2013-ban Marseille mellett Kassa lesz Európa kulturális fővárosa (EKF). Ne lepődjön meg, ha nem is hallott a magyar határ közelében fekvő város egyéves programsorozatáról, ugyanis sokan Szlovákiában is csak a megnyitó hetében, január elején értesültek az eseményről. Kassa egyelőre Pécs hibáit ismétli, igaz, itt 25 millióval besegít a magyar külügyminisztérium is.
A kelet-európai kulturális fővárosokat onnan lehet megismerni, hogy a nyitásra nem készülnek el a helyszínek, a program kaotikus, a vezetést többször leváltják, cserélik, és a legjobb esetben is csak utólag derül ki, hogy mi volt az egyéves programsorozat lényege. A Pécs 2010-ből ismerős forgatókönyvet Kassa 2013 annyiban módosítja, hogy itt még a sajtóvisszhang is elmaradt. A szlovák sajtó a bénázások ellenére is csak a megnyitó előtt két héttel, január elején kezdett intenzívebben foglalkozni Kassával, akkor is egy botrányosnak tartott diszkószám miatt.
Elterjedt ugyanis, hogy a korakilencvenes évek stílusában előadó énekesnő, Anna Gaja - egy Erika C szerű jelenség - lesz a nyitóünnepség egyik vezető előadója. A hivatalos magyarázat szerint a hír a gerillamarketing része volt, mert a szervezők remélték, hogy így végre tömegek figyelnek fel arra, hogy valami fontos történik Kassán.
A hatás valóban nem maradt el: néhány napig a közösségi oldalakon át a napilapokig mindenhol Anna Gaja és Kassa 2013 volt a téma Szlovákiában. A gerillamarketing elméletet erősíti, hogy a produkció végül alig negyed órát kapott a megnyitó napján. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy – amint az Új Szó megírta – az énekesnő férje Kassa északi városrészének polgármestere, és a Kassa 2013-projekt felügyelő bizottságának tagja. Vajon a városvezető valóban kijátszotta feleségét a sajtóvisszhang reményében? Vagy egyszerűen rossz ütemérzékkel nyomta be őt a programba?
Bárhogy is volt, a hétvégi megnyitó ezen izgalmak ellenére sem váltott ki heves reakciókat. A lapok langyos programokról számoltak be. Kassa számos helyszínén folytak programok, a fő attrakció a kielncvenes évek sztárja, Jamiroquai koncertje volt.
Beszédet tartott a polgármester, és Androulla Vassiliou EU-biztos is, aki az Új Szó szerint harcias üzenetet intézett Brüsszelhez: „Ne merjék megrövidíteni a kultúra költségvetését! A kultúra különlegesen fontos a válság idején.”
Valószínűleg nem a válság tehet ugyanakkor a pécset idéző forgatókönyvről. Kassa 2008-ban nyerte el az idei kulturális főváros-program szervezésének jogát, azóta a kormányzat kétszer cserélte le a teljes szervezőgárdát. A Use the city!, azaz Használd a várost! nevű koncepció a város multikulturális jellegére épült, így hangsúlyosan megjelentek volna a magyar, német és rutén kultúra képviselői. A programokat Márai Sándor író, Oelschläger Lajos kassai építőművész, Gyula Kosice, kassai magyar származású argentin szobrász és Juraj Jakubisko filmrendező munkássága köré kívánták szervezni.
Mivel a program egy hónappal a start előtt sem volt végleges, csak mostanra vált nyilvánvalóvá, hogy az eredeti koncepció multikulti jellege eltűnt.
A program kritikusai úgy vélik, a magyar pályázatok rendre sikertelenek lettek, a magyar produkciók nem kerültek be a vezérprogramok közé. Czajlik József, a kassai Thália színház igazgatója lapunknak elmondta, hogy hat projekttel is pályáztak a programirodánál, köztük egy Schilling Árpáddal közös előadás-konferencia kombóval, de ezekre nem kaptak támogatást, vagy csak jelképes összeget nyertek, ami a megvalósításra nem volt elegendő.
Más forrásból ugyanakkor úgy értesültünk, hogy a kiírás olyan szervezeteknek szólt, amelyek nem rendelkeznek tartozásokkal, a színház viszont erről nem tudott papírt felmutatni.
A Thália helyzete mégsem tragikus: a városi önkormányzattól kaptak pénzt, hogy a színpad kivételével felújítsák az épületet, tudtuk meg Czajlik Józseftől. Reménykednek továbbá, hogy a szlovák kisebbségi kormányhivatal támogatásával megrendezhetik a kassai nemzetiségek fesztiválját.
Czajlik elmondta, hogy a Kassa 2013 programirodájánál is folyik még a pályáztatás, de a nyertesek nem lesznek ott a már kihirdetett kulcsprogramok közt.
A magyar programok jó része a szlovákiai magyar főkonzul munkájának köszönhetően valósulhat meg. Czimbalmosné Molnár Éva 2012 nyarán kezdte meg a szervezést, amikor végre körvonalazódott a struktúra. Munkájának köszönhetően egész sor magyar vonatkozású program került be a projektbe, igaz, ehhez kellett, hogy a magyar állam finanszírozza azokat. A külügyminisztérium 25 millió forintot fordít arra, hogy Kassán megjelenhessenek magyar előadók.
A külügyminisztériummal közösen összeállított programban szerepel A „Creative Transgressions” című kortárs magyar képzőművészeti kiállítás, amely január 31-én nyílik meg a Löffler Béla Múzeumban.
Az EKF évében fellép Kassán a Rackajam együttes, Szemző Tibor és a Takarmánybázis nevű zenei formáció, és az Egy Kiss Erzsi Zene nevű zenekar is.
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület képviseli Budapestet és Magyarországot Kassán a Mazal Tov! Zsidó Kulturális Fesztiválon.
Közös koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Budapest Klezmer Band. A felújított Amfiteátrumban mutatják be a Zsuráfszky Zoltán rendezte Benyovszky-táncjátékot, melynek zenéjét a Ghymes együttes két alapítója, Szarka Gyula és Szarka Tamás szerezte.
A Szegedi Kortárs Balett a Közép-európai Színházak Fesztiválja keretében ad előadást. A felújított Kaszárnya-Kultúrparkban lép fel szeptemberben a Budapest Bár együttes, októberben pedig a Dresch Quartet.
A kortárs magyar táncművészetet a Fehér Tánc Társulat képviseli, és a fesztivállátogatók megismerkedhetnek a Tünet Együttessel is.
A városban összesen 300 programot szerveztek. Az utolsó pillanatban összeálló műsorrendben egyébként nehéz olyan eseményre találni, amiért nagyobb távolságból Kassára utazna az ember. „A kezdeti, kvalitatív válogatási szempontot később átvette a kvantitatív megközelítés. Sok és súlytalan program lesz” – vélte a Thália színház igazgatója. A szervezők a programok közül kiemelték az egyébként 20 éve folyó film- és televíziós szemlét, a Tokiói Szimfonikusok június 29-i fellépését, a júliusi zsidó kulturális fesztivált, a Közép-európai Színházak Fesztiválját, az Új Tánc Napjait (New Dance Days) és a novemberi Új Zene Világnapjait. Igaz, ezen programok legtöbbjét az EKF-től függetlenül is megtartották volna.
A Kassai kulturális fővároshoz kapcsolódóan Miskolcon is szerveznek programokat. Első nap a népművészeti eseményeket tartottak a Miskolc-házban. Kassán egy bevásárlóközpontban és a Magyar-udvar étteremben voltak magyar vonatkozású koncertek, gasztronómiai bemutatók. Január 20-án pedig Márai térre keresztelték Kassa egyik belvárosi terét.
A kulturálisfőváros-projektek leglátványosabb elemei a nagyberuházások, illetve azok csúszása, elhalasztása, átalakulása.
Kassán 20 kiemelt beruházás indult.
Nyolcat a város, hetet a megyei önkormányzat, hármat a kulturális minisztérium által fenntartott intézmények, kettőt nonprofit szervezetek bonyolítanak le, írta az Új Szó.
A legnagyobb projekt a Kaszárnya-Kultúrpark, amit 19. század végén épült laktanyákból alakítanak ki. A 26 millió eurós beruházással olyan kulturális létesítményt hoznának létre, ahol színházi előadások, koncertek, konferenciák, tárlatok, szabadtéri rendezvények is folyhatnak. A parkot a tervek szerint tavasszal adnál át.
Ha valóban elkészül, izgalmas helyszín lesz a Műcsarnok, amit egy 1957 és 1960 között épült egykori fedett uszoda átalakításával hoznak létre. A kiállítások különleges módon a vízfelület körül jelennek majd meg, de hogy ez pontosan mit is jelent, júliusban derülhet majd ki, amikor megnyitják a 8 millió eurós létesítményt.
Érdekes ötlet még a Spot-projekt, amelyben az elhanyagolt egykori lakótelepi hőcserélő-állomásokból hoznak létre közösségi helyszíneket. A Kassai EKF nagy dobása lett volna z 1954-ben épült Fesztivál téri amfiteátrum felújítása. A 12 ezer fős, leromlott komplexum felújítása azonban leállt, és a szervezők azt remélik, legalább a színpadot, a gépészetet és a hangosítást rendbe tudják hozni.
Kassán felújítanak még négy parkot, a megyei önkormányzat pedig 10 millió euróból felújítja a Kelet-szlovákiai múzeumot, a Kelet-szlovákiai galériát, a már említett Thália színházat, a Bábszínházat és a Bocatius könyvtárat. Megújul a Szent Erzsébet-székesegyház, és a Miklós-börtön is.