A Független Színház kedden nyílt levélben támadta a Katona József Színház Cigányok előadását, mivel meglátásuk szerint kultúrantropológiai szempontból hiteltelen az előadás. Máté Gábor, a színház igazgatója és a darab rendezője szerint nem dokumentumdrámát adnak elő, amin számon kérhető lenne a hitelesség.
A Független Színház Peer Gynt ösztöndíjasai a Katona József Színházban 2010 októberében bemutatott Cigányok című darabbal kapcsolatban nyílt levelet írtak Máté Gábornak.
A roma és magyar fiatalokból álló csoport meglátása szerint a Cigányok című darabban többek között összekeverték a különböző cigány csoportok kultúráját, így például a cigányprímások feleségei nem járnak népviseletben, a muzsikus cigányokra nem jellemző, hogy összetörjék a hangszerüket. Úgy vélik, hogy a roma szokásoknak nem része, hogy a halottat az otthonában síratnák meg, sem pedig az, hogy közömbösek lennének hozzátartozóik gyilkosainak kilétével kapcsolatban. Az aláírók így többek között azt kérdezték meg Mátétól, hogy részt vett-e az alkotó folyamatban roma szupervízor.
A darabbal kapcsolatban a legerősebb vád az volt, hogy úgy vélik, az alátámasztja Jeszenszky Géza botrányokat kiváltó kijelentését, miszerint a romák azért "épültek le szellemileg", mert testvéreikkel, unokatestvéreikkel házasodnak. Mint az ösztöndíjasok írják, "véleményünk szerint a roma fiatal házasokra nem jellemző, hogy szexuálisan közösülnének a családtagjaikkal vagy bármilyen rokonukkal. Ez csupán egy rossz szándékú sztereotípia, amelynek az ily módon történő felszínes ábrázolása, és az előítéletek effajta legitimmé tétele mélységesen felháborított mindegyikünket".
Máté Gábor válaszában leszögezi, hogy "a darab megíratására épp a cigánygyilkosságokkal kapcsolatos megdöbbentő részvétlenség, az igazságszolgáltatás hálózatának tehetetlensége és amatőrizmusa indított, továbbá az, hogy nem szeretnék egy olyan országban élni, ahol mindez megtörténhet".
Mint írja, nem merült fel a roma szupervízor gondolata, mert egy alkotási folyamat kezdetén az ember sosem az ellenőrzöttséget szeretné érezni, hanem a szabadságot. De a levél végén hozzáteszi, hogy "a Cigányok-előadás után többször is nyílt eszmecserére hívtunk roma közösségeket, ezen találkozások tapasztalatai egyrészt megnyugtatóak, másrészt megrendítőek voltak, és segítettek bennünket a Cigányok további előadásai alatt".
Szerinte az előadás első része egy szürreális, vonzó, mesebeli cigányvilágot ábrázol, ezért keverednek a különféle cigány népcsoportok kultúrái az előadás első felében. A cigányprímás a hegedűjével nem „csapkod”, hanem fájdalmában indulatos gesztust tesz; a hegedű eltörik. Továbbá, tévedés azt kiolvasni az előadásból, hogy a cigány közösségek tagjait nem érdekli, hogy kik voltak a hozzátartozóik gyilkosai.
A Katona József Színház igazgatója szerint "azt, hogy a roma fiatal házasok szexuálisan közösülnek a családtagjaikkal, az előadás nem állítja, a darabban hasonló sem történik. A minden alapot nélkülöző rasszista gyanúsítás a rasszizmusra hajlamos, részvétlen karakter szájából hangzik el. Vagyis éppen azért van ott, hogy éreztessük: léteznek ezek a tudatlanságból eredő, ostoba sztereotípiák. Jeszenszky Géza téves tézisét a darab megíratásának, az előadás próbálásának idején nem ismertük, nem is ismerhettük: két és fél éve volt az előadás bemutatója, azóta közel ötvenszer játszottuk, a Jeszenszky-szöveg pedig az előző év őszén került napvilágra".
Máté Gábor felhívja a Független Színház ösztöndíjasainak a figyelmét arra, hogy a társulat "nem dokumentumdrámát ad elő, hanem fikciót, amelynek művészi célja az, hogy beszéljen erről a problémáról és társadalmi jelenségről, vagyis úgy érezzük – mint bármilyen más műalkotás létrehozása esetén –, hogy nem kell dokumentarista hitelességre törekednünk a művészi céljaink eléréséhez".
A darab rendezője szerint "nyílt levelükben különösen megdöbbentő az, hogy egy magát független színháznak nevező csoportosulás nem tesz különbséget a valóság és egy színházi előadás absztrakciója között. Ezen az alapon minden Hamlet-előadás után felháborodásának adhatna hangot a dán királyi család, hogy dán király nem mérgezi meg a saját testvérét".