Két hónappal a nyitás után egy lélek sincs a nagy lendülettel és lufitengerrel átadott Bálnában, ahol olyan magányosan zúgnak az üres mozgólépcsők, hogy az szinte már fáj. Pedig az épület, mint mi is megállapítottuk, remek, a megnyitón nagyon sokan voltak, így még csak azt sem lehet mondani, hogy ne tudnának az épületről a budapestiek. Egyelőre csak unatkozó eladókat és unalmas boltokat láttuk, és a koncepció átgondolása helyett a főváros inkább a nyitva tartást korlátozza.
Már az átadáskor után is voltak olyan szkeptikus hangok, hogy nem egy nagy megnyitóra kellett volna elkölteni azt a rengeteg pénzt, hanem egy egész hónap alatt vagy akár karácsonyig folyamatos, vonzó programokkal, karácsonyi vásárral odaszoktatni a közönséget. Ez egyelőre nem sikerült.
Az a kevés reklám, ami egyáltalán hirdeti a Bálnát, azt sugallja, mintha ez egy új közösségi tér, találkozási hely lenne, egy minimum Müpába oltott Millenáris, vonzó kulturális programokkal, ennek azonban az épületbe lépve nyoma sincs. Néhány kényelmetlen kockaszéken kívül ülőhely is alig van, fönt a galéria részen lóghatnának mondjuk a fiatalok, de itt meg vendéglátóhely nincs, és persze szék sem. Nem beszélve arról, hogy az egész hely egyelőre borzasztóan nyomasztó, az ürességgel, a nagy csenddel meg a mozgólépcsők állandó zúgásával. Érthetetlen, miért nem szereltek mozgásérzékelőket a lépcsőkre, rengeteget tudnának vele spórolni.
Bár az üzemeltető a megnyitás előtt azt sugallta, már a helyiségek nagy része talált bérlőt, a valóságban a legtöbb üzlet üresen állt, és információink szerint csak azért tudták végül megtölteni, mert látva az érdeklődés hiányát és a kongó ürességet, január 31-ig ingyen, bérleti díj nélkül adták oda az üzlethelyiségeket. Cserébe azt kérték a beköltözőktől, hogy saját csatornáikon és fórumaikon keresztül hirdessék a Bálnát. Van, aki úgy tudja, ezt a koncepciót februárig meghosszabbítják, de ottjártunkkor olyan is akad, aki úgy véli, a választásokig már kihúzzák így, aztán majd új üzemeltetőt találnak.
Az általunk megkérdezett üzlettulajdonosok mindegyike azt mondta, hogy a forgalom alig mérhető, pedig a megnyitó és az első hét után igen bizakodóak voltak, mert akkor még sokan jöttek. Úgy tűnik azonban, a Bálnába senki nem tér vissza. Ennek egyik oka lehet, hogy a mostani üzletekkel a Bálna valószínűleg nem működtethető, jelen állapotában ugyanis nem több, mint a Váci utca és a Vásárcsarnok meghosszabbítása, egyfajta turistakorzó magyaros árukkal vagy – jobb esetben – kézműves csokoládéval.
Ez egyébként nem csoda, hiszen jelenleg a Bálna legnagyobb bérlője a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága (Csapi), így betehetik ide azokat a bérlőket, akik a Vásárcsarnokban hiába állnak sorba üzlethelyiségért. Ennek egyértelmű következménye, hogy az üzletek kínálata többnyire a turistákra megy rá, az idős spanyol házaspár ugyanazt az olajfestményt, bőrtáskát, kristályvázát, paprikát meg pálinkát tudja itt is megvenni, mint pár száz méterrel arrébb. Mivel a teljes alagsori szintet a Csapi üzemelteti, így a paprikafüzéres kínálatban nem is nagyon várható változás.
Míg a kínálat tehát a nyugdíjas turistákra van kitalálva – akik valószínűleg nem is tudnak a Bálnáról –, a kommunikáció alapján viszont a főváros inkább a fiatalokat, akár a most a Kazinczy utcában tomboló tömeg egy részét szeretné ide szoktatni. És hogy teljes legyen a zűrzavar, a Facebookon shopping mallként hirdeti magát a Bálna Budapest. (Nagyjából egyébként erre a következtetésre jutottunk mi is a nyitás után.)
Úgy tűnik tehát, az üzemeltető maga sem tudja, mit szeretne itt, felépült egy szép épület, ami jelen funkciójában teljesen fölösleges. A honlapot olvasva az az ember érzése, a főváros úgy gondolta, pusztán a Bálna remek adottságai és lenyűgöző, újszerű épülete majd bevonzza a látogatókat, ami beindítja az intézményt.
Ez nem történt meg, a koncepció átgondolása helyett azonban a fenntartó inkább a nyitva tartást korlátozza, legutóbbi információnk szerint a Bálna este 10 helyett ezentúl csak 6-ig vagy 8-ig lenne nyitva, amivel valószínűleg végleg halálra ítélik az intézményt. Ez egyébként a Csapi kérése volt, hiszen nekik az esti forgalmuk nem is mérhető, és így szeretnék csökkenteni a költségeiket.
A fő gond természetesen, hogy a fenntartó maga a főváros, a hasznosító pedig annak vagyonkezelő cége. Így minden esemény és bérleti szerződés rajtuk keresztül tud megvalósulni, ami meglehetősen lassítja a folyamatokat. Ezt egyébként még gyorsított eljárásokkal lehetne orvosolni, de ez sem változtat azon, hogy reklámra költeni kell.
Egyetlen olyan üzletet találtunk, amit együtt vett birtokba több iparművész, és egyben műhelynek is használják, helyben készülnek az ékszerek és egyéb kézműves dolgok. Látva a többi borzalmas boltot, egyedül abban lenne fantázia, ha kvázi WAMP-szerűen, iparművészvásárként és műhelyként működne a hely, de ezt a magyar kézművesek valószínűleg nem engedhetnék meg maguknak.
Nincsenek jól meghirdetve a rendezvények sem – például a decemberben megrendezett szépségversenyen és az utána lévő Radics Gigi-koncerten jó, ha húsz ember volt. (Kérdés persze, hogy ez a rendezvény megfelelő-e egy ilyen helyre.) Kulturális élmény miatt sem érdemes egyelőre felkeresni a Bálnát, bár az Új Budapest Galéria nyitó kiállítása megtekintésre ugyan abszolút érdemes, sok újat azonban nem mutat, a hatalmas fenti térbe beszervezett divatfotó kiállítás pedig egy vicc: néhány A/4-es kép ferdén felakasztva. Az pedig külön tréfás, ahogy ezt a kiállítást a honlapon beharangozzák: „A Bálna nyitott a fiatal művészek tevékenységére. Részben...”
Pedig ez volt az a kiállítás, amiért tulajdonképpen odamentünk, annyira megörültünk, hogy végre valami történik a Bálnában, még ha az nem is több egy divatfotó-kiállításnál. Mint kiderült azonban, a Vágy című kiállítás már bőven bemutatkozott máshol, aztán áthozták ide, mert itt úgyis elfér. A hatalmas térben, a téglafalakon azonban sehogyan sem mutatnak ezek a kis nagyítások, és Krebsz Áron és Toth Kristóf munkáin kívül a fotók sem ragadtak magukkal minket. Az azonban a kiállítás promóvideójából is kitűnik, hogy a fiatal művészeknek jól a fejébe verték, hogy mondjanak sok jót és szépet a Bálnáról. Hogy milyen szép épület és milyen jó helyen van például.
Forrás: Modellpress Online Hírügynökség
Aki egyébként rendezvényt keres a Bálna honlapján, nem nagyon fog találni, januárra egyedül egy karaokeverseny van meghirdetve. Nincsenek tehát se rendezvények, se kikristályosodott koncepció a Bálna mögött. Úgy tűnik, egyelőre csak a Jónás söröző találta meg a helyét a Bálna gyomrában, az ezt üzemeltető Reketye-Trifán Zoltán kifejezetten optimista. Remek hangulatának és finom, kézműves söreinek köszönhetően eddig is majdnem minden este megtelt a söröző, a jó idő közeledtével pedig egy 160 fős terasz várja majd a bulizókat, közvetlenül a Duna mellett, csodálatos panorámával. Hogy a kézművesek és a paprikaárusok miből fognak megélni, és mikor lesz itt közösségi tér, az azonban egyelőre teljes rejtély.
A honlapon ugyan nem bajlódnak az események beharangozásával, a helyszínen járva a Jónásban kiderült, hogy január 25–26. között nagy, látványdisznóvágás lesz a Bálna előtti teraszon. A 30 darab, 150 kilós disznó feldolgozására csoportokban lehet részt venni, lesz kolbászverseny, állítólag celebek is, és persze lehet jókat enni is. A vágásra a Jónás Kézműves Sörházban lehet jelentkezni.