Ózd város képviselőtestülete visszamondta a Nemzetiségi és Roma Kulturális és Módszertani Központ befogadását, miután a Jobbik sikeres aláírásgyűjtése után népszavazást kellett volna kiírni a témában, írja a Hvg.hu.
Az ózdi képviselő-testület még 2013. május 8-án fogadott el egy határozatot arról, hogy egy 1,7 milliárd forintos projekt keretében Ózdra költözik a Nemzetiségi és Roma Kulturális és Módszertani Központ, aminek a létrehozását korábban Székesfehérvár, Miskolc és Sárospatak sem vállalta. A határozat elfogadása után Márton Ferenc és Kisgergely András korábbi jobbikos képviselők bejelentették, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek azért, hogy ne Ózdra kerüljön az általuk „cigánysátornak” mondott beruházás. Később a Jobbik is csatlakozott az akcióhoz.
Céljukat elérték, mert összegyűlt a népszavazás kiírásához szükséges aláírásszám, ezért a napokban kellett volna meghatározni annak időpontját. A pénteki rendkívüli képviselő-testületi ülésen viszont a fideszes Fürjes Pál polgármester bejelentette: a kiéleződött politikai ellentétek és az ellenzék szempontjából nézve eredményes aláírásgyűjtés után visszavonják a határozatot, hogy ezzel elejét vehessék a társadalmi feszültségek kiéleződésének.
Kisgergely András ellenzéki képviselő emlékeztette a polgármestert, hogy Márton képviselővel kezdeményezték a határozat visszavonását, vagyis az nem a kormánypárti képviselők ötlete volt. Hozzáfűzte: szerinte kifutottak a határidőből, ezért a törvények szerint a döntés ellenére mégis ki kell írni a népszavazást, még ha az így tárgytalanná is vált. A polgármester szerint utóbbi még nem egyértelmű, további jogi egyeztetések kellenek.
A kulturális beruházást korábban elutasította Sárospatak, Miskolc és Székesfehérvár városvezetése is, a hvg.hu korábbi cikke szerint többek között azért, mert a Jobbik helyi szervezetei „cigányok betelepüléséről” kezdtek beszélni, hírverést csaptak a médiában, és tiltakozó megmozdulásokat szerveztek. Székesfehérváron egy tüntetés után maguk a képviselők gondolták meg magukat, Miskolcon a Jobbik aláírásgyűjtése akadályozta meg a központ megnyitását. Erre hivatkozva állította Egyed Zsolt a parlamentben, hogy a tervezett beruházás „mindenütt felháborodást keltett a lakosság körében”, „cigány kultúrgyárnak” minősítve a központot.