Óriási meglepetésre a 10. helyen végzett Széll Tamás és csapata a világ egyik legrangosabb szakácsversenyén, a franciaországi Lyonban kétévente megrendezett Bocuse d'Oron. A magyar csapat hibázott ugyan, mégis sikerült megközelítenie a 9. helyezett, nagyesélyesként számon tartott Kanadát. A legjobb plakát is a miénk.
– Hogy akkor mit éreztem, amikor megláttam a köreteket a sütőben? Leizzadt a lábam szára – mondta az egyébként kimért és visszafogott Széll Tamás nem sokkal a Bocuse d'Or döntőjének eredményhirdetése után.
Az Onyx étterem szakácsa, a Bocuse d'Or szakácsverseny mindezidáig egyetlen magyar résztvevője az étel melegen tartásához használatos 90 fok helyett 150 fokon felejtette a sütőt. A feledékenység miatt a köret túlmelegedett, és ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a magyar szakács nem került a világverseny dobogós helyezettjei közé, jelentette helyszíni tudósítónk.
A hiba ellenére nagyszerű meglepetés született: a magyar csapat a 10. helyen végzett, megelőzve olyan kulináris nagyhatalmakat, mint Belgium, Svájc vagy Olaszország.
Széll csapata összesen 1355 pontot szerzett, ami alig maradt el a 9. helyezett, nagyesélyesként számon tartott Kanadától (1387 pont).
– Azért ez egy jó helyezés – mondta az eredményhirdetés után Széll. A magyar csapat tagjai egyetértettek abban, hogy mivel az európaiak közül eleve a 9. helyen jutottak be a világverseny döntőjébe, és ott olyan tengerentúli nagyságokkal kellet megküzdeniük, mint Japán, Kanada vagy az USA, a 10. hely mindenképpen előkelő helyezésnek számít. A végeredmény kihirdetése után a túlmelegedett köretek miatt érzett letargiát örömünnep váltotta fel a magyarok körében, és Bíró Lajos, a magyar Bocuse d'Or Akadémia elnöke, aki korábban a baklövés miatt a lemondását fontolgatta, a verseny után már a jövőről beszélt: azt mondta, ha Széll kipiheni magát, és lesz kedve hozzá, „szívesen belevágna egy következőbe".
Az első helyen a versenynek helyt adó Franciaország végzett 1687 ponttal, a csapatot Thibaut Ruggeri, a párizsi Lenôtre étterem sous-chefje vezette a győzelemre. A második helyezett Dánia, a harmadik Japán lett. A negyedik helyet a britek csípték el, akik mindössze 6 ponttal maradtak le a dobogóról. A magyar csapat egy különdíjat hozhat haza: az övék lett a legjobb plakát, amely Széll Tamást ábrázolja, amint zöldségekkel, gyümölcsökkel és egy hallal zsonglőrködik. A részeredmények ismeretében elmondható, hogy a magyar csapat jobban bánt a hallal, mint a hússal: az előbbire 716, az utóbbira 639 pontot kapott a zsűritől.
– Ír marha mangalicaszalonnával, kakukkfű- és petrezselyem-jus-vel
– Gulyás húsos raviolival
– Gombával töltött répa konfitált sütőtökkel és marinált céklával
– Marhapofa- és ökörfarok-rillette karórépapürével és céklával
– Hagymakompót hagymalekvárral és szarvasgombával
A legjobb promócióért Guatemala, a legjobb halért Norvégia, a legjobb marháért az Egyesült Királyság kapott különdíjat.
Széll Tamás személyében idén először vehetett részt magyar induló a világ talán legrangosabb főzőversenyén. Az először 1987-ben, majd kétévente megrendezett versenyt Paul Bocuse francia mesterszakácsról nevezték el. Idén 24 nemzet, köztük 13 európai ország szakácsai mérkőztek meg egymással.
Széll Tamás előtt még senki sem képviselhette Magyarországot a lyoni világdöntőn. A budapesti, Michelin-csillagos Onyx étterem séfjének koncepcióját a Rubik-kocka ihlette, amit Széll öt és fél óra alatt elkészített hús- és halmenüje egyaránt tükröz. A fogások elkészítésében kollégája, Garai Ádám segítette.
A versenyen az előre meghatározott alapanyagokból elkészült ételek bemutatása a sorshúzás alapján eldöntött sorrendben történik. Ezután 100 pontos rendszerben értékelik az ételeket: 40 pont adható az ízvilágért, 20 a nemzeti sajátosságok bemutatásáért, szintén 20 a látványért, és további 20 ponttal értékelik a főzési folyamat tisztaságát, a csapatmunkát és az alapanyagokkal való takarékosságot.
2007-ben Bicsár Attila, a szintén fővárosi Alabárdos étterem szakácsa lett volna az első magyar induló, ám a szervezők akkor elutasították a magyar jelentkezést. Két évvel később viszont létrejött a Magyar Bocuse d’Or Akadémia, amelynek egyik elsődleges célja a hazai versenyzők eredményes felkészülésének támogatása volt.
A lyoni verseny tömegeket megmozgató világesemény: a leglelkesebbek a tömött lelátók valamelyikén, fergeteges hangulatban izgulhatják végig a programot. A világdöntőn való magyar részvétel nagy médiafigyelmet keltett, sőt Széll egyik edzésnek nevezett főzésén még Orbán Viktor is tiszteletét tette.
A 27 tagú nemzetközi zsűriben helyet foglalt maga Paul Bocuse, aki átadta az első díjat a francia csapatnak, illetve a 2011-es győztes dán Rasmus Kofoed is. A zsűri elnöke a három Michelin-csillaggal is büszkélkedő Enrico Crippa volt. A további 24 helyet az induló országok egy-egy jelöltje tette ki. Magyarországot Bíró Lajos, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke és a Bock bisztró munkatársa képviselte a zsűriben.
A magyar szurkolók pár tucat fős csapata az ötórás főzőverseny alatt a terem bal felső sarkában, a norvég és a japán drukkerek szomszédságában szurkolta végig az eseményeket.