A bizalom és a megbékélés gesztusa, hogy Kertész Imre a német fővárosban helyezte el életművének iratanyagát, mondta Berlinben Bernd Neumann német kulturális államminiszter a Nobel-díjas magyar író munkásságának dokumentumaiból a Berlini Művészeti Akadémián (AdK) létrehozott archívumot megnyitó ünnepségen.

A rendezvényen, amelyen több mint százan vettek részt, köztük neves német közéleti személyiségek, mint például Wolfgang Thierse, a német törvényhozás alsóházának (Bundestag) alelnöke, az államminiszter hangsúlyozta: „egyedülálló nyereség" a német nyelvterület legnagyobb művészeti és kulturális archívumát gondozó AdK-nak, hogy megkapta „a magyar kozmopolita és világraszóló jelentőségű író" munkásságának dokumentumait.

Az intézmény feladata, hogy álljon ki az írók, filmesek, képzőművészek és újságírók alkotói szabadságáért és lépjen fel, ha „lábbal tiporják a demokráciát és az emberi jogokat. Erre figyelmeztetnek az olyan életművek is, mint Kertész Imréé" – mondta Bernd Neumann. Klaus Staeck, az AdK elnöke beszédében kiemelte, a 35 ezer oldalnyi iratanyag feldolgozása és megnyitása a tudományos kutatások előtt „nagy megtiszteltetés és nagy felelősség is".

Kertész Imre a berlini akadémiai székházban az ünnepség kezdete előtt az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: „Itt szükség van arra, amit csináltam, otthon, Budapesten pedig még nem kezdték el (az életmű) feldolgozását". A német fővárosban helyezi el a művét, és bármikor megnézhetik magyarok, németek és bárki más, tette hozzá. Hozzátette, nem politikai döntés, hogy a Berlini Művészeti Akadémiára bízza iratainak gondozását. Berlinben „van apparátus arra, hogy ezt a művet megőrizzék, és ez meg is történik. Magyarországon nincsen erre apparátus és nincsenek anyagi lehetőségek, úgyhogy ez a legjobb, amit tehetünk".

Az archívumban őrzik egyebek mellett a Sorstalanság, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért és a K. dosszié című kötetek, valamint számos esszé és beszéd kéziratát, továbbá az író 1961 óta vezetett naplóit, illetve 1988 óta keletkezett levelezését.

A Berlinben élő 83 éves író a Der Spiegel című német lapnak az archívum megnyitása alkalmából adott minapi interjúban kifejtette: munkásságát lezárta, nem kíván többet írni. Az MTI-nek azt mondta, betegsége miatt nem is tud már írni.

A kínai Aj Vej-vejtől a német Günter Grassig mintegy 400 tekintélyes művészt – írót, zenészt, képzőművészt, filmest – összefogó Berlini Művészeti Akadémia 2003-ban választotta tagjai közé Kertész Imrét. A magyar tagok között van még mások mellett Kurtág György, Eötvös Péter, Esterházy Péter és Nádas Péter is. Az intézmény élén hat évig (1997-2003) magyar író, Konrád György állt.