A gyöngyöspatai cigányellenes támadásokat idézi fel egyik előadásában a Stuttgarti Opera, melynek kezdő jelenetében gárdisták verik a cigányokat a Rákóczi-induló dallamára.
Egy olvasónk hívta fel figyelmünket arra, hogy a Stuttgarti Opera egyik, 2011 óta látható előadása, a Faust elkárhozása, magyar helyszínen kezdődik. Hatalmas magyar zászló biztosítja a hátteret a kezdő jelenetben, mely egy cigány lakodalmat ábrázol egy lakókocsi előtt. A békésen mulatozó cigányokra, - akiknek öröme egy kistévében nézett adás körül teljesedik ki, - hirtelen gárdisták törnek, és agyba-főbe verik őket. A színházi gárdisták egyenruhája egyértelműen a magyar gárdistákra utal, a hátukon látható ábra is ugyanaz. Nyakukban árpád sávos sál, sapkájukon meg árpád sávos kitűző található.
Az előadásról szóló összeállításban a rendező nem beszél külön arról, miért szerepelnek gárdisták és cigányok a színpadon. Andrea Moses rendező felfogásában Faust egy videóművész, aki megpróbál a művészet erejével hatni a politikára, de az átélt események hatására belefárad ebbe. Megpróbálja megváltoztatni a világot, de a túl nagy közöny miatt feladja teveit. A rendező azt mondta: realisztikus színházat akar csinálni, olyat, ami most és velünk történik és nem híve annak, hogy a nézőket egy fantáziavilágba repítse.
Az előadásról írt korabeli kritikájában a Zeit is felidézi, hogy Gyöngyöspatán az odasereglett gárdisták elől buszokkal kezdték el menekíteni a cigányokat. Mint írják: a stuttgarti előadásban a botokkal szétvert lakodalom képe Faustot és a nézőt is kísérti egészen az előadás végéig.
Hector Berlioz Faust elkárhozása című művébe eredetileg is belefoglalta a Rákóczi indulót, így a műnek magyar vonatkozást találni nem volt nehéz. Történészek szerint a Rákóczi nóta dallamvilága a szabadságharc leverése után alakult ki, a mostani széles körben ismert változata Berlioz műve. Németellenessége révé a dal hamar népszerű lett.
Berlioz visszaemlékezése szerint Pest-Budára való jövetele előtt rábeszélték, hogy játsszon valami magyarosat a lakosságnak, és akkor bukkant rá a Rákóczi-induló kottáira, ami akkor már Bécs szerte ismert volt. Berlioz a Rákóczi-indulót már Pesten komponálta, 1846-ban. Berlioz monumentális műve, a Faust elkárhozása Goethe művén alapszik, és a jó és a rossz örök harcáról szól.