A városvezetés által felkért független zsűri "világszerte a jelenkor egyik legkiemelkedőbb gondolkodójaként" méltatta szombaton Habermast - aki csakúgy, mint Heinrich Heine író - Düsseldorf szülötte. A zsűri indoklásában kiemelte, hogy Habermas fáradhatatlanul dolgozott egy demokratikus Németországért, és nagyban hozzájárult Európa társadalompolitikai vitáihoz.

Az 1972-ben alapított Heine-díj az egyik legjelentősebb irodalmi-közéleti elismerés Németországban, előfordult azonban, hogy nagy vitákat kavart a zsűri választása. 2006-ban Peter Handke osztrák író kiválasztása vert fel nagy port, mert az irodalmár ellenszenvet vívott ki magának a délszláv háború alatt tett szerbbarát kijelentéseivel, és még Slobodan Milosevic temetésén is beszédet mondott. Handke végül a vita nyomán lemondott a díjról.

A korábbi kitüntetettek között volt Carl Zuckmayer német író, honfitársa, Walter Jens nyelvész, filozófus, Max Frisch svájci író, Richard von Weizsäcker volt német államfő és Ámosz Oz izraeli író is. 2010-ben az a Simone Veil francia politikus kapta meg a díjat, aki kamaszként túlélte az auschwitzi és a bergen-belseni megsemmisítő táborok borzalmait.

Jürgen Habermas a frankfurti iskola neveltje, Max Horkheimer és Theodor Adorno utóda. A baloldal nagy gondolkodójaként tartják számon, a diákmozgalmakat azonban annak idején kritikusan szemlélte. Németországban sokak számára szinte "az ország filozófusa", aki az egységes Európa elkötelezett és szenvedélyes szószolója.