L. Simon László és Gyimesi Endre törvényjavaslatot nyújtott be a múzeumi törvény módosítására, mely szerint a jövőben a mindenkori kulturális miniszternek joga lesz kijelölni egy-egy állami tulajdonban lévő műtárgy őrzési helyét. A szakma tiltakozik a tervezet ellen.
A Parlament kulturális bizottsága már tárgyalta a törvényjavaslatot, ahol Karácsony Gergely LMP-s bizottsági tag azt az elemet kifogásolta, miszerint a miniszter akár magánszemélyt is kijelölhet majd az állami tulajdonú kulturális javak őrzőjéül. A képviselő szerint ez azt jelenti, hogy a műtárgyak a múzeumokból miniszteri parancsszóra jelentős lobbierővel rendelkező magánszemélyek rezidenciáira kerülhetnek – írja a Népszabadság.
A beterjesztő bizottsági elnök, L. Simon László elutasította ezt a feltételezést, szerinte olyanokra kell gondolni, mint például a fehérvárcsurgói Károlyi György, aki évek óta fáradozik azon, hogy rendbe tegye ősei kastélyát, melyet csak kezelésre kapott vissza a magyar államtól. A lap szerint ugyanakkor ezek a személyek eddig is megkaphatták a múzeumok raktáraiból az ott tárolt műkincseket, ha történetileg, szakmailag indokolt volt.
A Népszabadság úgy tudja, hogy a módosítás ötlete a nyári fertődi kormányülésen merült fel, amin az Esterházy-kastély kormánybiztosa, Zumbok Ferenc arról panaszkodott, hogy szeretne eredeti tárgyakat viszontlátni a felújított palota tereiben, de nem tud dűlőre jutni azokkal a múzeumokkal, amelyek az egykor itt volt tárgyakat őrzik. „Mire a miniszterelnök állítólag megkérdezte Balog Zoltánt, az illetékes minisztert, hogy kié is ezek a kulturális javak: az államé vagy a múzeumigazgatóké? Balog miniszter nem tudott mást mondani: természetesen az államé. És ezzel a dolog el is dőlt” – írja a lap.
Információik szerint a törvénymódosítás ösztönzője nemcsak Eszterháza, hanem egyebek mellett a Semjén Zsolt által pártfogolt gyöngyösi vadászati múzeum is lehetett, annak ugyanis egyelőre nincsen gyűjteménye, és „valahonnan ki kell stafírozni, ami miniszteri szóval könnyebbnek tűnik, mint hosszú egyeztetésekkel”.
A módosítás tervezete felháborodást váltott ki a szakmában, tiltakozott például a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete is. Szerintük a törvénymódosítás megfogalmazói „hamis érvek álcája mögé bújva azt sugallják, hogy a muzeológusok indokolatlanul megfosztották a közt saját kincseinek élvezetétől".
Tiltakozást váltott ki a múzeumi szakmában a törvényjavaslat azon része, amely eltörölné a hatályos törvény szakmai képesítésre vonatkozó előírásait, nem köti szakmai végzettséghez se a szakalkalmazottak, se az intézményvezetők kinevezését.
Európai jogharmonizáció miatt kiesett ugyanis a törvényből a 95. paragrafus, amely előírta: „Az állami és önkormányzati fenntartású muzeális intézményekben, nyilvános könyvtárakban, közlevéltárakban és közművelődési intézményekben magasabb vezető beosztás ellátásával csak szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló bízható meg.”
Ez már nemcsak múzeumi probléma, hanem közművelődési gond is, nyilatkozta a Népszabadságnak Földiák András, a KKDSZ elnöke, aki szerint jogilag ez azt jelenti, hogy valaki akár szakmunkás-bizonyítvánnyal is lehet intézményvezető, csak el kell végeznie egy kétéves vezetőképzőt. A lap ugyanakkor úgy tudja, hogy az igazgatói kinevezések szakmai feltételeit a kiesett törvényszakasz helyett miniszteri rendelet fogja szabályozni.