"Monoton/üget a süppedő homokon/a sivatag lova,/a tétova teve/ tova.// Hátán rezegve/mozog a/ rozoga/kúp/alakú púp". A teve fohásza Romhányi József egyik legismertebb verse, alig akad olyan, aki ne tudná legalább az első pár sorát fejből elmondani. Romhányi József harminc éve ezen a napon halt meg, de szövegei, versei, poénjai a mai napig körbevesznek minket, legfeljebb nem tudunk róla. Ahogy az sem nyilvánvaló, hogy a "rímhányó Romhányi" a nyelvi vicceken túl milyen sokoldalú ember is volt.

Pedig a versíráson mellett írt rajzfilmszövegeket, reklámszlogeneket, dalszövegeket, gyerekkönyveket, sőt, operák és operettek szövegkönyveiben, musicalek fordításában is közreműködött. Írt filmforgatókönyveket, dolgozott dramaturgként, konferansziéként, de tehetséges zenész és színész is volt. Romhányi minden más színésznél szórakoztatóbban tudta előadni a saját verseit. Ezt számtalan tévéfelvétel bizonyítja, többek között éppen A teve fohászának előadása.

Nagytétényben született 1921-ben. Zenei tehetsége hamar kiderült, a Zeneakadémián tanult brácsázni, de miután eltört az ujja, kénytelen volt váltani, végül opera szakon végzett. A háborúban hadifogságba esett, utána a verseiből próbált megélni, de volt konferanszié is. Később a Magyar Rádióhoz került, ahol dramaturgként dolgozott, aztán a tévénél helyezkedett el, majd újra a rádióhoz ment és ott is maradt haláláig.

"Kígyónak lábsó, madaraknak fogsor./ Diktál a beteg, írja a doktor.// Beszél majd az utókor, kiről?/ Hahahaha Doktor Bubóról". A Doktor Bubó (valódi címén Kérem a következőt) csak az egyik a Romhányi által írt rajzfilmszövegek közül. A legnépszerűbb rajzfilmfiguráknak írt szöveget, a Mézga családnak, Mekk mesternek, Frédi és Béni, a két kőkorszaki szakinak. "Egy forintért megmondom" Mézga Aladár mondatait a mai napig idézzük, ahogy Frédi és Béni párbeszédeit is. ("Vilma, éhezem! Adsz kaját mit számba tehet két kezem?", "Azért kezdtem a testem kisportolni, hogy legyen mit a nők közt kisorsolni".) Romhányi rímei olyan népszerűek, hogy az Indexen is fórumban idézik fel őket újra és újra. (A Mézga család történetéről itt és itt olvashatnak részletesebben.)

Ezek a sorozatok, ellentétben sok mai mesével, nemcsak a kicsik, de a felnőttek számára is élvezhetőek voltak. A Doktor Bubó vicces, de ugyanakkor keserű tanulságait ők tudták értékelni igazán, ahogy a Mézga család erőfeszítéseit is a meggazdagodásra. De nemcsak sorozatokat, hanem egész estés rajzfilmeket is írt, többek között Dargay Attila nagy sikerű Ludas Matyijának és Nepp József Hófehérjének szövegeit. Ez a vicces Hófehérke paródia most az Indafilmen látható.

Emellett több mint kétszáz színházi bemutató fűződik a nevéhez. Ő írta többek között a Báthory Zsigmond és a Muzsikás Péter című operák, a Hunyadi című oratórium szövegkönyvét. Lefordította Strauss A denevér című operettjének librettóját, és a világhírű Macskák musical fordítását is ő készítette. Verseskötete, a Szamárfül is hatalmas siker lett, élete vége felé megkapta az érdmes művész címet. Korán, mindössze 62 évesen halt meg.

Hogy harminc év elteltével sem unjuk a rímeit, annak azon túl, hogy szellemesek, az az oka, hogy a vicc mögött mindig ott lapul valami keserves igazság. Először nevetünk a poénon, a szójátékon, aztán jobban belegondolunk. "Hernyó maradsz, bár fent keringsz./ Nem a szárny szab itt mértéket, hanem a gerinc". És ha jobben belegondolunk, akkor már nem is olyan vicces.