Nem sokkal 84. születésnapja után szombaton meghalt Padisák Mihály író, újságíró, a Magyar Rádió volt szerkesztő-riportere, a Miska bácsi levelesládája című műsor vezetője - tudatta Padisák Mihályné, az irodalmár-újságíró özvegye az MTI-vel.
Padisák Mihály 1930. június 13-án született Budapesten, tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, magyar-történelem szakon végezte. Kezdetben a külkereskedelemben dolgozott, az ötvenes évek elején jelentkezett rádióriporternek, egyhavi próbaidő után vették fel, 50 évig dolgozott a Magyar Rádióban.
Főleg ipari helyszínekről tudósított, de mivel rendszeresen publikált gyerekekről gyerekeknek szóló elbeszéléseket, folytatásos regényeket, kapott egy visszautasíthatatlan ajánlatot. Ő lett a magyar rádiózás első és akkoriban egyetlen ifjúsági témákkal foglalkozó riportere. Irodalmi műsorok, vetélkedők, dokumentumjátékok és sorozatok fűződtek a nevéhez.
Olyan legendás műsorok fűződnek a nevéhez, mint a Zsákbamacska (1964-68), a Halló, itt Rádió! (1965-66), a Diákélet (1965-68), a Játsszunk együtt! (1969-75), a Mesélő Magyarország (1970-75), a Játékmester kerestetik (1975-76) és a Miska bácsi levelesládája (1976-2001).
Először Miska bácsi lemezesládája címmel jelentkeztek az adások, mindig színész személyesítette meg a kívánságokat teljesítő Miska bácsit. Huszonöt év után aztán változott a műsor koncepciója. Padisák Mihály kapta a szerkesztő mellett a műsorvezető szerepét is. A tinédzserek legjobb barátjává és bizalmasává vált. Akadt olyan év, amikor 17 ezer levelet kapott, sokan írtak a határon túlról is, írja róla a Wikipedia.hu. Egyetlen küldemény sem maradt válasz nélkül, ebben pedagógusok és pszichológusok segédkeztek neki.
Miska bácsi közel háromezer műsorban mutatta be a fiatalok örömeit, gondjait, küzdelmeit, és mivel soha nem csapta be őket, mindig igazságos hangot ütött meg velük szemben, sokak szívébe belopta magát. Vigasztalt, ösztönzött, dicsért, és ha kellett, korholt is. Népszerűsége abban állt, hogy emberi hangon tudott szólni hallgatóihoz.
A rendszerváltás után elsősorban az országhatáron túli magyarokat szólította meg Miska bácsi levelesládája határok nélkül címmel. Tíz sikeres év következett 2001-ig, a negyedszázados jubileumig, majd hetvenegy évesen befejezte küldetését a szerkesztő.
A szívemhez közeli leveleket hazavittem és megőriztem. Sokan küldtek fényképeket, ezek is mind megvannak. Kétségtelenül egy korszak dokumentumai. Ezért a forgatókönyveket, a leveleket, a pályázati anyagokat, a fényképeket közgyűjteménynek, a kecskeméti múzeumnak adományoztam, ahol bárki tanulmányozhatja. Régi levelezőim közül jó néhánnyal tartom a kapcsolatot. Időnként személyesen is felkeresnek
- nyilatkoza a rádiós.
Padisák Mihály számos könyv szerzője, társszerzője, ezek között van a Játékmesterek kis kézikönyve (1970), a Játsszunk együtt! (1974), az Ötlettár (1975), a Játszani tudni kell (1977), a Kedves Miska bácsi! (1988), a Mindenki játékoskönyve (1990), a Miska bácsi „titkai": félszáz év gyermekvilága egy rádióműsor tükrében (2008), a Félszáz év a mikrofon előtt (2010).
Az aranytollas újságíró, a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének birtokosa megkapta a Magyar Rádió nívódíjait is, illetve átvehette a kiváló népművelő (1977) kitüntetést és a Köztársasági Elnöki Arany Emlékérmet (1998). Magyar Örökség-díjjal ismerték el a munkásságát 2000-ben, illetve Prima-díjjal 2004-ben. Csobánka és Erdőkertes díszpolgára.
A Magyar Rádió Zrt. Padisák Mihályt saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.