Hogy megy a második évad forgatása?

Nagyon jól. Az első évad gyermekbetegségei és kínjai nélkül dolgozhatunk, de ez általában így szokott lenni a sorozatoknál – az első évad a legnehezebb. Kiváló a szereplőgárda, nagyszerű a stáb, zseniális rendezőink vannak, de ezt gondolom unja hallani, hiszen mindenki valami hasonlót mond. De mit mondhatnék, ha egyszer ez az igazság? Ha két szóval kellene jellemeznem a második évadot, azt mondanám, hogy nagyobb és jobb.

Változtatnak bármit is a sorozaton, vagy az irány ugyanaz lesz, ami az első évadban?

Az alapkoncepció megmarad, azaz egy család történetét visszük tovább és azon keresztül dolgozzuk fel a vikingek történelmének bizonyos szakaszait, mutatjuk be kultúrájukat, isteneiket és így tovább. Ezen nem változtatunk. A történetnek annak idején úgy fogtam neki, hogy olyan karakterek írjak, akik a nézőket valóban érdeklik. Amiben a második évad más lesz, az, hogy a tét sokkal nagyobb, minden értelemben. Az elsőben Ragnar útjának elejét követtük nyomon, most viszont a helyzete kicsit megváltozik, de erről nem akarok túl sokat elárulni hiszen az első évadot úgy tudom, még nem vetítették le önöknél.

Mennyire előre tervez a sorozattal? Hány évad kellene a történet elmondásához?

A tervem az volt, hogy Ragnar Lothbrokra és családjára koncentráljak, mert rendkívül érdekes figura volt. A fiai is híresek lettek, például az elképesztő nevű Csonttalan Ivar, aki testvéreivel a legendák szerint rettenetes bosszút állt apjuk meggyilkolása miatt. Ezért egy Ælla nevű király volt felelős, de kicsit előreszaladtunk a történetben. Egyik fia eljutott a Földközi-tengerre, egy másik a mai Amerikába, szóval van feldolgozásra váró sztori rendesen a fiókban. Nem véletlen, hogy nem Ragnar a sorozat címe, hanem Vikingek, hiszen ez a korszak, ez a négyszáz év volt a vikingek reneszánsza, és addig tartott, míg Skandinávia teljes egésze fel nem vette a kereszténységet. Számomra ebből a periódusból a legérdekesebbnek Ragnar története tűnt, az első nyugati portyákkal.

Korábban is forgatott történelmi alapokon nyugvó sorozatokat, például a Tudorokat vagy a Camelotot, a Vikingek viszont a History Channelnek készült. Nem érezte, hogy nagyobb a nyomás a stábon, hogy még jobban oda kel figyelni a történelmi hitelességre mint korábban?

Fantasztikus lehetőségnek láttam, hiszen pont azért, mert a csatorna neve History Channel (kb. Történelmi csatorna) a nézők úgy ülnek le a sorozat elé, hogy elvárják a nagyobb fokú pontosságot, azt, hogy alapos kutató munka előzze meg a forgatást. És ez valójában így is történt - minden forgatókönyvemet hosszú kutatómunka előzte meg. A másik pozitívum, hogy ez volt a csatorna első, saját gyártású drámai sorozata. Korábban minisorozatot már forgattak, a szintén történelmi tényeken alapuló Hatfields and McCoys címűt, de „rendes” sorozatot még nem.

Tudtam, hogy nagy kockázatot vállalnak, de azt is, hogy mindent beleadnak és mindenben támogatni fognak, és így is történt. Nagyszerű munkakapcsolatban vagyunk, a sorozat az amerikai vetítésekor kiugróan jó nézettséget hozott, ami természetesen annak is köszönhető, hogy a Tudorokat vetítő Showtime-mal ellentétben nem egy előfizetéses kábeladóról van szó, hanem olyanról, amit sokkal több háztartásban láthatnak a nézők, és ami a világ számos országában jelen van. Ez nagy különbség, a Tudorok 1,8 millió nézőjével szemben a Vikingek 8 milliót érdekelt, ami azért jelentős különbség.

A Vikingek, büszkén állítom, történelmi tényeken alapul, amit mi sem támaszt alá jobban, mint az, hogy a terület kutatói közül rengetegen gratuláltak nekünk, köztük a Harvard skandináv tudományok tanszékélnek vezető professzora is. Ő egyébként azt mondta, hogy ez az első alkalom, hogy valaki komolyan vette ősei kultúráját, és ezért nagyon hálás nekünk. Svéd származású, mellesleg.

Hogyan végezte a kutatómunkát? A legtöbb feljegyzés, ami nyugaton fennmaradt a vikingekről főleg szerzetesek beszámolója, akik hogy is mondjam, kissé elfogultan látták az eseményeket.

Hát, nem véletlenül hívták sötét középkornak ezt a korszakot. A legtöbb információt valóban olyan forrásokból tudjuk, amit a viking hódítást elszenvedők jegyeztek le, leginkább keresztény szerzetesek. Meglehetősen nagy sikerrel terjesztették a negatív propagandát a vikingekről, amihez természetesen érdekük is fűződött, hiszen a vikingek pogány istenei igencsak zavarták köreiket. Ezt az elfogultságot és alapvető rosszindulatot a viking sagák olvasásával bizonyos mértékben kiküszöbölhetjük, és ha adhatok egy tanácsot, essen nekik gyorsan, mert lenyűgöző olvasmányok.

Aztán vannak még fennmaradt emlékek azoktól a népektől, akik kereskedtek a vikingekkel, hiteles beszámolók arab kalmároktól például, de ezek között találtunk olyat is, ami egy viking temetést írt le hihetetlen részletességgel és pontossággal. Nem hagyhatjuk persze figyelmen kívül a régészeti leleteket sem, a térképeket, a viking tárgyakat. Mostanában Európa több országában is rendeznek kiállításokat a korról, úgy tűnik, most nagy az érdeklődés más téren is, szóval jókor jöttünk ki a sorozattal.

Hogyan sikerült ilyen látványosan megcsinálni a sorozatot, már ahhoz képest, amilyen költségvetéssel dolgoznak?

A History Channel a hiedelmekkel ellentétben elég sokat költ a sorozatra (az első évad kb. 40 millió dollárba került- a szerk.), bár az igaz, hogy nem annyit, mint az HBO. Jó, annyit senki nem költ. Nemrég dolgoztam egy BBC-sorozaton, annak például feleakkora büdzséje volt, mint a Vikingeknek. A titok nyitja, hogy jól kell gazdálkodni. Írországban forgatunk, a stáb egészen a Rettenthetetlen óta együtt van és közösen dolgozik, és nagyon jó szakemberek alkotják. Gondoljon bele: egy nap négy jelenetet is fel tudunk venni, ennyit amerikai forgatásokon lehetetlen lenne megcsinálni. A rendezők pontosan tudják, mit várunk el tőlük, és meg is csinálják, nagyjából ez a lényeg.

Azt már nagyon korán eldöntöttük, hogy a látványra odafigyelünk, és filmes hatást akarunk elérni, nem szerettünk volna tipikus sorozatképeket látni. Ehhez az kellett, hogy ne úgy vegyük fel a jeleneteket, mint az megszokott, hanem kicsit másként. Egy tipikus sorozatepizód jeleneteinek felvételekor a rendező minden szögből felvesz mindent. Minden szereplőt, minden reakciót, annyi szögből amennyiből csak lehet. Nekünk erre nem volt időnk, előfordult, hogy csak egy kamerával vettünk fel valamit, nem álltunk le, hanem hagytuk, hogy a színészek rögtönözzenek vagy továbbvigyék a jelenetet, így sokkal természetesebb, lendületesebb lett az egész. Bíztunk az operatőrben és a rendezőben. Elnézve az első évadot, bevált a dolog: nekem filmesnek tűnik, lenyűgözőnek, a második évad pedig még jobb.

Hogyan sikerült megtalálni a megfelelő színészeket? A szereplők között igazán ismert arc csak egy volt, Gabriel Byrne.

Azzal kezdtem az egészet, hogy közöltem a szereposztó rendezővel: nem akarok konvencionális, unásig ismert hős-fazonokkal dolgozni. Mivel a sorozat alkotója és executive producere is én vagyok, ezt kiköthettem. Szó sem lehetett arról, hogy Ragnarból egy amerikai piacra szánt, tipikus jófiút csináljunk, igazi kemény legényt akartam látni a képernyőn. Rengeteg csinos, magas brit színészt ajánlottak a szerepre, de engem nem érdekeltek, mert egy korabeli baltát nem bírtak volna felemelni.

Ha azt hiszi, könnyű dolgunk volt a szereplőválogatással, téved, sokkal tovább tartott, mint terveztem. Már majdnem kiválasztottuk a színészt, aki egyébként csak bizonyos mértékig felelt meg az elvárásaimnak, de az utolsó pillanatban visszakoztam, mert tudtam, hogy soha nem lennék elégedett a munkájával. Ettől mindenki pánikba esett, mert az első forgatási nap ott volt a nyakunkon, és ha csúszunk, az súlyos összegekbe kerül. Két nappal később kaptunk egy videót Ausztráliából egy Travis Fimmel nevű színésztől, aki első blikkre tökéletesnek tűnt. Nem foglalkozott a külsőségekkel, a háza kertjében vette fel az egészet, ott állt egy karddal a kezében, és ausztrál akcentussal mondta a dialógot, de közben úgy nézett a kamerába, hogy nem tudtam levenni róla a szemem.

Ugyanez történt Ragnar feleségének kiválasztásakor. A szerepre jelentkezett egy rakás tök egyforma hollywoodi csinibaba, én meg kétségbe estem, mert Lagertha egy harcos volt, a képernyőn is erőt kellett sugároznia, nem az volt a lényeg, hogy jó nő legyen. Valaki a stábból megjegyezte, hogy van egy kanadai színésznő, aki viszont nemcsak csinos, hanem fekete öves harcművész, és pont jó lenne a szerepre. Így került be például Katheryn Winnick a sorozatba, aki egyszerűen tökéletes Lagertha Lothbrok szerepére. Szóval sok múlt a véletlenen is. A két főszereplő mellett ragaszkodtam ahhoz, hogy skandináv szereplők legyenek a sorozatban, mert szükségünk volt rájuk, hiszen így sokkal hitelesebb lett minden jelenet.

Egyedül írja a sorozatot, aminek az alkotója és vezető producere is egyben. Hogy nem rokkan bele? Általában egy sorozaton több, 5-6 író dolgozik, és a napi munkálatokért felelős showrunner is külön személy szokott lenni.

Rendkívül kemény meló, de nagyon élvezem, és nem cserélnék senkivel. Nem panaszkodom, mert tényleg szeretem a munkámat, imádom ezeket a karaktereket és kifejezetten élvezem, hogy én alakíthatom a sorsukat. Minden a kutatómunkával kezdődik, aztán végiggondolom, mit akarok kezdeni a karakterrel, megírom az epizódok részletes vázlatait, és nekilátok a forgatókönyvnek. Úgy két hét alatt készen szoktam lenni egy résszel, mert jól ismerem a karaktereket.

Most éppen egyszerre írom a második évad utolsó három részét és írom át az első hat epizód már leadott forgatókönyveit. Engem nem zavarnak a stúdiótól és a csatornától érkező javaslatok, mert minden egyes ötlettel és az azt követő változtatásokkal csak jobb lesz a forgatókönyv.

A Vikingek mellett ráadásul újabb projektet is elvállalt, a ZDF-nek forgat egy minisorozatot Nagy Sándorról. Ez a sorozat hogy áll?

Megírtam az első részt és a sorozatbibliát (a forgatással, karakterekkel, sztorival kapcsolatos fontos információkat tartalmazó kézikönyv - a szerk.), de ennél messzebb még nem jutottunk. A tévés piac folyamatosan változik, soha nem lehet tudni, mi történik egy projekttel.

Ha szabad kezet kapna, milyen történelmi témájú sorozatot forgatna?

Fogós kérdés, rengeteg minden érdekel. Igazság szerint arra várok, hogy valaki valami váratlannak keressen meg, olyasmivel, amire nem számítok. Egy hete ajánlottak fel egy tervezetet, ami Kínában játszódik, és érdekelne is, mert az ázsiai történelemmel még nem foglalkozhattam. Szeretem a kihívásokat és úgy vélem, nincs olyan periódus, amiből ne lehetne valami hasznosat tanulni.

Mit szólna a 15. század magyar történeleméhez?

Sajnos nem tudok eleget az önök történelméről, de a Hunyadiak neve ismerős, és tudom, hogy nagyon jó sorozatot lehetne forgatni a Fekete seregről, a csatákról, és ha jól tudom, a Mátyás nevű királyukról. Korábban közösen dolgoztam Szabó Istvánnal egy filmen Budapesten, a Találkozás Vénusszal címűn. Nagyon tetszett a város, és nem lenne rossz visszamenni egy projekt erejéig. Kiváló ötletet adott.

A Vikingeket nálunk a Viasat3 vetíti, ráadásul három nap alatt leadják az egész első évadot. Bemutató: szeptember 13., 21:25.