát, azután döntött kampánya felfüggesztése mellett, hogy a szombati dél-karolinai előválasztáson egy delegáltat sem sikerült szereznie.
Buttigieg kampánya felfüggesztésekor 26 delegáltjával harmadik helyen állt Bernie Sanders (60) és Joe Biden (56) mögött az elnökjelöltségért folyó versenyben, országos támogatottsága pedig 10 százalék körüli volt a felmérések szerint, melyekben a két éllovason kívül Mike Bloomberg és Elizabeth Warren is jobban teljesített nála.
Joe Biden nagy fölénnyel nyerte a Demokrata Párt negyedik előválasztását Dél-Karolina államban szombaton. A párt mérsékelt, balközép szárnyához sorolt volt alelnök erősnek számító részvétel mellett a voksok 48,4 százalékát szerezte meg. Ezzel majdnem 30 százalékpontot vert az előző két előválasztáson győztes, ezúttal második helyen végző Bernie Sanders vermonti szenátorra (19,9 százalék), a mezőny legbalosabb tagjára.
Magabiztos győzelmével biden az első értékelések szerint újraindíthatja megtépázott kampányát, de Sanderst csak akkor tudja megszorongatni, ha hatalmasat dob népszerűségén dél-karolinai eredménye, és visszalépések is segítik.
A többi jelölt nem érte el a 15 százalékos küszöböt, amely felett delegáltakat szerezhetnek a párt elnökjelöltjének személyéről döntő nyári jelölőgyűlésre. A kaliforniai milliárdos Tom Steyer hiába költött mindenki másnál nagyságrenddel többet, 20 millió dollárt tévéreklámokra (Biden és Sanders kevesebb mint egy-egymillióért vett hirdetéseket), ez csupán 11,3 százalékra volt elég. Az országosan 2–3 százalék közé mért üzletember a szavazás után bejelentette, hogy kiszáll az elnökjelöltségért folytatott harcból.
Magyar idő szerint hétfő délutánra befejezték a Nevada államban másfél nappal korábban lezárult demokrata párti előválasztás szavazatainak összeszámlálását. Ahogy az már a kaukusz (azaz a gyűlésekre bontott, kétkörös, ráadásul csoportos egyeztetéseken keresztül bonyolított szavazás) lezárása után nem sokkal egyértelművé vált, a szavazáson a radikális baloldali Bernie Sanders tarolt.
Jelentősen javítani tudott a számára demográfiailag kedvezőbbnek tartott első két államban Iowában és New Hampshire-ben elért eredményein, a szavazatok 46,8 százalékát hozta. Sanders mögött a második helyen Joe Biden volt alelnök végzett messze lemaradva, 20,2 százalékkal, őt követte az előválasztás meglepetésjelöltje, Pete Buttigieg 14,3 százalékkal (aki urnazárás utáni blöffje ellenére mégsem tapadt olyan szorosan a második helyezettre, de továbbra is azt állítja, feldolgozási anomáliák miatt valójában szoros a második hely), majd Elizabeth Warren massachusettsi szenátor 9,7 százalékkal. A korábbiakhoz képest jól (azonban nevadai erőfeszítéseihez képest közepesen) szerepelt a Trump elmozdításáért indított eljárás egyik legnagyobb támogatója, a 4,7 százalékot kapott milliárdos Tom Steyer, aki a magánvagyonából közel kétszázmillió dollárjába kerülő eredményével a következő, dél-karolinai forduló előtti vitára is kvalifikálta magát.
Bernie Sanders vermonti szenátor megnyerte a nevadai kaukuszt, és ezzel megszilárdította vezető pozícióját a demokrata elnökjelöltségért folyó küzdelemben. Sanders azt is bizonyította, hogy erős a támogatottsága a demokraták fontos szavazói bázisának számító latinók között, ami a március 3-i szuperkedden is sokat számíthat neki.
Sanders győzelmének pontos mértéke, és mögötte a második hely sorsa azonban még hosszú órákkal az előválasztáson harmadikként szavazó Nevadában tartott kaukusz vége után sem volt egyértelmű, miután rettentő lassan csordogáltak csak az eredmények. A körzetek 50 százalékának feldolgozottsága után Joe Biden volt alelnök állt a második helyen az elnyerhető megyei delegáltakat tekintve, megelőzve Pete Buttigieg volt indianai polgármestert. A nevadai kaukusz eredményeinek alakulását itt követtük élőben>>>