A rendezők akár három évre is kizárhatják a versenyből azokat az országokat, amelyek szavazási csalást követnek el, írja a The Guardian nyomán az MTI. A szigorítás oka: a tavalyi, svédországi döntő végeredményét többen befolyásoni akarták. Elsősorban Azerbajdzsánt vádolták meg azzal, hogy megpróbált szavazatokat vásárolni zsűritagoktól és telefonon szavazó nézőktől. A módszer rendkívül primitív volt: litván diákokat fizettek le, hogy mobiljukon az azeriekre adják le voksukat.

A vizsgálat végül azt állapította meg, hogy ugyan kísérletek történtek a szavazat befolyásolására, de ezeket a rendszer biztonsági elemei időben kiszűrték. Konkrét bizonyíték a csalásra tehát nincsen, az EBU egyetlen, a versenyben résztvevő műsorszolgáltatóról sem állítja, hogy közülük bárki tudott volna ilyenről.

Egy litván weboldal a tavaly májusi malmői döntő napján tett közzé egy titokban rögzített felvételt, amelyen oroszul beszélő férfiak pénzt kínáltak fiataloknak, ha Azerbajdzsánra szavaznak, amely legutóbb 2011-ben győzött az Eurovíziós Dalfesztiválon. Tavaly az azeri induló, Farid Mammadov a második helyen végzett 234 ponttal, a 281 ponttal győztes dán énekesnő, Emmelie de Forest mögött.

A dalfesztivál szabályzatában 2009 óta érvényes, hogy a nézői telefonos szavazatokat, valamint a nemzeti zsűrik pontozását 50-50 százalékban veszik figyelembe. Az EBU tavaly szeptemberben jelentette be, hogy a tisztább és átláthatóbb verseny érdekében az országok által delegált zsűritagok nevét ezentúl már a verseny előtt közölni fogják. Az Eurovíziós Dalfesztivált idén május 6. és 10. között Koppenhágában rendezik.