Elkészült a nemzeti jelentőségű intézmények listája az egész Kárpát-medencére vonatkozóan, jelentette be Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság ülése után. Nemzeti jelentőségű intézmény minősítést kapott Erdélyből 16, Kárpátaljáról 12, Vajdaságból 11, Szlovákiából 10 intézmény, illetve program. Bekerült ebbe a körbe Szlovéniából és Horvátországból 2-2 intézmény, a diaszpórából 3 intézmény.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár a Magyar Állandó Értekezletet kérte fel, hogy határozza meg azt a kritériumrendszert, ami alapján ebbe a körbe be lehet kerülni, a Máért alapszervezetektől pedig azt kérték, javasoljanak intézményeket. Az elvárt kritériumok között említette, hogy egy adott intézmény mennyire szolgálja a közösség megmaradását, a magyar nyelv terjesztését, az autonómiát, a helyi közösségek gyarapodását. Feltétel még, hogy mennyire stabil, kiszámítható a működése, vagy tud-e pluszforrásokat bevonni. Az érintett intézmények normatív alapon kapnak támogatást egy-egy költségvetési évben, és nem a nyílt pályázati rendszereken kell eseti jellegű forrásokat kérniük.

Az intézmények listáját minden évben áttekintik, kerülhetnek fel rá újak, és kerülhetnek le is listáról. A támogatásokat már az idei évben eszerint folyósítják, a pontos összeg a szükségletektől, és az intézménytípustól függően eltérő, a döntést a Bethlen Gábor Alap bizottsága hozza meg, várhatóan heteken belül.

A nemzeti jelentőségű erdélyi intézmények listájára felkerült a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Protestáns Teológiai Intézet, a válaszúti Mezőségi Szórványkollégium, a szamosújvári Mezőségi Téka Szórványkollégium, a vicei Bástya Kollégium, az Erdélyi Múzeum Egyesület, a Házsongárd Alapítvány, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség, a Szent Ferenc Alapítvány, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Kincses Kolozsvár, a Kolozsvári Magyar Napok is, írja az erdélyi Krónika. A jelentős szakmai és kulturális intézmények működésének támogatási programjába bekerült a szórványkollégiumi programok kollégium- és iskolabusz-projektje, a Felsőoktatási háttérintézmények támogatási programja, a kulturális és tudományos médiatámogatási programja és a színházak, bábszínházak, néptáncegyüttesek támogatási programja.

Szlovákiából a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Selye János Egyetem, a Kassai Thália Színház kapta meg többek között ezt a minősítést, kárpátaljáról a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, több református líceum, a Munkácsi Szent István Katolikus Líceum, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség lett többek között nemzeti jelentőségű intézmény. A Vajdaságból nemzeti jelentőségű intézmény lett a Magyar Nemzeti Tanács több programja, így a felsőoktatási ösztöndíj-, illetve a szórványprogram, szintén ilyen minősítést kapott a Nagybecskereki Lánykollégium, az újvidéki Apáczai Diákotthon és a Zentai Gimnázium.

Szlovéniából a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet került ebbe a körbe, míg Horvátországból a Magyar Oktatási és Művelődési Központ, továbbá Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma. A diaszpóra nemzeti jelentőségű intézménye lett a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség és Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége.

A Jobbik szerint a nemzeti jelentőségű intézmények listájáról nem volt széleskörű egyeztetés, annak véleményezéséből az ellenzéki pártokat teljesen kirekesztették. Szávay István ennek kapcsán azt írta: a helyettes államtitkár: "nem először értelmezi meglehetősen sajátosan a valóságot: magyarán szólva hazudik".