Baán László főigazgató abszurdnak tartja a múzeum látogatóterébe belógó tűzcsapokat, a beázásokat takargató zöld függönyöket, ezért 100 millió forintos felújításba fogott a még öt évig a várban működő intézményben. A Galéria öt másik múzeummal együtt költözik a 2018-ra elkészülő városligeti Múzeumi Negyedbe. A fejlesztésekkel elvileg nőnie kell a zöldfelületnek, plusz évi 1-1,5 millió turistával többre számítanak. Ehhez erős brandet kell építeni a Liget Budapestből, és el kell magyarázni a külföldieknek, hogy nem, nem Sziget, hanem Liget.
„Elég nagyüzem van most nálunk" – mondta Baán László, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója szerda reggel, utalva ezzel az előbbi intézmény új beruházásainak előkészítésére múlt héten kihirdetett kormányhatározatra, a Galériában folyó átalakításokra, valamint a Városligetben kialakítandó Múzeumi Negyedre kiírt ötletpályázatra.
Utóbbi kapcsán a főigazgató, aki egyben az ötletpályázat bíráló bizottságának elnöke is, meglehetősen derűlátó: becslései szerint a kulturális intézmények egy helyre zsúfolása évente 1-1,5 millióval több turistát vonzhat Budapestre, akár már a projekt 2018-ra tervezett befejezése után két-három évvel. Baán szerint a magyar múzeumok műtárgyűállományában nincs olyan műegyüttes, ami önmagában nemzetközileg vonzóvá tehetné a hazai gyűjteményeket, de ha ezeket koncentráltan tálaljuk, akkor turisztikailag fontos faktorrá válhatnak.
A projekt népszerűségét a várakozások szerint tovább növelhetné a – Sólyom légitársaság nevével ellentétben külföldiek által is relatíve könnyen kiejthető – Liget Budapest brand „európai rangú családi élményközpontként” való pozícionálása, valamint a Városliget területén (főleg az '56-osok terén található parkolórészen) felhúzandó épületek esztétikai minősége.
Utóbbit a Múzeumi Negyed a Városligetbe telepítését rossz ötletnek tartó, s emiatt a zsűritagságot sem vállaló Magyar Urbanisztikai Társaság elnöksége meghaladott ötletnek tartja, mondván, „Európa építészetének java már túljutott az ikonikus épületek hajszolásán, s a legújabb múzeumok több esetben is egészen egyszerű épületben valósulnak meg: átadva a „szerepet” a belső tartalomnak, a kiállítási tárgyaknak, műveknek”. Habár utóbbiak közül többnyire hiányoznak az ikonikus darabok, azért Baán László szerint a Magyar Fotográfiai Múzeumban még reménykedhetünk, ez lesz ugyanis a projekt koronaékszere, olyan nemzetközileg is elismert alkotók műveivel, mint André Kertész.
Az Új Nemzeti Galéria - együtt a Ludwig Múzeummal -, a Magyar Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, a Magyar Fotográfiai Múzeum, valamint a Magyar Építészeti Múzeum. Mindez a tervek szerint a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus támogatásainak felhasználásával, összesen körülbelül 150 milliárd forintból készülne el: ebből 75-80 milliárdot szánnak a Múzeumi Negyed kialakítására, a többit pedig a Városliget átalakítására fordítanák.
A tervek szerint nőni fog a Városligetben elbontják a Hungexpo régi épületeit, Zöld Liget néven létrejön egy ökologikus oktatási és látogatóközpont, átépítik a sportpályákat és a játszótereket, újakat alakítanak ki, helyreállítják a városligeti tórendszer vízfelületét, kialakítanak egy korszerű ökologikus monitorozási, fenntartási és üzemeltetési rendszert, valamint száműzik az autóforgalmat a park közepéről, helyette elektromos midibuszok fognak járni. Mindez elvileg 2018-ra lesz kész.
A Múzeumi Negyed a Városligetben történő elhelyezésének ötlete heves ellenállásba ütközött a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) részéről, mivel szerintük az intézmények áttelepítése tovább növelné a már így is túlzsúfolt városi park terhelését (egy a Budapest Városfejlesztési Koncepciójához készített 2011. végi helyzetértékelés szerint a Városliget rekreációs kihasználtsága maximális, az Erzsébet tér és a Margitsziget mellett egyedül ez a fővárosi park kapta meg a legmagasabb pontszámot az 1-5-ig terjedő skálán). Baán László szerint a Városliget évi 4 millió látogatójával nem mondható túlterheltnek, sőt, egyes angol és holland közparkokhoz viszonyítva kifejezetten alulhasznált.
A MUT szerint „ha a város e területére zsúfolunk további idegenforgalmi fejlesztéseket, akkor a terület és környéke élhetőségén rontunk, s a fejlesztési erőket elvonjuk a város más, fontos, a nevezett térségnél sokkal jobban rászoruló, ugyanakkor kiemelkedő értékű területei elől. Ilyen például a 2. világháború óta (azaz csaknem hetven éve) romos épülettel és foghíjakkal éktelenkedő, az országot is szimbolizáló jelentőségű Várnegyed (ahol szintén létezik már múzeumi negyed), de ilyen lehet a méltatlanul elhanyagolt és teljes megújításra szoruló Népliget (ahol a Városligettel ellentétben csupán a Planetárium vonzza a látogatókat)”.
Baán László a fent említett javaslatokat nem kommentálta, ugyanakkor az urbanisták egy másik, barnamezős beruházásra vonatkozó javaslatának életképtelensége mellett érvelt, amely a múzeumnegyedet a rákosrendezői pályaudvarra helyezte volna. A miniszteri biztos szerint mivel ez második világháborús helyszín volt, ezért körülbelül 15-20 milliárd forintba kerülne az aknamentesítése, ugyanakkor állami pénzből egyébként sem lehet belefogni költséges barnamezős beruházásokba, magántőke pedig a 2008-as ingatlanpiaci összeomlás óta nincs az ágazatban (ennek némileg ellentmond a Városligeti ötletpályázat elbírálásában szakértőként közreműködő Gőz László által igazgatott BMC példája, amely javarészt bankhitelből épült meg).
Korábban azzal kapcsolatban is felmerültek aggályok, hogy az építkezésekkel csökkene a Városliget zöldfelülete, azonban azt már az ötletpályázat kiírásában is rögzítették, hogy a terület zöldfelületi mutatóinak és biológiai aktivitásának is javulnia kell. Erre az ígéretek szerint a jelenleg 50 ezer négyzetméteres parkoló egy részének zöldterületté alakítása fog lehetőséget biztosítani.
Ugyan 2018-tól már új helyszínen működhet, az addig hátralévő öt évre a Magyar Nemzeti Galériát is megújítják, mintegy 100 millió forint költségvetési forrásból. Erre minden jel szerint szükség is van, mivel a kiállítóterekben sok helyen teljesen értelmezhetetlen elemek találhatóak: beázásokat eltakaró zöld függönyök, „Idegeneknek tilos a bemenet” feliratú iroda- és raktárhelyiségek, a '90-es évek gyorséttermi műanyagjait idéző lilásszürkés-szemcsés falfestések, puruttya zártszelvényekre rögzített műalkotások, nyolc különböző égőt tartalmazó lámpatestek és egy Tesla hangszóró, közvetlenül Jézus és két apostol tőszomszédságában.
Baán László abszurdnak nevezte, hogy egy kiállítóteremben tűzcsapok, irodák és elzárt liftajtók vannak, ezért ezeknek mielőbbi eltűntetését (a látogatótérből való kizárását) szorgalmazza. A főigazgató azt is problémásnak látja, hogy egyes termekben egyszerre gyönyörködhetünk a műalkotásokban és a budapesti panorámában – szerinte ez ugyanannyira „emészthetetlen mix”, mintha mustáros virslit ennénk mákostésztával.
Apróbb változtatások már történtek a múzeumban: a fogadótér és az ajándékbolt kialakítása február óta már az új arculatot tükrözi, ennek szellemében kapnak majd valamilyen sötét (valószínűleg bordó vagy zöld) színt a kiállítótermek falai, illetve cserélik le a világítást több helyen az év végéig. A szocreál legmasszívabb letéteményesét azonban nehéz lenne száműzni: az épületet mindenhol fedő vörösesbarna márvány járólapok cseréje nem fog beleférni a fenti büdzsébe.
A múzeum a következő szezonban Bálint Endre és Derkovits Gyula műveit szeretné önálló kiállításon bemutatni, de a tervek között szerepel egy őszi Chagall és Ámos Imre kiállítás is, utóbbi azonban egyelőre a francia Musée du Luxembourggal folytatott egyeztetések sikerén múlik.