A Csoda és Kósza című mesekönyv írójának halálhírét felesége jelentette be hétfőn éjszaka a Facebookon: "Kedves Mindenki! Czigány Zoli ma este 3/4 7-kor eltávozott közülünk, lehet, hogy már szeretett Nádor lován ül, vagy issza Dede habos kakaóját, vagy végre beszélgethet édesanyjával, de mindenesetre ott biztos mindig süt a nap, és végre kánikula van neki, forró. mértéktelen nyár, amire mindig úgy vágyott."

"Írtam mindig"

Czigány Zoltán neve az utóbbi években gyerekíróként lett ismert, írói munkásságát 2002-ben Berzsenyi-díjjal, 2008-ban IBBY-díjjal ismerték el. Csoda és Kósza című mesekönyve 2007-ben az év gyermekkönyve lett. A két ló történetéről később két új kötet is megjelent, a Csoda és Kósza körül a Föld és a Csoda és Kósza legrégebbi kalandjai. Czigány Zoltán legutóbb az Autósmesék című kortárs antológiában publikált, a KUK-055 című, a kukázó kukásautóról szóló meséjével.

A gyerekek kedvence írói pályafutásáról így nyilatkozott: "Írtam mindig. Az első novelláimat nem is írtam, anyukám írta le helyettem, mert én még nem tudtam írni. Máig jók. Az általános iskolában is elég jó fogalmazásokat írtam, leveleket is, magamnak szóló feljegyzéseket is, a gimnáziumban pedig szörnyű rossz verseket. A gimnáziumban volt egy iskolai újság, ott jelentek meg első írásaim, aztán lassan-lassan különböző „igazi“ lapokban is: Magyar Ifjúságban, Ifjúsági Magazinban, Népszabadságban, Hitelben, Élet és Irodalomban, Kortársban."

Betegségéről a Magyar Naplóban Klinikai eset, a Kortársban Kórházi levél címmel írt.

"Mit akar egy író?"

A hobbiból író Czigány Zoltán az elmúlt években a Magyar Televízió Művészeti Szerkesztőségének, majd a Duna Televízió Filmműhelyének vezetője volt. 1985-ben kezdte pályáját rendezőasszisztensként. Első dokumentumfilmjét, az erdélyi Helikonról szóló, Nagycsütörtök című filmet 1990-ben forgatta.

Televíziós munkája során több műfajban is tevékenykedett: rendezett dzsesszkoncerteket, készített komolyzenei műsorokat, népzenei portrékat és sorozatműsort, ifjúsági műsorokat és irodalmi sorozatokat.  2001-es koncertfilmje, a Cantata profana után rendezőként és forgatókönyvíróként jelentős kultúrtörténeti, főként irodalmi tematikájú dokumentumfilmeket, kisfilmeket jegyzett. Ecseri tekercsek című 56-os áldokumentumfilmje például jelentős visszhangot váltott ki.

Személyes érdeklődése azonban az irodalom területéhez kötötte, 2002 szeptemberétől a Magyar Televízió irodalmi rovatvezetője, 2003 decemberétől művészeti főszerkesztője volt. Ezekben az években mutatta be az Alkotóház, a Mit akar egy író?, a Literatúra, a Verssor az utcazajban, az Allegro és a Könyveskép című sorozatokat. Utóbbi, kortárs magyar irodalmi adaptációkat bemutató sorozatban láthattuk a saját forgatókönyve alapján rendezett, A rendőrség ismét nyomoz Lavina professzor ügyében című munkáját.

Televíziós munkáit többször díjazták a Kamera Hungárián, illetve határon inneni és túli dokumentumfilmes versenyeken.

Czigány Zoltán temetéséről később gondoskodnak.