A Pearl Harbor-i bombázás óta nem érte ilyen súlyos támadás az Egyesült Államokat. Nem csak a halottak száma vagy a károk nagysága miatt példátlan az akció, hanem amiatt is, hogy az USA, sőt az egész nyugati két szimbolikus jelentőségű, szuperbiztonságosnak hitt épületeit pusztították el - részben vagy egészben - a terroristák. A merénylet nyilvánvalóan pontosan megkomponált, elképesztően megszervezett akció volt, szinte hollywoodi forgatókönyv szerint zajlott minden.

Ilyen támadássorozat megszervezéséhez dollármilliókra és államok, titkosszolgálatok támogatására volt szükségük az elkövetőknek - vélik az elemzők. Kizárható, hogy "őrült terroristák", vagy elszigetelt csoportok követték volna el az akciót. Az is nyilvánvaló, hogy az esemény kapcsolatban állhat a közel-keleti válsággal, az izraeli-palesztin konfliktussal. A legtöbben Oszama bin Laden embereit, vagy hozzájuk közel álló szélsőséges iszlám csoportokat vádolják, bár eddig még senki sem vállalt felelősséget a merényletért.

Kedd reggel (New York-i idő szerint) kevéssel kilenc óra előtt egy Boeing 767-es utasszállító gép tűnt föl New York belvárosa és üzleti központja, Manhattan fölött. A gép a World Trade Center több mint négyszáz méter magas északi tornyának ütközött. Mint órákkal később kiderült, a gép az American Airlines 11-es számú járata volt, 81 utassal és 11 főnyi személyzettel a fedélzetén. (További adatok a World Trade Center felhőkarcolóiról.)

Alig negyedórával később a déli toronynak csapódott egy Boeing, mégpedig a United Airlines 175-ös járata (56 utas, 9 fős személyzet). A két becsapódás azonnal elpusztított több emeletet az épületekből, mindkét toronyban hatalmas tűz keletkezett, a sűrű füst szinte ellepte Manhattant. A súlyosan megrongálódott épület nem sokáig bírta: körülbelül negyven perccel az első becsapódás után először a déli torony, majd utána az északi is összeomlott.

Akár 50 ezer ember is lehetett a toronyházakban

A repülőgépek pontosan munkakezdési időben ütköztek a világ egyik legnagyobb irodaházába, ahol a becslések szerint 40-50 ezer ember tartózkodhatott. Az áldozatok számáról még csak becslést sem közöltek amerikai források. A különböző adatok összesítéséből az következik, hogy minimum ezernégyszáz halálos áldozata volt a támadásoknak, de valószínű, hogy ez a szám csupán töredéke a valóságosnak. Azt tudjuk, hogy a mentési munkálatokban több mint háromszáz tűzoltó és rendőr tűnt el vagy halt meg, és valószínűleg halott a négy elrabolt és lezuhant repülőgép mind a 266 utasa (illetve személyzete) is.

A támadást mintha direkt tévére komponálták volna: az első ütközés hírére a helyszínre érkezett tévétársaságok élőben közvetíthették, ahogyan a második gép belefúródik az épületbe, és több emelet kigyullad. A füstölgő tornyok röviddel ezután összeomlottak.

Pontosan fél órával azután, hogy a második gép a World Trade Centernek ütközött, néhány száz kilométerrel odébb, Washingtonban az amerikai hadügyminisztérium, a Pentagon épületére zuhant egy Boeing 757-es (az American 77-es járata, 58 utas, 6 fős személyzet). Az épületnek épp azt a szárnyát rombolta le és gyújtotta föl a gép, amelyikben az Egyesült Államok hadseregének vezérkara dolgozik.

A washingtoni esemény után alig egy órával újabb repülőgép zuhant le Pittsburgh térségében: a United Airlines 93-mas járata (Boeing 757), 38 utassal és 7 főnyi személyzettel. A gép eredetileg Newarkból San Franciscóba tartott, de feltételezhetően eltérítették, emiatt visszafordult és valószínűleg Washington felé vette az irányt, amikor - hivatalos közlések szerint - ismeretlen okból lezuhant. A legtöbb elemző szerint az amerikai légierő lőtte le a gépet, mielőtt egy washingtoni épületet vett volna célba. Szintén találgatások láttak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy további gépeket is eltérítettek terroristák, de ezeket - már a World Trade Center elleni akciót látva - megsemmisítették a vadászgépek. A hadsereg hivatalosan tagadta, hogy bármelyik gépet lelőtték volna.

Jóval a három ütközés után, New York-i idő szerint délután fél hatkor (itthoni idő szerint éjjel 11.30-kor) összeomlott a World Trade Center 7-es számú, összesen 47 emeletes épülete is, amelyben korábban már tűz ütött ki.

Háborús helyzetnek megfelelő intézkedéseket vezettek be

New Yorkban és Washingtonban a hadsereg és a Nemzeti Gárda egységei vették át az irányítást, evakuálták a középületeket, köztük a Fehér Házat, a Kongresszust és a Pentagont (csak itt 24 ezer ember dolgozott), kiürítették a metrókat, egész Dél-Manhattent. New York egyes kerületeit háborús területnek minősítették. A támadás idején Floridában tartózkodó elnököt és a kongresszus tisztségviselőit átmenetileg egy titkos, háborús esetekre fönntartott főhadiszállásra szállították. Az elnök később többször is beszédet mondott, éjjel pedig Washingtonba repült.

Az Egyesült Államok légterét szerda délig teljesen lezárták, vadászgépek és katonai helikopterek járőröznek; a Pentagon bejelentette, hogy minden olyan gépet, amelyik illetéktelenül megközelíti az országot, azonnal megsemmisít. Az USA teljes készültségbe helyezte haderejét, a haditengerészet két repülőgép-hordozóját Washington, illetve New York védelmére a térségbe vezényelték.

A támadás után világszerte megerősítették az amerikai diplomácia, a hadsereg és a NATO objektumainak védelmét. Izrael szintén lezárta légterét, illetve egyáltalán nem indít polgári repülőjáratokat. A Malév is törölte amerikai és közel-keleti járatait.

Orbán: Magyarországnak nincs mitől tartania

Magyarországon a kialakult helyzetet megtárgyalandó összeült a nemzetbiztonsági kabinet. Orbán Viktor miniszterelnök az ülés után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy itthon nem kell hasonló támadásoktól tartani, ennek ellenére néhány épület védelmét (főleg amerikai tulajdonú épületek) megerősítették. A magyar kormány egyelőre azzal sem számol, hogy a támadás súlyos recesszióba ránthatja a világgazdaságot.

A támadás hírére drámaian zuhantak az árfolyamok az európai tőzsdéken (a legnagyobb, a New York-i börze ki sem nyitott kedden, és szerdán is zárva tart). Esett a dollár, nőtt a kőolaj és az arany ára. Háborús hangulat uralkodott a piacokon.

A felelős ismeretlen, a tálibok tagadnak

Oszama bin Laden

A merényletért elsőként a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért nevű szervezet vállalta a felelősséget, de a csoport vezetői később tagadták, hogy közük lenne a támadáshoz. Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke ugyanakkor elítélte az akciót és együttérzését fejezte ki az amerikai néppel. Palesztina egyes településein ugyanakkor örömünnep tört ki, miután az emberek tudomást szereztek az eseményekről.

Az Afganisztánt kormányzó szélsőséges iszlám tálibok politikusai is elítélték a merényletet, valamint kijelentették, hogy a terrorsorozat nem Oszama bin Laden műve. Később tálib vezetők azt is bejelentették, hogy az ország hatóságai is vizsgálatot kezdenek az ügyben. Bin Laden közvetítőkön keresztül tagadta, hogy ő állna az ügy hátterében.

Késő este arról adott hírt a CNN-t, hogy cirkálórakéták csapódtak be az afganisztáni főváros, Kabul repülőterére, robbanások hallatszanak mindenfelől. George W. Bush amerikai elnök kijelentette, hogy nem adott utasítást megtorló akciókra, és tálib tisztviselők is cáfolták, hogy amerikai támadásról volna szó. A terrortámadás világpolitikai és gazdasági következményei beláthatatlanok.