A hírfogyasztás színhelye egyre inkább az internet, eszköze az okostelefon és a tablet, a nyomtatott sajtó süllyed, a tévék szintén, a rádiókat már csak a választási évben mindig megugró reklámbevételek tartották életben Amerikában - ezek a hírmédia és a hírfogyasztás állapotát vizsgáló nagyszabású State of the News Media amerikai felmérés friss, a tavalyi év tanulságait összefoglaló kiadásának főbb megállapításai. Ugyan az adatok, és az azokból kirajzolódó trendek amerikaiak, érdemes figyelni rájuk, hiszen a magyar piac is ezeket szokta követni kisebb lemaradással.
Az összes hírforrás közül az online sajtó olvasó/néző tábora nőtt legnagyobb mértékben 2012-ben, 7,2 százalékkal (a 25 legnagyobb amerikai hírportál adatai alapján). A Pew Research kutatása szerint az amerikaiak 39 százaléka vallotta azt, hogy az internet az első számú hírforrása, ez az arány 2010-ben még csak 34 széázalék volt. A tavaly májusi adatokhoz képest drámaian nőtt a tablettulajdonosok száma, csaknem a négyszeresére, így a hírfogyasztó amerikaiak 31 százalékának van ma már táblagépe. Az okostelefonok 45 százalékos aránya emellett már nem is tűnik olyan kiugróan magasnak. Ez a két réteg egyben a legnagyobb étvágyú hírfogyasztó is, az összes tablettulaj 64 százaléka mondta azt, hogy heti többször olvas híreket a készülékén, 37 százaléka naponta (szinte pontosan ugyanezek az arányok jöttek ki az okostelefonosoknál is: 62 és 36 százalék).
Az online hírforrások mellett csak a kábeles hírtévék tudták emelni a nézettségüket tavaly Amerikában, de itt a növekedés csupán 0,8 százalékos. Ezt nagyrészt a Fox News és az MSNBC adta össze, a CNN időközben négy év alatt elveszítette a napi átlagnézőszáma felét, és most alig 600 ezres szinten áll. A rádiók, magazinok és újságok alig észrevehető, pár tized százalékos csökkenést mutatnak ebből a szempontból, a nagy vesztesek az országos tévék, és a helyi tévécsatornák, utóbbiak 6,5 százaléknyi nézőt vesztettek átlagosan egy év alatt. Érdekes megfigyelni, hogy a nyomtatott lapoknál az előfizetőszámok stabilan nőnek, míg az újságárusoknál az értékesítés zuhan, a Time esetében például egy év alatt 27 százalékot, az Economistnál 17-et, a New Yorkernél 12-t. Az egyik legkisebb esést, 5 százalékot a Newsweek mutatta be, ennek ellenére a lap nyomtatott formáját megszüntették, és online kiadásban él tovább. A hírtévék lassan, de biztosan veszítik el a nézőközönségüket a tradicionális híradó-idősávokban, reggel és este, eközben a hagyományosnak nem éppen mondható kora hajnali időszakokban rohamosan nő a nézőszám, a hajnal 4:30-as híreket például Amerikában 2,6 millióan nézik a tévében, ami 373 százalékos növekedést jelent két év alatt.
A reklámbevételeknél szintén az online sajtó teljesít a legjobban: az amerikai online sajtó éves bevétele 2012-ben túllépte a 37 milliárd dollárt, ami a teljes hirdetési piac 23 százalékának felel meg (2011-ben ez még csak 20 százalék volt). A két legnépszerűbb hirdetési forma a keresések mellett megjelenő, illetve a klasszikus bannerek különféle variációi, ennek megfelelően a hirdetési bevételek nagy része olyan cégeknél csapódik le, amelyek ezekben jól teljesítenek, mint a Google és a Facebook. A mobilos hirdetések szelete rohamosan nő, tavaly már 2,6 milliárd dollár volt, ez 80 százalékos növekedés 2011-hez képest, és az előrejelzések szerint a jelenség egyre gyorsul, 2016-ra minden ötödik online reklámra költött dollár valamilyen mobilplatformon megjelenő hirdetésre fog menni. A nyomtatott sajtó itt tovább folytatja az elmúlt évek zuhanását, a napilapoknál 6, a magazinoknál 10 százalékos volt a reklámbevétel esése. Jellemző a The Week esete, ahol egy év alatt a negyedével csökkent a magazinban a reklámoldalak száma.
Az online sajtó 37 milliárdja mellett a nyomtatott csak 20 milliárdot tudott felmutatni (plusz a lapok értékesítéséből még 10-et), a rádió pedig 16,5-öt - a szakértők szerint itt jövőre lesznek súlyos problémák, mivel idén az elnökválasztási kampány még életben tartotta a rádiós reklámbevételeket, de jövőre már hiányozni fog ez az összeg. A helyi tévéknél a nézőszám csökkenése ellenére megugrott a reklámbevétel, évi 19,7 milliárdra, amiből politikai hirdetések egyedül 2,9-ért felelősek. Érdekes jelenség még a kábeles hírtévéknél, hogy az MSNBC nézettségben ugyan lenyomta tavaly a CNN-t, a reklámbevétele azonban kevesebb, mint a fele (443 millió dollár 1,1 milliárd ellenében).